A határozat elvi tartalma: Amennyiben a terhelt a bűnös úton nyert vagyonból a megszerzésben való közreműködéséért meghatározott összeg átadásában részesül, a tényleges vagyongyarapodása pedig ezen összeg erejéig következik be, a vagyonelkobzás mértéke ezt az összeget nem haladhatja meg. KÚRIA Bfv.II.1368/2013/4.szám A Kúria Budapesten, a
- év november hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A lopás bűntette miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Dabasi Városi Bíróság 1.B.429/2010/
- számú ítéletét II. rendű és III. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatja meg, hogy a II. rendű terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 170.000 (százhetvenezer) forint összegben, a III. rendű terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 160.000 (százhatvanezer) forint összegben állapítja meg. Elrendeli a II. rendű és a III. rendű terhelt által befizetett, a fenti összeget meghaladó összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését. Egyebekben a megtámadott határozatot az II. rendű és a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 5.715 hétszáztizenöt) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (ötezer- Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Dabasi Városi Bíróság a
- március
- napján kihirdetett 1.B.429/2010/
- számú ítéletében bűnösnek mondta ki a II. rendű terheltet · társtettesként, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében [Btk. 316.§
(1)és
(5)bekezdés a) pontja]; a III. rendű terheltet · társtettesként, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében [Btk. 316.§
(1)és
(4)bekezdés a) pontja]. Ezért a II. rendű terheltet 10 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 2.609.235 Ft vagyonelkobzásra, a III. rendű terheltet 6 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 1.609.950 Ft vagyonelkobzásra ítélte. Az első fokú ítélet a II. rendű és III. rendű terheltek tekintetében
- március 28-án - kihirdetése napján jogerőre emelkedett és a szabadságvesztés büntetés kivételével végrehajthatóvá vált. A jogerős ítéleti tényállás szerint a II. rendű terhelt, mint csoportvezető és a III. rendű terhelt, mint targoncás dolgozott az Ipari Parkban található Logisztikai Kft-nél. Munkájuk során megismerkedtek I. rendű terhelttel, aki a cég telephelyéről a munkáltatója kamionjával rendszeresen árut szállított. A terheltek megbeszélték egymással, hogy a cég raktárából különféle árukat fognak eltulajdonítani oly módon, hogy a raktárból az aktuális szállítólevélen szereplő árukon túl további árukat pakolnak fel az I. rendű terhelt kamionjára, aki az így elvitt termékeket később értékesíti. A megbeszélteknek megfelelően
- január
- napján a Logisztikai Kft. telephelyén a II. rendű és a III. rendű terheltek 3 óra és 3 óra 35 perc közötti időben a leszállítandó mennyiségen túl, a Kft. sértett tulajdonában álló további 1 raklap 108 darabos 4,5 kg kiszerelésű mosóport - mindösszesen 568.350 Ft értékben pakoltak fel az I. rendű terhelt által vezetett kamionra.
- január
- napján 22 óra 25 perc és
- január
- napján 4 óra 06 perc közötti időben a II. rendű terhelt az I. rendű terhelt által vezetett kamionra eltulajdonítás céljából a Kft. sértett tulajdonában álló további 1 raklap 720 darabos 1 literes kiszerelésű gélt rakodott fel 464.400 Ft értékben.
- január
- napján 0 óra 46 perc és 3 óra 45 perc közötti időben a II. rendű terhelt az I. rendű terhelt által vezetett kamionra a szállítólevélen szereplőkön túl, eltulajdonítási céllal a Kft. sértett tulajdonában álló további 1 raklap 120 darabos 6 kg kiszerelésű mosószert pakolt fel, 631.500 Ft értékben.
- január
- napján 22 óra 15 perc és
- január
- napján 2 óra 54 perc közötti időben a II. rendű terhelt az I. rendű terhelt által vezetett kamionra a szállítólevélen túl, eltulajdonítás céljából a Kft. sértett tulajdonában álló további 1 raklap 108 darabos 4,5 kg kiszerelésű gélt rakodott fel 369.360 Ft értékben, valamint szintén a Kft. sértett tulajdonában álló további 1 raklap 150 darabos 4 kg kiszerelésű mosószert 575.625 Ft értékben. A terheltek cselekményükkel a Kft. sértettnek 944.985 Ft kárt okoztak, amely nem térült meg.
- február
- napján 3 óra 24 perc és 4 óra 02 perc közötti időben a III. rendű terhelt az I. rendű terhelt által vezetett kamionra eltulajdonítás céljából a Kft. sértett tulajdonában álló további 1 raklap 120 darabos 6 kg kiszerelésű mosószert pakolt fel, 410.100 Ft értékben, valamint szintén a Kft. sértett tulajdonában álló további 1 raklap 120 darabos 6 kg kiszerelésű mosószert 631.500 Ft értékben. A terheltek cselekményükkel a sértett Kft-nek összesen 1.041.600 Ft kárt okoztak, amely nem térült meg. Az I. rendű terhelt a fenti módszerrel eltulajdonított árufélék után a II. rendű terhelt részére összesen 170.000 Ft-ot, míg a III. rendű terhelt részére 160.000 Ft-ot adott át. A Kft. sértettnek az I. rendű terhelt a cselekményével összesen 3.650.835 Ft kárt, a II. rendű terhelt 2.609.235 Ft kárt, míg a III. rendű terhelt 1.609.950 Ft kárt okozott, amely kár a Logisztikai Kft. részére nem térült meg. A terheltek bűncselekményével a Kft. sértettnek okozott kárt a Logisztikai Kft. térítette meg. * A Legfőbb Ügyészség BF.638/
- számú átiratában a II. rendű és a III. rendű terheltek javára a Be. 417.§
(1)bekezdés II. a) pontja alapján, a Be. 416.§
(1)bekezdés b) pontjában írt okból felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. Az indítvány értelmében a jogerős határozatot hozó elsőfokú bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével határozott e terheltek tekintetében a vagyonelkobzás mértékének megállapításáról. Figyelemmel az irányadó tényállásban foglaltakra - miszerint az I. rendű terhelt a bűnös úton nyert vagyonból a II. rendű terhelt részére összesen 170.000 Ft-ot, míg a III. rendű terhelt részére összesen 160.000 Ft-ot adott át - a tényleges vagyongyarapodás ezért ezen terheltek tekintetében csupán ezen összegszerűség erejéig állapítható meg. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot a II. rendű és a III. rendű terheltek tekintetében a Be. 427.§-ának
(1)bekezdés b) pontja alapján a vagyonelkobzás összegszerűségét érintően változtassa meg, és maga hozzon a törvénynek megfelelő döntést. A Kúria az ügyben a Be. 420.§-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tűzött ki, melyen a legfőbb ügyészség képviselője az ügyészi indítványukban foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta. A II. rendű és III. rendű terheltek védője egyetértett az ügyészi indítványban foglaltakkal. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot - a II. rendű és III. rendű terheltek tekintetében - az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt az indítványban megjelölt Be. 416.§-a
(1)bekezdésének b) pontjában meghatározott okból, másrészt - a Be. 416.§-a
(1)bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423.§
(4)-
(5)bekezdések] bírálta felül. Ennek során a Legfőbb Ügyészség indítványát alaposnak találta. A Kúria abból indult ki, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre csak a törvényben pontosan meghatározott feltételek esetén van lehetőség. Az 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416.§
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján felülvizsgálatnak büntető anyagi jogi szabálysértés, valamint a
- c)pontja alapján ún. abszolút eljárási szabálysértések esetén van helye. Emellett az eljárási törvény szerint a tényállás helyessége a felülvizsgálat tárgya nem lehet. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423.§
(1)bekezdésének törvényi előírása szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható. A Be. 416.§-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálati ok többek között, ha a büntető anyagi jog szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A Kúria főszabályként kötve van a felülvizsgálati indítványhoz: a megtámadott határozatot az
(5)bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 423.§
(4)bekezdés]. A határozat megtámadott része II. rendű és III. rendű terheltek esetében a velük szemben kiszabott vagyonelkobzás mértéke, az indítványban meghatározott okot pedig annak törvénysértő mivolta jelenti. A Kúria rögzíti azt is, hogy miután a Be. 423.§-ának
(2)bekezdése értelmében a rendkívüli perorvoslati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, ily módon a megtámadott határozat meghozatala idején hatályban volt, 1978. évi IV. Büntető Törvénykönyvben (továbbiakban Btk.) foglalt büntető anyagi jogszabályok alapján döntött a felülvizsgálati indítvány felől. A Btk. 77/B.§-ában szabályozott vagyonelkobzás - mint intézkedés alkalmazásának célja a bűncselekmény elkövetéséből eredő, valamint a törvényesen szerzett, de bűncselekmény elkövetésére fordított vagy arra szánt vagyon elvonása az állam javára (69.BK vélemény I. pont). A hivatkozott §
(1)bekezdésének a) pontja értelmében a vagyonelkobzást egyrészről el kell rendelni a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. Ilyen vagyon az, amihez az elkövető közvetlenül a bűncselekmény elkövetése útján jut hozzá, a bűncselekmény a vagyon megszerzésére irányult. A vagyonelkobzást csak akkor lehet elrendelni, ha a tényleges vagyongyarapodás bekövetkezett. Jelen ügyben a Kúria megállapította, hogy miután a vagyonelkobzás alkalmazásának törvényes feltételei a felülvizsgálattal érintett terheltek esetében fennálltak, tehát a vagyonelkobzás alkalmazása kötelező volt, ekként az elsőfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatában a II. rendű és a III. rendű terheltekkel szemben törvényesen alkalmazta az intézkedést. A büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg ugyanakkor e terheltek vonatkozásában a vagyonelkobzás mértékét. Az irányadó tényállás ugyanis azt tartalmazza, hogy az I. rendű terhelt a bűnös úton nyert vagyonból a II. rendű terhelt részére összesen 170.000 forintot, míg a III. rendű terhelt részére összesen 160.000 forintot adott át. Miután a tényleges vagyongyarapodás e két terhelt esetében tehát kizárólag ezen összegek erejéig következett be, a vagyonelkobzás mértéke ezeket az összegeket nem haladhatja meg. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot II. rendű és III. rendű terheltek tekintetében a Be. 427.§-a
(1)bekezdésének b) pontja III. fordulata alapján megváltoztatta, és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, melynek vizsgálatára a Be. 423.§-ának
(5)bekezdése alapján köteles - a megtámadott határozatot egyebekben a Be. 426.§-a értelmében mindkét terhelt vonatkozásában hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban kirendelt védői díjként felmerült bűnügyi költséget a Be. 429.§
(1)bekezdés zárófordulata alapján az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3.§-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatát pedig a Be. 416.§
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418.§-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421.§-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- november
- napján. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM