A határozat elvi tartalma: Annak megítélése során, hogy a fenyegetés komoly félelem kiváltására alkalmas-e, nem a megfenyegetett reakciójának, hanem a fenyegetést magában foglaló közlés tartalmának van jelentősége. A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette a törvényben felsorolt bűncselekmények elkövetésének a törvényben írt célzattal való kilátásba helyezése esetén csak akkor nem valósulhat meg, ha annak valóra váltása magából a fenyegetésből kitűnően objektíve nem lehetséges. A cselekmény nem minősülhet közveszéllyel fenyegetésként, ha az elkövető nem állítja, híreszteli, vagy annak látszatát kelti, hogy (tőle függetlenül) közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, hanem annak elkövetését maga helyezi kilátásba. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.545/2021/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Somogyi Gábor, a tanács elnöke . Demeter Zsuzsanna, előadó bíró . Sebe Mária, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- szeptember
- Az ügy tárgya: terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette Terhelt: ... Elsőfok: ővárosi Törvényszék, 26.B.199/2020/10., ítélet, tárgyalás,
- június
- Másodfok: ővárosi Ítélőtábla, 5.Bf.158/2020/10., ítélet, tanácsülés,
- január
- Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a ... terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 26.B.199/2020/
- számú, valamint a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Bf.158/2020/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] [3] I.
- A Fővárosi Törvényszék a
- június
- napján kihirdetett 26.B.199/2020/
- számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont,
- §]. Ezért a terheltet 1 év börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztésből legkorábban a kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Dunakeszi Járásbíróság 25.B.302/2017/
- számú ítéletével kiszabott 1 évi, eredetileg végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetés végrehajtását is. A védelmi perorvoslatok alapján másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
- január
- napján meghozott 5.Bf.158/2020/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható, míg egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint ... terhelt feljelentése alapján a rendőrkapitányság nyomozást folytatott sikkasztás bűntette miatt, melyet a
- július
- napján kelt határozatával a Be.
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján megszüntetett. A megszüntető határozat kézhezvételét követően, ... terhelt a nyomozás megszüntetésének ténye feletti felháborodásában,
- július
- napján 21 óra 26 perckor ittas állapotban felhívta a 112-es segélyhívószámot azzal, hogy ellopták a gépkocsiját és a rendőrség intézkedjen. A hívás alapján a 112 segélyhívó munkatársa megállapította, hogy a lopás nem a hívás időpontjában történt és erről tájékoztatta a terheltet. [4] ... terhelt ekkor közölte a segélyhívó munkatársával, hogy „de nekem most kell, hogy kinyomozza a rendőrség. Mert ha nem nyomozza ki a rendőrség akkor felrobbantom a rendőrséget! Nem szórakozok!" [5] Ezután a terhelt a telefont átadta édesanyjának, majd a telefonhívás befejezését követően 22 órakor bement a rendőrkapitányságra, hogy panaszt tegyen, ahol ebben az időpontban értesültek a fenyegető tartalmú névtelen bejelentésről, majd a terhelt kérdésre elismerte, hogy ő telefonált a segélyhívó számra azzal, hogy felrobbantja a rendőrkapitányságot, ha nem nyomozza ki a gépjárművének az ügyét. [6] A terhelt valójában nem rendelkezett semmilyen robbanószerrel, a fenyegetés valóra váltására ténylegesen nem volt lehetősége. [7] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen ... terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, mely szerint a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, továbbá a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjára hivatkozással, amely szerint bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [8] A védő az anyagi jogi jogszabálysértés tekintetében arra hivatkozott, hogy a terrorcselekménnyel fenyegetés megvalósulásához nélkülözhetetlen, hogy a fenyegetéshez kimutatható, ezért bizonyítandó eredmény társuljon. Enélkül ugyanis, törvényi tényállási elem hiányában a bűncselekmény megállapítására nem kerülhet sor. Kifejtette, hogy a fenyegetés okozta érzés, állapot, a sértett kihallgatása nélkül nem állapítható meg. Ennek ellenére sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem folytatott le ebben a körben bizonytást, az erre irányuló bizonyítási indítványt, mint szükségtelent elutasította, majd bizonyítás nélkül állapította meg a bűncselekmény e kötelező törvényi tényállási elemét. [9] Kifogásolta a védő azt is, hogy a törvényi tényállás által megkövetelt célzatot sem tartalmazza a terhelt terhére rótt elkövetési magatartás, miután a szövegkörnyezetből kiragadott szófordulatok nem értkelhetők úgy, hogy a terhelt a nyomozás továbbfolytatására akarta az állami szervet rákényszeríteni. Kifejtette azt is, hogy a segélyhívó reakcióiból kizárólag az a következtetés vonható le, hogy a terhelt közlése félelmet vagy pánikot nem váltott ki, ez esetben az eljárt bíróságok által hivatkozott súlyos hátrány a sértettben nem merült fel és intézkedni sem kellett, miután a terhelt önként, minden kényszer nélkül jelent meg a rendőrkapitányságon, és az ügyeletes tiszt kérdésére nyomban elismerte, hogy a telefonos fenyegetés tőle származik. [10] A védő álláspontja szerint az elsőfokú és a másodfokú bíróság egyaránt úgy hozta a marasztaló ítéletet, hogy nem derítették fel, nem volt információjuk arra, miszerint a bűncselekmény egyik szükséges tényállási eleme megvalósult-e. [11] Mindezek alapján a védő a jogerős ítélet megváltoztatását, a bűncselekmény minősítésének közveszéllyel fenyegetés vétségére módosítását, illetve a Be. 663. §
(2)bekezdés alapján az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását kérte. [12] A Legfőbb Ügyészség a BF.675/2021/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta és a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. [13] Kifejtette, hogy a védőnek a segélyhívó vonal diszpécsere vagy az állami szerv más tagja kihallgatásának elmaradását érintő kifogásai a jogerős ítéletben megállapított tényállást támadják, melyre felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség. Érdemét tekintve vitatta a fenyegetés komolyságával és a célzat hiányával összefüggésben az indítványban megfogalmazott védői álláspontot. Utalt rá, hogy a terhelt terhére rótt bűncselekmény nem eredménybűncselekmény; a Btk.
- §
- pontja alapján a bűncselekmény megvalósulásához elégséges a komoly félelem okozására való alkalmasság, a félelem komolysága a súlyos hátrány elkerülése érdekében szükséges intézkedések megtételével mérhető. [14] A védő az átiratra tett észrevételében a felülvizsgálati indítványban foglaltak megismételve azt hangsúlyozta, hogy a bűncselekmény megállapításához nélkülözhetetlen törvényi tényállási elemet nem tisztázták az eljárt bíróságok és arra bizonyítást sem vettek fel. Álláspontja szerint a bűncselekmény megvalósulásához elengedhetetlen, hogy az alkalmazott fenyegetés komoly félelmet váltson ki, az arra való alkalmasság nem elégséges. [15] A kiváltott félelem komolyságát érintően arra hivatkozott, hogy maga az eljáró szerv is csak közveszéllyel fenyegetésnek minősítette az esetet, a terhelt elfogása pedig - az önkéntes megjelenése folytán - semmiféle rendőri intézkedést nem követelt. A védő álláspontja szerint az eljárt bíróságok által megállapított tényállás ezért hiányos, a terhelt bűnösségére levont következtetés pedig nem megalapozott. [16] A védő kiemelte, hogy a cselekményt az alapügyben eljárt bíróságok hibásan minősítették és az indítvány célja e téves minősítés korrekciója; az már a bírói mérlegelés körébe tartozik, hogy egy lényegesen enyhébb cselekmény elkövetése eredményezett volna-e ilyen, a jogerős határozatban kiszabott büntetést. [17] III. A terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárási okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető, az ott meghatározottakon kívül más okból felülvizsgálatnak nincs helye. [19] A felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség megkerülhetetlen szabály. Ennek megfelelően a felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be.
- §
(2)bekezdés]; a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [20] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerint valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság jogerős ítéletében a terhelt büntetőjogi felelősségét a büntető anyagi jogi szabályok megsértésével állapította meg. E felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha a jogerős ítéleti tényállásban foglalt terhelti magatartás nem meríti ki bűncselekmény törvényi tényállási elemeit, avagy - ugyancsak az irányadó tényállásból kitűnően - büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok ellenében került sor a terhelt elítélésére. Ilyen esetben az indítvány célja a terhelt felmentése vagy vele szemben az eljárás megszüntetése. [21] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont első fordulat
- ba)alpontja szerinti felülvizsgálati ok viszont nem a terhelt büntetőjogi felelőssége alóli mentesülést, hanem a téves minősítés kiküszöbölését és - ezen keresztül - (a terhelt javára előterjesztett indítvány esetén) a büntetés enyhítését célozza; következésképp a két felülvizsgálati ok ugyanazon ténybeli alapon, egyidejűleg nem valósulhat meg. [22] Jelen esetben az indítvány érvelése a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés törvényi tényállási elemének a hiányára, és ezen keresztül arra utalt, hogy a jogerős ítéletben a terhelt terhére megállapított bűncselekménynél enyhébben minősülő bűncselekmény megállapításának lehet helye, így emiatt a kiszabott büntetés törvénysértően súlyos. Ez (kizárólag) a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont első fordulat
- ba)alpontja szerinti felülvizsgálati oknak felel meg. [23] A védői kifogások tehát ekként felülvizsgálati okot alapoznak meg, amiket azonban a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapulvételével kell elbírálni. Következésképp a terhelti megatartás megítélése során a jogerős ítéleti tényállásban nem szereplő közlései nem vehetők figyelembe. [24] A Btk. 316. §-a szabályozza a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettét. A törvényi tényállás szerint a bűncselekményt az követi el, aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget. [25] A Btk. 314. §
(1)bekezdés a) pontja szerint, aki abból a célból, hogy állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, a Btk. 314. §
(4)bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el megvalósítja a terrorcselekmény bűntettét. [26] A Btk. 314. §
(4)bekezdés a) pontja szerint az emberölés [160. §
(1)-
(2)bekezdés], a testi sértés [164. §
(2)-
(6)és
(8)bekezdés], ugyanezen jogszabályi hivatkozás f) pontja alapján a robbanóanyaggal vagy robbanószerrel visszaélés [324. §
(1)-
(2)bekezdés] személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekménynek minősülnek. [27] A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette jogi tárgya az állam kényszer nélküli működéséhez, a közbiztonsághoz, továbbá az élethez, testi épséghez, a személyek szabadságához fűződő társadalmi érdek. [28] Elkövetési magatartása a fenyegetés. A fenyegetés fogalmát a Btk. 459. §
(1)bekezdésében írt értelmező rendelkezések
- pontja alatt definiálja, ezek szerint a fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés fogalma alá sorolható bármely, az akarat hajlítására objektíve alkalmas előnytelen következmény lehetőségét előrevetítő magatartás, azonban a büntetőjog - tárgyi oldalon - kizárólag csak ahhoz fűz jogkövetkezményeket, ha a hátrány mértéke is jelentős. Nyilvánvalóan súlyos az a hátrány, amely önmagában is bűncselekményként értékelhető. [29] A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette esetében a fenyegetés a tartalmát tekintve speciális az általánosan súlyos hátrányt kilátásba helyező fenyegetések között, hiszen a fenyegetés terrorcselekmény elkövetésére vonatkozik. E bűncselekmény tehát akkor valósul meg, amikor az elkövető terrorcselekmény megvalósításának szándékát juttattja, bármely formában - szóban, írásban, ráutaló magatartással, egy vagy több személy előtt - kifejezésre. A fenyegetés közlésével tehát a bűncselekmény befejezett. [30] A bűncselekmény csak szándékosan, és a célzatra figyelemmel kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg. [31] Az irányadó tényállás szerint a terhelt az általa kezdeményezett büntetőeljárás rendőrségi megszüntetéséből fakadó sérelmes helyzetet kezelte oly módon, hogy a segélyhívó számra betelefonált és - tartalmát tekintve, a „nekem most kell, hogy kinyomozza a rendőrség" fordulattal a nyomozás folytatását követelte. Követelésnek pedig azzal adott nyomatékot, hogy a XVI. kerületi rendőrség felrobbantását helyezte kilátásba, ha a követelése nem teljesül. [32] Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette a Kúria Bfv.1069/2015/
- számú határozatára hivatkozva, hogy a terrorcselekmény mindig csak más bűncselekmény, mégpedig kizárólag a Btk.
- §
(4)bekezdés a)-i) pontjaiban felsorolt valamely személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények közül egy vagy több elkövetésével valósulhat meg. A terrorcselekmény - ezen eszközcselekményen túl - annyi többletelemet foglal magában, hogy az elkövetőnek az adott bűncselekményt a jogszabályi hivatkozás
(1)bekezdés a)-c) pontjában felsorolt célzatok valamelyikével kell elkövetnie. [33] A Kúria egyetértett annak megállapításával is, hogy a terhelt által a telefonban közöltek alapján szóba jöhető eszközcselekmény az emberölés [Btk. 160. §
(1)-
(2)bekezdés], a testi sértés [Btk. 164. §
(2)-
(6)és
(8)bekezdés] és a robbanóanyaggal vagy robbanószerrel visszaélés [Btk. 324. §
(1)-
(2)bekezdés], a célzat pedig a Btk. 314. §
(1)bekezdés a) pontjában írtakkal azonosítható. A terhelt ugyanis konkrét cselekvés érdekében - vagyis a megszüntetett nyomozás haladéktalan, azonnali folytatását követelve - kifejezetten kényszeríteni akarta a nyomozó szervet a bűncselekmény kilátásba helyezésével. Erre tekintettel nem alapos a felülvizsgálati indítványban a célzat, mint tényállási elem hiányára vonatkozó kifogás. [34] A fenyegetés - mint a terhelt terhére rótt cselekmény elkövetési magatartását illetően - a Kúria az alábbiakat rögzíti. [35] A Btk.
- §
- pontja alapján a fenyegetés fogalma a megfenyegetettben komoly félelem kiváltására való alkalmasságot és nem magát a megnyilvánuló félelmet, mint eredményt követeli meg. Téves tehát az a védői álláspont, ami szerint a bűncselekmény megvalósulásához a (konkrét sértettben ténylegesen kialakult) komoly félelem meglétét kívánja meg. [36] A komoly félelem kiváltására való alkalmasság megállapításához pedig nem függhet kizárólagosan attól, hogy az egyes konkrét ügyekben a megfenyegetett személy a fenyegetésre miként reagál. Ez az álláspont oda vezetne, hogy azonos elkövetési magatartások a konkrét sértett szubjektív tulajdonságai által meghatározott reakcióitól függően eltérően minősülnének. A komoly félelem kiváltására való alkalmasságot tehát minden esetben elsősorban a fenyegetés tartalma alapján kell elbírálni. [37] Nyilvánvalóan alkalmas a komoly félelem kiváltására a súlyos, közveszély okozásával és emberéletek kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével való fenyegetés. A védői érvelés alapja lényegében az, hogy a terhelt az említett tartalmú fenyegetés valóra váltását nem gondolta komolyan és arra nem is lett volna lehetősége. Ezt azonban a terhelt a fenyegetéssel egyidőben nem közölte. Ez alapján a terhelt fenyegetése nem volt objektíve, minden mérlegelés és további tájékozódás nélkül már az elhangzásakor is megállapíthatóan irreális, beválthatatlan. A komoly félelem kiváltására való alkalmasságát bizonyítja az is, hogy az irányadó tényállás szerint a fenyegetést a hatóság komolyan vette és intézkedései szerint kellő komolysággal is kezelte, annak elkerülésére törekedett. [38] A tényállás alapján tehát a támadó jellegű konkrét, komoly fenyegetés, a Btk.
- §
(1)bekezdésében meghatározott célzat, a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette megállapításához szükséges feltételek fennállnak. [39] A Kúria rámutat, hogy a jogerős határozatot hozó bíróságok a büntetőeljárás során előadott védekezésre tekintettel részletesen vizsgálták a terhelti magatartást, az elkövetés körülményeit és az inkriminált közlést abból a szempontból is, hogy a terhelt felelősségre vonásának helye van-e és ha igen, úgy a terhelt terhére rótt bűncselekmény a vádirati minősítéssel egyezően a terrorcselekménnyel fenyegetés büntette vagy attól eltérően a jelentősen enyhébb, közveszéllyel fenyegetés bűntette (Btk.
- §) megállapításra alkalmas-e. Ebben a körben helytállóan mutattak rá a két bűncselekmény törvényi tényállásbeli különbségére és figyelemmel voltak az ítélkezési gyakorlatra is. [40] Nyilvánvalóan elhatárolja egymástól a két bűncselekményt az, hogy a közveszéllyel fenyegetés elkövetési magatartása a közveszély bekövetkezésének valótlan tényállítása (híresztelése, látszatának keltése). Ehhez képest a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés konkrét, speciális kényszerítési célzatot feltételező fenyegetés. A terhelt nem csupán állította, híresztelte, vagy annak látszatát keltette, hogy (tőle függetlenül) közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, hanem maga helyezte kilátásba, hogy - követelésének nem teljesítése esetén - azt meg fogja valósítani. [41] Helyesen mutatott rá a jogerős ítélet, hogy a bűncselekménynek nem tényállási eleme az, hogy az elkövetőnek objektíve lehetősége legyen az általa kilátásba helyezett fenyegetés beváltására. A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette a Btk.
- §
(4)bekezdésében felsorolt bűncselekménynek a törvényben írt célzattal való kilátásba helyezése esetén csak akkor nem valósulhat meg, ha annak valóra váltása magából fenyegetésből kitűnően objektíve nem lehetséges. Jelen esetben azonban - a korábban írtak szerint - nem ez a helyzet. Ilyenkor pedig a megfenyegetett nem vállalhatja annak kockázatát, hogy az akár valószínűtlennek tűnő, de nem objektíve kizárt fenyegetést figyelmen kívül hagyja vagy további tájékozódástól, későbbi történéstől tegye függővé a reakcióját. Ekként tehát az ilyen - a magából a közlésből kitűnően nem objektíve kizárt - fenyegetés alkalmas a komoly félelem kiváltására és így a terhelt terhére rótt bűncselekmény szükséges tényállási elemének megfelel. [42] A bűncselekmény a fenyegetés közlésével befejezett. Ehhez képest a terhelt későbbi magatartása, illetve az a tény, ha a hatóság utóbb felismeri, hogy a fenyegetőnek nem volt lehetősége vagy valós szándéka annak beváltására, a bűncselekmény megvalósulását már nem érinti, az csak a büntetés kiszabása körében értékelhető. [43] Ekként a bíróság a jogerős ítéletében az irányadó tényállás alapján helyesen állapította meg, hogy a terhelt megvalósította a Btk. 316. §-a szerinti terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettét; annak valamennyi törvényi tényállási eleme maradéktalanul megvalósult. [44] A felülvizsgálati indítványnak a bíróságok tényállás felderítési kötelezettségének megsértését és a bizonyítás hiányosságát kifogásoló része a Be. 650. §
(2)bekezdésében írt tilalomba ütközik, ekként a fentebb kifejtettek szerint, a Be. 659. §
(1)bekezdésében törvényben kizárt célra irányul. A védő kifejezetten kérte, hogy a Kúria állapítsa meg a jogerős ítéletben rögzített tényállás megalapozatlanságát; a hivatkozott törvényi rendelkezések azonban ezt kizárják. [45] A védő indítványában a közveszéllyel fenyegetés bűntette megállapítása esetére a terheltre kedvezőbb joghátrány alkalmazásának lehetőségét is felvetette a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában meghatározott felülvizsgálati ok alapján. [46] A bíróság jogerős ítéletében kiszabott büntetés neme és/vagy mértéke ellen felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha a büntetés a bűncselekmény törvénysértő minősítése, vagy a Btk. más azaz a cselekmény minősítésen kívül eső - szabályának megsértése miatt törvénysértő [Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont]. A felülvizsgálatban a jogerős ítéletben kiszabott büntetés tehát nem önmagában, hanem csak feltételhez kötötten vizsgálható; az említett jogszabályi hivatkozás első fordulata alapján akkor, ha a büntetés törvénysértő volta a cselekmény téves minősítésére, a második fordulata szerint pedig akkor, ha a büntető anyagi jog más szabályának megsértésére vezethető vissza. Következésképp téves minősítés vagy más anyagi jogszabálysértés hiányában a kiszabott büntetés neme és mértéke felülvizsgálat tárgya nem lehet; amennyiben a minősítés törvényes és a büntetés egyéb anyagi jogszabályt sem sért, a mérlegelési jogkörben, törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke a felülvizsgálati eljárásban nem támadható (BH 2017.219.II., BH 2016.264.II., BH 2012.239., EBH 2011.2387.II., BH 2005.337.III.). [47] Jelen ügyben az indítvány téves minősítésre hivatkozása [Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont I. fordulat
- ba)alpont] nem vezetett eredményre, ekként a büntetés mértéke önmagában már nem lehetett felülvizsgálat tárgya. Megjegyzi a Kúria, hogy az adott minősítés mellett a büntetés további enyhítése egyébként sem kerülhetne szóba, mert annak tartama a Btk. 82. §
(1)bekezdésének és
(2)bekezdés c) pontjának teljes kimerítésével kiszabható törvényi minimum, végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztése pedig a Btk. 86. §
(1)bekezdés c) pontjának második fordulata alapján kizárt. [48] IV. Minderre figyelemmel a Kúria - miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat - a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [49] A végzés ellen a Be. 6. §
(4)bekezdésére tekintettel nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [50] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul; az említett törvényhely
(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. A Be. 656. §
(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest, 2021. szeptember 13. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr Sebe Mária s.k. bíró