A határozat elvi tartalma: A büntető törvény időbeli hatálya szempontjából lényegtelen, hogy az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése, azaz az elbírálás után a büntető törvény miként változott. A jogerős határozatok hatályban fenntartása. KÚRIA Bfv.II.900/2015/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év november hó
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva a Fővárosi Bíróság 4.B.1508/2008/
- számú ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 1.Bf.169/2011/
- számú ítéletét III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. A Fővárosi Bíróság a
- március
- napján tartott folytatólagos tárgyaláson meghozott és kihirdetett 4.B.1508/2008/
- számú ítéletével III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki - különösen jelentős kárt okozó - készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntettének kísérletében [
- évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 313/C. §
(1)bekezdés a) pont és
(6)bekezdés a) pont]. Ezért őt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a vele szemben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, rendelkezett őt érintően is a bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költségről. A védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
- május
- napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 1.Bf.169/2011/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet III. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatta meg, hogy a terhén értékelt bűncselekményt készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntetteként nevezte meg, főbüntetését eggyel enyhébb, fogház fokozatban rendelte végrehajtani, továbbá mellőzte - az időközben elévült - felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését. Egyebekben őt érintően helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az eljárt bíróságok a cselekményt az elkövetéskor -
- április
- napján - hatályban volt törvény szerint bírálták el. II. A jogerős ügydöntő határozat (alapítélet) ellen III. rendű terhelt nyújtott be - a felülvizsgálatot megengedő jogszabályhely megjelölése nélkül, de tartalmában - a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint, mivel továbbra is az alapügyben kiszabott szabadságvesztést tölti, vizsgálni kell a 2012. évi C. törvény, a hatályos Btk. rendelkezéseit is, különösen a Btk. 2. §-át, valamint a Btk. 393. §
(1)bekezdésének
- a)és
- b)pontjait, melyek rá nézve kedvezőbbek. A törvényszakaszok felhívásán túl beadványában adós maradt azzal, hogy mely indokok mentén tartotta alkalmazandónak a jelenleg hatályos jogszabályt. Emellett a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 15. cikkében foglaltakat idézve indítványozta az alapítélet megváltoztatását, s ezzel együtt a vele szemben kiszabott büntetés enyhítését. A Legfőbb Ügyészség a Bf.1000/2015. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, mert a Btk. 2. §-ában írt elbírálás idején az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének időpontja - jelen ügyben a másodfokú bíróság ítélete meghozatalának, 2013. május 14. napja értendő. A terhelt által megjelölt hatályos Btk. ezt követő időpontban lépett hatályba, ezért alkalmazására az ügyében nem volt törvényes lehetőség. Miután büntető anyagi jogi szabály nem sérült és felülvizsgálatot megalapozó eljárásjogi szabálysértést sem észlelt, a Legfőbb Ügyészség a megtámadott ügydöntő határozatok hatályban fenntartását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára III. rendű terhelt és védője nem terjesztett elő észrevételt. III. A Kúria azt állapította meg, hogy a III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan, a legfőbb ügyész átiratában kifejtettek megalapozottak. 1. A rendkívüli jogorvoslatként szabályozott felülvizsgálati eljárásban a Kúria kötve van a megtámadott határozathoz, ezért azt csak az indítvánnyal érintett személy vonatkozásában, az indítvánnyal megtámadott részében és csak az indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 423. §
(4)bekezdés]. A megtámadott határozatot a Be. 416. §
(1)bekezdésének c) pontja alapján azonban akkor is felül kell bírálnia, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be [Be. 423. §
(5)bekezdés]. A Be. 416. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a határozat meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott úgynevezett feltétlen (más megnevezéssel: abszolút) eljárási szabálysértéssel került sor. A felülvizsgálat során mindenekelőtt az vizsgálandó, hogy ilyen eljárásjogi szabálysértés megállapítható-e az ügyben, függetlenül attól, hogy erre hivatkoztak-e vagy nem a felülvizsgálati eljárásban. A Kúria ilyen, a felülvizsgálatot megalapozó feltétlen eljárásjogi szabálysértést nem észlelt, ezáltal a felülvizsgálat érdemébe bocsátkozott. 2. A Kúria azt észlelte, hogy a felülvizsgálati indítvány indokolása meglehetősen hiányos. Leginkább a jogszabályhelyekre tett utalásokból sejthető, hogy a terhelt a hatályos Btk. alkalmazása esetén cselekményét enyhébben elbírálandónak tartja. A felülvizsgálati indítvány kellő indokolásának a hiánya, ahogy azt a Kúria több eseti határozatában is kifejtette (EBH 2007.1596., BH2008.105., Bfv.II.1186/2015/2., Bfv.II.252/2015/7.) az indítvány érdemi vizsgálat nélküli elutasításához is vezethet, mert a Be. 419. §
(2)bekezdés
- mondatába ütközik. Másként fogalmazva: a kizárólagosan a felülvizsgálat elvont megengedhetőségi feltételére hivatkozó, de az azt alátámasztó konkrét okot nem tartalmazó, vagyis meg nem indokolt indítvány bármely megengedhetőségi feltétel esetében a törvényben kizárt. A Kúria erre is figyelemmel vizsgálta az indítvány szűkös indokait, de azt a megjelölt különös részi törvényhelyekre figyelemmel éppen elégségesnek ítélte, ezáltal befogadhatónak, érdemi vizsgálatra alkalmasnak találta.
- A Be.
- §
(1)bekezdésének b) pontjára alapított felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróságok a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más (értve ezalatt a büntető anyagi jog) szabályának megsértése miatt alkalmaztak a terhelttel szemben törvénysértő büntetést vagy intézkedést, illetve a büntetés végrehajtását kizáró ok ellenére függesztették fel. Ebből következően a büntető törvény időbeli hatályára vonatkozó szabály megsértésének eredményeként a felülvizsgálat akkor lehet eredményes, ha ezzel összefüggésben a kiszabott büntetés (alkalmazott intézkedés) is törvénysértőnek bizonyul. E két konjunktív feltétel együttesen szükséges az ügydöntő határozat megváltoztatásához. A büntető törvény időbeli hatálya a korábbi Btk.
- §-a és a hatályos Btk.
- §-a szerint is két időpont figyelembevételével teszi lehetővé a bűncselekmények elbírálását. Főszabályként az elkövetéskor hatályban lévő büntetőtörvényt kell alkalmazni, melytől eltérni kivételesen és csak akkor lehet, de kell is, ha az elbíráláskor a cselekmény már nem bűncselekmény vagy összhatásában a jogszabály visszaható hatályú alkalmazása a terheltre nézve kedvezőbb. Az irányadó történeti tényállásban foglaltak szerint III. r. terhelt a bűncselekményt
- április
- napján követte el. Ügyében a bíróságok az ekkor hatályban volt büntető törvényt, a korábbi Btk-t alkalmazták, mert nem tartották rá kedvezőbbnek az elbíráláskor hatályban volt jogszabályt. Az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy a Btk.
- §-ának alkalmazása körében a cselekmény elbírálásának - és a Be.
- §- ának
(2)bekezdése esetében a támadott határozat meghozatalának ideje alatt egyaránt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének időpontja értendő [BH2014.35., BH2009.231.]. Jelen ügyben az elbírálás ideje, azaz az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napja, a másodfokú bírósági ítélet meghozatalának (
- május 14.) napja. Ekkor változatlanul a korábbi Btk. volt a hatályos büntető jogszabály, mert az új büntető törvény, a
- évi C. törvény csak ezt követően,
- július
- napjával lépett hatályba [Btk.
- §]. Következésképpen a büntető törvény időbeli hatálya és a III. rendű terhelttel szemben alkalmazandó büntetőjog szempontjából nincs jelentősége - az elbíráláskor még hatályban sem volt - Btk. rendelkezéseinek. Visszaható hatálya csakis az elbíráláskor hatályos törvénynek lehet. Kétségtelen, hogy a korábbi Btk. eltérő szabályozást tartalmazott az elkövetés (
- április
- napja) és az elbírálás (
- május
- napja) idején, ahogy erre az eljárt bíróságok ítéleteikben utaltak is, azonban a két időállapot közötti különbségek III. r. terhelt tettének elbírálásakor nem számottevőek. A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntettének a Btk. 313/C. §
(6)bekezdésének a) pontja szerint fordulatát a törvény ugyanúgy, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegette és a korábbi Btk. Általános Részének változásai között sincs olyan, amely enyhébb megítélést tett volna lehetővé. Bár az elbíráláskor hatályban volt törvény ismerte a részben felfüggesztett szabadságvesztést, amely két évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamban kiszabott szabadságvesztésnél volt alkalmazható, III. rendű terhelt esetében a kiszabott szabadságvesztés eleve nem volt (még részben sem) felfüggeszthető. Ezt a korábbi Btk. az elkövetés, de az elbírálás idején is kizárta, ugyanis az újabb szándékos bűncselekményt a vele szemben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el. Valamennyi más, az elbíráláskor is érintett általános részi szabályozás, különösen a büntetéskiszabásra, az értékhatárokra, illetve az alkalmatlan kísérletre vonatkozó előírások a két időpontban lényegében megegyeztek. Figyelemmel arra, hogy az ún. egyszeres enyhítés [korábbi Btk. 87. §
(2)bekezdés] alkalmazását mindkét bíróság szükségesnek találta, a terhelttel szemben súlytalan az is, hogy az elbíráláskor a középmérték büntetéskiszabási elve már hatályban volt. Az ún. kerettényállásként meghatározott bűncselekmény elkövetési tárgyát, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmát meghatározó jogszabály, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény
- számú melléklet 5.1 pontja sem változott. A törvény - egyebek mellett - e fogalom alá sorolta az elkövetéskor és az elbíráláskor is a csekket, amire a terheltek a bűncselekményt elkövették. Összességében az alapügyben eljárt bíróságok helytállóan döntöttek, amikor III. terhelt cselekményét az elkövetéskor hatályban volt korábbi Btk. szerint bírálták el. Annak pedig a Btk.
- §-ának alkalmazása körében egyáltalán nincs jelentősége, hogy a jogerős elbírálás után, de a végrehajtás bejezése előtt új törvény lépett hatályba. A magyar jog előírásai megfelelnek az
- évi
- törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
- cikk
- pont harmadik mondatában foglaltaknak, mert az elbírálásig biztosítják az elkövetők számára a törvény rájuk nézve előnyös visszaható hatályát. Mivel büntető anyagi jogszabálysértés nem valósult meg, ezért a III. rendű terhelt alaptalanul hivatkozott a Be.
- §
(1)bekezdésének b) pontjában meghatározott felülvizsgálati okra. A kifejtettekre figyelemmel - a Be. 424. §-a
(1)bekezdésének első fordulata szerint tanácsülésen, a Be. 420. §
(1)bekezdése első mondatának első fordulatának megfelelő összetételben eljárva - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatokat - a Be.
- §-a alapján - III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- november
- Dr. Molnár Gábor Miklós s. k. a tanács elnöke, Dr. Holdampf Gusztáv s. k. előadó bíró, Dr. Feleky István s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM