Bfv.175/2021/5 – Kúria

(1)bekezdése szerinti kötelességszegés szolgálatban bűncselekmény közvetlen jogi tárgya a nevesített, így a büntetőjogi védelem alá vont szolgálati formák zavartalan ellátásához fűződő katonai érdek. Az egyéb készenléti szolgálatok fogalomkörébe tartozó magatartások elbírálásakor mindig arra kell figyelemmel lenni, hogy az adott szolgálati tevékenység kötött formában valósul-e meg, a résztvevők jogosultak-e más személyekkel szembeni kényszerítő vagy hatalmi cselekvések megvalósítására, illetőleg az adott szaktevékenység fokozott éberséget, kiemelt figyelmet igényel-e. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.175/2021/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. július
3. Az ügy tárgya: hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): volt rendőr törzsőrmester VI. rendű Első fok: Másodfok: Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa, 42.Kb.28/2018/78., ítélet, tárgyalás,
4. július
5. Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, 6.Kbf.32/2020/16., ítélet, nyilvános ülés,
6. november
7. Az indítvány előterjesztője: a VI. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a VI. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt a volt rendőr törzsőrmester I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a volt rendőr törzsőrmester VI. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 42.Kb.28/2018/
8. számú, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.32/2020/
9. számú ítéletét a VI. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
10. július 9-én kihirdetett 42.Kb.28/2018/
11. számú ítéletével a volt rendőr törzsőrmester VI. rendű terheltet 2 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette [Btk.
12. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont,
3. b)pont], folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés bűntette [Btk. 438. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] és 3 rendbeli szolgálatban kötelességszegés bűntette [Btk. 438. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] miatt halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtönben végrehajtandó [2] [3] szabadságvesztésre, 100 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 100.000 forint pénzbüntetésre, valamint 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a VI. rendű terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés 2/3-ad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, valamint a bűnügyi költség viseléséről. Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság a 2020. november 18. napján meghozott 6.Kbf.32/2020/16. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a VI. rendű terhelt 2 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának bűntetteként értékelt cselekményét a Btk. 294. §

(1)-

(3)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont szerint minősítette. A VI. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés mértékét 1 év 4 hónapra enyhítette, és a szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a VI. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a következőket: - 2014-ben a VI. rendű terhelt a határrendészeti kirendeltségen teljesített határrendész szolgálatot, melynek során vezénylés alapján egy közúti határátkelőhelyen teljesítettek speciális őrszolgálatnak minősülő útlevélkezelői szolgálatot. - Bár a VI. rendű terhelt tisztában volt a szolgálata ellátására vonatkozó szabályokkal, azokat rendszeresen megszegte. - A VI. rendű terheltet az elöljárói 2014. június 3-án 18.00 órától útlevélkezelői szolgálatba vezényelték a közúti határátkelőhelyre. Szolgálata során június 4-én 4 óra 25 perc 20 másodperc körüli időben belépésre jelentkezett a tehergépkocsi forgalmi sávban a gépjárműből és a vontatmányból álló külföldi honosságú járműszerelvény. Az intézkedés során a VI. rendű terhelt észlelve, hogy a külföldi határrendész az iratokat nem kérte el, de egy bankjegyet fogadott el a gépjármű vezetőjétől - a 8/2008. ORFK utasítás 59. és 61. pontjaiban írt kötelezettségeit megszegve a gépjárművezető és a járműszerelvény ellenőrzését elmulasztotta, és a járműszerelvényt a gépjárművezetővel együtt beléptette Magyarországra. - A VI. rendű terheltet az elöljárói 2014. június 22-én 6 órától útlevélkezelői szolgálatba vezényelték a közúti határátkelőhelyre. Szolgálata során 10 óra 52 perc 13 másodperc körüli időben belépésre jelentkezett a tehergépkocsi forgalmi sávban a gépjárműből és a vontatmányból álló külföldi honosságú járműszerelvény. Az intézkedés során a gépjármű vezetője előbb 2 darab, összesen kb. 400 forint értékű dobozos üdítőt kínált az egyedül eljáró VI. rendű terheltnek, aki azokat nem vette át, hanem értesítette a külföldi határrendészt, aki azokat 10 óra 53 perc 10 másodperkor elfogadta. A VI. rendű terhelt - észlelve a külföldi határrendész cselekményét - a 8/2008. ORFK utasítás 59. és 61. pontjaiban írt kötelezettségeit megszegve a járműszerelvény ellenőrzését elmulasztotta, és a járműszerelvényt a gépjárművezetővel együtt beléptette Magyarországra. - A VI. rendű terheltet az elöljárói 2014. május 29-én 6 órától útlevélkezelői szolgálatba vezényelték a közúti határátkelőhelyre. Szolgálata során 12 óra 9 perc 27 másodperc körüli időben belépésre jelentkezett a tehergépkocsi forgalmi sávban a gépjárműből és a vontatmányból álló külföldi honosságú járműszerelvény. A VI. rendű terhelt a 8/2008. ORFK utasítás 59. és 61. pontjaiban írt kötelezettségeit megszegve a gépjárművezető és a járműszerelvény ellenőrzését elmulasztotta, és a járműszerelvényt a gépjárművezetővel együtt beléptette Magyarországra. Mulasztása a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével járt. - A VI. rendű terheltet az elöljárói 2014. május 30-án 18 órától útlevélkezelői szolgálatba vezényelték a közúti határátkelőhelyre. Szolgálata során május 31-én 4 óra 47 perc 52 másodperc körüli időben belépésre jelentkezett a tehergépkocsi forgalmi sávban a gépjárműből és a vontatmányból álló külföldi honosságú járműszerelvény. A VI. rendű terhelt a 8/2008. ORFK utasítás 59. és 61. pontjaiban írt kötelezettségeit megszegve a gépjárművezető és a járműszerelvény ellenőrzését elmulasztotta, és a járműszerelvényt a gépjárművezetővel együtt beléptette Magyarországra. Mulasztása a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével járt. - A VI. rendű terheltet elöljárói 2014. május 30-án 18 órától útlevélkezelői szolgálatba vezényelték a közúti határátkelőhelyre. Szolgálata során május 31-én 4 óra 48 perc 28 másodperc körüli időben belépésre jelentkezett a tehergépkocsi forgalmi sávban a gépjárműből és a vontatmányból álló járműszerelvény. A VI. rendű terhelt a 8/2008. ORFK utasítás 59. és 61. pontjaiban írt kötelezettségeit megszegve a gépjárművezető és a járműszerelvény ellenőrzését elmulasztotta, és a járműszerelvényt a gépjárművezetővel együtt beléptette Magyarországra. Mulasztása a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével járt. - A VI. rendű terheltet az elöljárói 2014. május 30-án 18 órától útlevélkezelői szolgálatba vezényelték a közúti határátkelőhelyre. Szolgálata során május 31-én 5 óra 16 perc 22 másodperc körüli időben belépésre jelentkezett a tehergépkocsi forgalmi sávban a gépjárműből és a vontatmányból álló járműszerelvény. A VI. rendű terhelt a 8/2008. ORFK utasítás 59. és 61. pontjaiban írt kötelezettségeit megszegve a gépjárművezető és a járműszerelvény ellenőrzését elmulasztotta, és a járműszerelvényt a gépjárművezetővel együtt beléptette Magyarországra. Mulasztása a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével járt. - A VI. rendű terheltet az elöljárói 2014. május 30-án 18 órától útlevélkezelői szolgálatba vezényelték a közúti határátkelőhelyre. Szolgálata során május 31-én 5 óra 7 perc 10 másodperc körüli időben belépésre jelentkezett a tehergépkocsi forgalmi sávban a gépjárműből és a vontatmányból álló járműszerelvény. A VI. rendű terhelt a 8/2008. ORFK utasítás 59. és 61. pontjaiban írt kötelezettségeit megszegve a gépjárművezető és a járműszerelvény ellenőrzését elmulasztotta, és a járműszerelvényt a gépjárművezetővel együtt beléptette Magyarországra. Mulasztása a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével járt. - A VI. rendű terheltet az elöljárói 2014. június 3-án 18 órától útlevélkezelői szolgálatba vezényelték a közúti határátkelőhelyre. Szolgálata során június 4-én 4 óra 24 perc 32 másodperc körüli időben belépésre jelentkezett a tehergépkocsi forgalmi sávban a gépjárműből és a vontatmányból álló járműszerelvény. A VI. rendű terhelt a 8/2008. ORFK utasítás 59. és 61. pontjaiban írt kötelezettségeit megszegve a gépjárművezető és a járműszerelvény ellenőrzését elmulasztotta, és a járműszerelvényt a gépjárművezetővel együtt beléptette Magyarországra. Mulasztása a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével járt. - A VI. rendű terheltet az elöljárói 2014. július 8-án 18 órától útlevélkezelői szolgálatba vezényelték a közúti határátkelőhelyre. Szolgálata során július 9-én 4 óra 14 perc 39 másodperc körüli időben belépésre jelentkezett a tehergépkocsi forgalmi sávban a gépjárműből és a vontatmányból álló járműszerelvény. A VI. rendű terhelt a 8/2008. ORFK utasítás 59. és 61. pontjaiban írt kötelezettségeit megszegve a járműszerelvény ellenőrzését elmulasztotta, és a járműszerelvényt a gépjárművezetővel együtt beléptette Magyarországra. Mulasztása a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével járt. II. [4] [5] [6] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a VI. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára hivatkozással, elsődlegesen a VI. rendű terhelt felmentése, másodlagosan a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése, és az ítélőtábla új eljárás lefolytatására utasítása érdekében. Indokai szerint a VI. rendű terhelt cselekménye nem alkalmas a kötelességszegés szolgálatban bűntettének a megállapításához. A VI. rendű terhelt a cselekményeket útlevélkezelőként valósította meg, álláspontja szerint az útlevélkezelői szolgálat nem minősül őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatnak, ezért a VI. rendű terhelt magatartása nem tényállásszerű, a terhére rótt kötelességszegés szolgálatban nem állapítható meg. Utalt arra, hogy az útlevélkezelő nem feleltethető meg a Btk. 438. §

(1)bekezdésében írt védett szolgálatnak, mivel nem őr-, nem ügyeleti és nem egyéb készenléti szolgálat annak ellenére, hogy ezzel ellentétesek a közzétett bírói jogértelmezések. [7] Hivatkozott a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/

1. (IX. 22.) BM rendeletre, mely felsorolja a rendőrségnél található különböző szolgálati formákat. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés értelmében az útlevélkezelői szolgálat nem feleltethető meg egyetlen őrszolgálatnak sem, továbbá nem is ügyeleti vagy készenléti szolgálat. A rendelet
2. §-a kifejezetten a védett szolgálati formáktól elkülönülten határozza meg az útlevélkezelői szolgálati formát. [8] Álláspontja szerint a VI. rendű terhelt nem vezénylés alapján látta el az útlevélkezelői feladatokat, mert az a beosztásából eredő mindennapi szolgálati tevékenysége volt. [9] Kifejtette, hogy a magyar nyelv általánosan ismert szabályai, a jogi logika és az általa kifejtettek alapján a VI. rendű terhelt útlevélkezelői beosztása nem a Btk.
3. §

(1)bekezdése szerinti védett őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálat. Az ezzel ellentétes jogértelmezés már nem jogértelmezés, hanem jogalkotás. Ezért a jogerős ítélet azzal, hogy az útlevélkezelői szolgálatot ilyen védett szolgálati típusnak minősítette, a büntető jogszabályt kiterjesztően értelmezte. A törvényi tényállás ilyen bírói jogértelmezése ugyanis azt példázza, hogy a három védett szolgálati típus ténylegesen bizonytalan jogfogalmat takar, ami nem felel meg az alkotmányossági követelményeknek, mert ez a fajta jogértelmezés kiterjeszti a büntetőjogi felelősség körét. [10] A Legfőbb Ügyészség a BF.104/2021/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [11] Az ügyészi álláspont szerint a VI. rendű terhelt védője lényegében az alapügyben már előadott jogi okfejtését ismétli meg. Kifejtette, hogy az útlevélszolgálat alaprendeltetése annak megakadályozása, hogy arra nem jogosult személyek jogellenesen átlépjék az államhatárt, a jelen esetben Magyarország, egyben a schengeni övezet külső határát. Az útlevélkezelőnek ezen tevékenysége lényegét tekintve nem különbözik a zöldhatáron járőrözéssel, vagy figyelési pontokon felállított őrök útján megvalósuló határőrzéstől. Az útlevélkezelői szolgálat lényegét tekintve tehát őrszolgálat. [12] Rámutatott, hogy a VI. rendű terhelt szolgálati okmányából az állapítható meg, hogy a tevékenységét nem hivatali munkarendben, mindennapi tevékenységként végezte, hanem az adott időpontra és szolgálati helyre előírt feladatok elvégzésére vezényelték szolgálatvezénylés formájában. Mindezek alapján a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. III. [13] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [14] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
2. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [15] A Be.
3. §

(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [16] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [17] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [18] Az indítványozó kifogásolta az irányadó tényállás alapján a VI. rendű terhelt cselekményének a szolgálatban kötelességszegés bűntettekénti minősítését. [19] A Btk. 438. §

(1)bekezdése szerint, aki őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban - az adott szolgálatra vonatkozó szolgálati intézkedés rendelkezéseit megszegve - elalszik, vagy a szolgálat ideje alatt szeszes italt, illetve kábítószert vagy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagot vagy szert fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [20] A Btk. 438. §

(1)bekezdése szerinti kötelességszegés szolgálatban bűncselekmény közvetlen jogi tárgya a nevesített, így a büntetőjogi védelem alá vont szolgálati formák zavartalan ellátásához fűződő katonai érdek. [21] Az egyes fegyveres szervek rendeltetésének megfelelően külön szabályzatok szabályozzák azokat a szolgálati formákat, amelyek ellátását, rendjét a Btk. 438. §

(1)bekezdése büntetőjogi oltalomban részesíti. A rendőrség tekintetében ezt a szabályozást a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 30/

1. (IX. 22.) BM rendelet tartalmazza. [22] A védett szolgálati formák az őr-, ügyeleti és egyéb készenléti szolgálatok. [23] Az egyéb készenléti szolgálatok alatt azok a szolgálati formák értendők, amelyeknek ellátása külön éberséget, figyelmet igényel és ezért a kiképzés és a szolgálat mindennapi rendjétől eltér. Ezek körének meghatározását a jogalkalmazói gyakorlat alakította ki. Készenléti szolgálatnak minősül a rendőrség határrendészeti tevékenysége keretében elrendelt szolgálati formák ellátása is. [24] Rámutat a Kúria, hogy az egyéb készenléti szolgálatok fogalma kimerítő jelleggel nem írható le, mert az a rendvédelmi szervek feladatainak sokrétűsége és folyamatos változása folytán továbbiakkal bővülhet. Mindezt pedig a mögöttes, keretjogszabályi rendelkezések töltik ki konkrét tartalommal. Az ilyen szolgálatok során tanúsított magatartások elbírálásakor mindig arra kell figyelemmel lenni, hogy az adott szolgálati tevékenység kötött formában valósul-e meg, a résztvevők jogosultak-e más személyekkel szembeni kényszerítő vagy hatalmi cselekvések megvalósítására, illetőleg az adott szaktevékenység fokozott éberséget, kiemelt figyelmet igényel-e. [25] A bűncselekmény elkövetője az, akit a büntetőjogi oltalomban részesített szolgálatba vezényeltek. [26] A Btk.
2. §

(1)bekezdésében nevesített elkövetési magatartások tanúsítása által a bűncselekmény befejezetté válik. A konkrét cselekmény büntetőjogi megítéléséhez a konkrét szolgálat és a szolgálatban lévőre vonatkozó kötelmek vizsgálata szükséges. [27] Jelen ügyben ez a következőket jelenti. [28] A VI. rendű terhelt határrendészeti szolgálatot teljesített, melynek során vezénylés alapján a határátkelőhelyen teljesített speciális őrszolgálatnak minősülő útlevélkezelői szolgálatot (elsőfokú ítélet

1. oldal
2. bekezdés). [29] A VI. rendű terhelt az átkelőhelyen a 8/
3. (OT 6.) ORFK utasítás
4. és
5. pontjában írt kötelezettségeit több alkalommal megszegve a gépjárművezető és a járműszerelvény ellenőrzését elmulasztotta, és a járműszerelvényt a gépjárművezetővel együtt beléptette Magyarországra. [30] Az útlevélkezelői szolgálati forma a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 30/
6. (IX. 22.) BM rendelet szerint a Rendőrség (általános rendőri feladatok végrehajtására létrehozott szerv) határrendészeti szolgálati ágának egyik alapvető szolgálati formája (
7. §), melynek célja a határforgalom ellenőrzésének végrehajtása, és amelynek során az útlevélkezelő a Schengeni határellenőrzési kódexben, valamint a Határőrök gyakorlati kézikönyvében (Schengeni kézikönyv) meghatározottakat hajtja végre (
8. §). [31] Ekként a határrendészeti szolgálati ág keretében szervezett útlevélkezelői szolgálati forma nem vitásan a Btk.
9. §

(1)bekezdése által védett szolgálat. [32] A VI. rendű terhelt kötelességszegése a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezés „más módon súlyosan megszegése" fordulatnak felel meg. Ez az egyéb módon történő súlyos kötelességszegés konkrét súlyában legalább olyan fokú kell, hogy legyen, mintha a kötelességsértés az elalvás, az italfogyasztás, avagy a rendeltetési hely elhagyása által valósulna meg. [33] Rámutat a Kúria, hogy az útlevélkezelői szolgálatba beosztott rendőr (határrendész) határellenőrzési feladatait hazánknak a schengeni övezethez való csatlakozását követően elsősorban nem belső (nemzeti) jogszabályok, hanem a Szolgálati Szabályzat által is hivatkozott két közösségi jogi norma, a Schengeni határ-ellenőrzési kódex, mint közvetlenül alkalmazandó közösségi rendelet és az Európai Közösségek Bizottságának C

(1)bekezdése kifejezetten lehetőséget is nyújt, e belső jogi előírások azonban - tartalmukban nem írhatják felül a határellenőrzés tekintetében az uniós jogot. [35] A Schengeni kódex 7. cikk

(2)bekezdése szerint a minimum-ellenőrzés célja a be- vagy felmutatott úti okmányok alapján a külső határt átlépni kívánó személy személyazonosságának megállapítása, amely a jogszerű birtokost határátlépésre jogosító okmányok gyors és egyszerű ellenőrzéséből áll, és amennyiben célszerű, technikai eszközök segítségével és a megfelelő adatbázisban található, kizárólag a lopott, a jogellenesen használt, az elveszett vagy az érvénytelenített okmányokkal kapcsolatos információ felhasználásával, annak megállapítására, hogy azok érvényesek-e, illetve találhatóak-e rajtuk hamisításra utaló jelek. [36] A VI. rendű terhelt terhére a Rendőrség Határrendészeti Szabályzatát tartalmazó ORFK utasítás

1. pontjában foglalt azon kötelezettség elmulasztását rótták fel, mely szerint a Schengeni kézikönyvben meghatározott kötelező minimum-ellenőrzés keretében az ország területére belépni szándékozó jármű fogadását és megszemlélését el kell végezni. [37] Az nem vitás, hogy a határrendésznek az ORFK utasítás megfelelő rendelkezése alapján kell eljárnia. Ezzel szemben a VI. rendű terhelt az utasításban írt kötelezettségét több alkalommal megszegve a gépjárművezető és a külföldi honosságú járműszerelvény ellenőrzését elmulasztotta, és a járműszerelvényt a gépjárművezetővel együtt beléptette Magyarországra. [38] A Btk.
2. §

(2)bekezdése minősített esetként súlyosabban rendeli büntetni a cselekményt, ha abból a szolgálatra jelentős hátrány veszélye származott. A szolgálatra előírt kötelmek megszegése akkor járhat jelentős hátrány veszélyével, ha az őrizet tárgya a szolgálatra különös fontossággal bír, vagy a szolgálati forma a fegyveres szerv alaprendeltetésének körébe tartozik, és az adott helyzetben az elkövető magatartása folytán a jelentős hátrány bekövetkezésének a reális lehetősége fennáll, tehát az a cél, amelynek érdekében a szolgálati formát létrehozták, meghiúsult. [39] Helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy az államhatár és a schengeni külső határ mint az őrizet tárgya kiemelt jellegére figyelemmel a szolgálatban kötelességszegés bűntette megállapítását megalapozza. Kétségtelen, hogy a VI. rendű terhelt kötelességszegése a határ jogellenes átlépésének, egyúttal a jelentős hátrány bekövetkezésének a reális lehetőségét teremtette meg. Tehát az a cél, amelynek érdekében az útlevélkezelői szolgálatot alkalmazzák, ezekben az esetekben meghiúsult. [40] Mindezek alapján nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a VI. rendű terhelt bűnösségét folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés bűntettében [Btk. 438. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] és 3 rendbeli szolgálatban kötelességszegés bűntettében [Btk. 438. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] megállapította. [41] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján a megtámadott határozatot a VI. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [42] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [43] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. július
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ