A határozat elvi tartalma: A Be.416.§
(1)bekezdés e) pontjára alapított ügyészi felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat megváltoztatása a 23/
- (VII.13.) AB határozatában foglaltakra tekintettel. KÚRIA Bfv.II.1473/2014/7.szám A Kúria Budapesten, a
- április
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség és III. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Járásbíróság 29.B.2064/2012/
- számú és a Debreceni Törvényszék 2.Bf.751/2013/
- számú ítéleteit annyiban megváltoztatja, hogy I.rendű és III. rendű terheltek halmazati büntetését a Btk.81.§
(4)bekezdésének mellőzésével, a Btk.81.§
(2)és
(3)bekezdése alapján kiszabottnak tekinti. Egyebekben a felülvizsgálati indítvánnyal érintett határozatot nem érinti. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 31.750 (harmincegyezer- hétszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. I n d o k o l á s A Debreceni Járásbíróság a
- október
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 29.B.2064/2012/
- számú ítéletében I.rendű és III. rendű terhelteket bűnösnek mondta ki 3 rb. társtettesként elkövetett rablás bűntettében (Btk.365.§
(1)bek. b) pont) és 10 rb. társtettesként elkövetett közokirattal visszaélés vétségében (Btk.346.§
(1)bek. a) pont). A terhelteket ezért halmazati büntetésül egyénenként 6 évi börtönbüntetésre és 6 évi közügyektől eltiltásra ítélte kétharmadának azzal, hogy letöltését a szabadságvesztésből követően a bocsáthatóak büntetés feltételes szabadságra. I.rendű terhelt 1.B.696/2009/
- vonatkozásában számú a ítéletével börtönbüntetés, III. Városi 44.B.903/2010/
- Bíróság rendű Debreceni Városi kiszabott terhelt 1 év vonatkozásában számú ítéletével Bíróság 2 a hónapi Debreceni kiszabott 8 hónapi fogházbüntetés végrehajtását elrendelte. A járásbíróság ítélete ellen az ügyész által mindkét terhelt terhére súlyosításért, továbbá a III. rendű terhelt és védője által felmentésért, illetve enyhítésért bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék a
- február
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 2.Bf.751/2013/
- számú ítéletében a járásbíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy a terheltek cselekményeit 3 rb. társtettesként elkövetett rablás bűntettének (Btk.365.§
(1)bek. b) pont) és 2 rb. társtettesként elkövetett okirattal visszaélés vétségének (Btk.346.§
(1)bek. a) pont) minősítette, emellett bűnösnek mondta ki őket további 1 rb. társtettesként elkövetett készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés vétségében (Btk.393.§
(1)bek. a) pont). I.rendű terhelt esetében a szabadságvesztés tartamát 7 év 6 évre, a hónapra, a közügyektől eltiltást 8 évre. III. rendű terheltnél a szabadságvesztés tartamát 9 közügyektől eltiltást 9 évre súlyosította, egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta. I.rendű terhelt tekintetében a törvényszék másodfokú ítélete
- február
- napján jogerőre emelkedett. A másodfokú ítélet ellen III. rendű terhelt és védője által felmentésért, illetve enyhítésért bejelentett fellebbezések alapján harmadfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla a
- július
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozott Bhar.II.297/2014/
- számú ítéletében a másodfokú I.rendű és a tekintetében ítéletet fellebbezéssel annyiban a fellebbezéssel érintett megváltoztatta, III. hogy nem érintett rendű terheltek rb. készpénz- 2 helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés vétségéről szóló ítéleti rendelkezést (
- évi IV. tv. 313/C.§
(7)bek. a) pont) hatályon kívül helyezte és megszüntette. az ezen Egyebekben bűncselekmények viszont a miatti másodfokú eljárást ítéletet helybenhagyta. A büntetés kiszabása körében a Debreceni Járásbíróság első fokú ítéletében a Btk.81.§-át csak általánosságban említette. A Debreceni Törvényszék másodfokú ítéletében viszont már utalt arra, hogy a terheltek három különböző időpontban elkövetett befejezett személy elleni erőszakos bűncselekményként 3 rb. rablást követtek el, amiért a Btk.81.§
(4)bekezdése szerint a büntetési tétel felső határa nem a felével, hanem a kétszeresére emelkedik, így az 2-től 16 évig terjed, amire tekintettel a kiszabható esetében lehetőséget látott büntetés középmértéke 9 év. I.rendű terhelt eltérve a szabadságvesztést ugyanakkor III. méltányolható rendű enyhébb terhelt körülményt, a középmértéktől tartamban meghatározni, esetében amely nem alapján a észlelt olyan középmértéktől eltérhetett volna. A harmadfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla a büntetés kiszabását érintően a másodfokú ítéletet helyeslően nem érintette. Az Alkotmánybíróság a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 2010. július 23-től 2013. június 31-áig hatályos 85.§
(4)bekezdésének folyamatban lévő ügyben történő alkalmazása kizárása, a büntető törvénykönyvről szóló 2012. C. tv. 81.§
(4)bekezdése alaptörvény-ellenességének valamint a jogerős megállapítása határozattal és megsemmisítése, lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendelése kapcsán meghozott 23/2014. (VII.15.) AB számú határozatában megállapította, hogy a korábbi Btk.85.§
(4)bekezdésének alkalmazása alaptörvény-ellenes, megállapította továbbá, hogy a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. (2013. július 1. napjától hatályos Btk.) 81.§
(4)bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt a hatályba lépésére, 2013. július 1jére visszaható hatállyal megsemmisítette, elrendelte továbbá a korábbi Btk.85.§
(4)bekezdése, valamint a hatályos Btk.81.§
(4)bekezdése alkalmazásával meghozott jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség BF.1436/2014. számon az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel a Be.416.§
(1)bekezdés a) pontja alapján I.rendű és III. rendű terheltek javára felülvizsgálati indítványt nyújtott be, melyben a jogerős határozatnak megváltoztatását a két indítványozta, terhelt tekintetében hogy Kúria a akkénti büntetésüket a Btk.81.§
(2)és
(3)bekezdése alapján kiszabottnak tekintse. Az indítványban kifejtettek szerint az elbíráláskor hatályos Btk.81.§
(2)és
(3)bekezdése szerinti tételkeretek között a jogerős határozatban kiszabott büntetések eltúlzottnak nem tekinthetők. I.rendű terhelt felülvizsgálati eljárásban kirendelt védője a legfőbb ügyész indítványára tett észrevételében kiemelte, hogy a Debreceni Törvényszék másodfokú ítéletében hangsúlyos értékelést nyert a felemelt 9 éves középmérték és a másodfokú bíróság ahhoz képest csökkentett mérték enyhítő körülményekre meghatározását figyelemmel. Ezért látta nem indokoltnak értett egyet az az alaptörvényt sértő rendelkezés formális mellőzésével és a terhelt büntetése mértékét a most irányadó 7 éves középmértékhez képest is csökkentett tartamban indítványozta meghatározni. Ugyancsak felülvizsgálati indítvány nyújtott be az ítélet ellen III. rendű terhelt védője, aki indítványában kiemelte, hogy a Debreceni Törvényszék Alkotmánybíróság másodfokú ítéletében határozatával kifejezetten megsemmisített az jogszabály alkalmazásával emelte fel védence büntetésének mértékét, ezért a kiszabott szabadságvesztés időtartamának az első fokú ítéletben meghatározott mértékre csökkentését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség indítványára tett a II.r. észrevételében terhelt az védője felülvizsgálati indítványt részben tartotta alaposnak, saját indítványukkal egyezően a büntetést a Btk.81.§
(2)és
(3)bekezdése alapján kiszabandónak látta, annak mértéke megváltoztatását azonban nem tartotta indokoltnak. ... I.r. terhelt védője a indítványára tett felülvizsgálati indítványában Legfőbb Ügyészség észrevételében felülvizsgálati tartalmilag foglaltakat fenntartva, a saját a terhelt büntetésének mérséklését indítványozta. Az Alkotmánybíróság a 23/2014. (VII.15.) AB számú határozatának 3. pontjában elrendelte a korábbi Btk. (1978. évi IV. tv.) - a határozat 1. pontjában alaptörvény-ellenesnek nyilvánított - 85.§
(4)bekezdése, valamint a hatályos Btk. (
- évi C. tv.) - a határozat
- pontjában
- július 1-jére visszaható hatállyal megsemmisített - 81.§
(4)bekezdésének alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. Az Alkotmánybíróság Alkotmánybíróságról a szóló büntetőeljárások 2011. évi CLI. felülvizsgálatát tv. (ABtv.) az 45.§
(6)Alkotmánybíróság az bekezdése alapján rendelte el. Az ABtv. 45.§
(6)alaptörvény-ellenes bekezdése jogszabály szerint az alkalmazása alapján jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás és szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendeli el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve a intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne. A Be. - az ABtv. 45.§
(6)bekezdéséhez kapcsolódó - 416.§
(1)bekezdés e) pontja felülvizsgálatnak határozattal el, szerint van helye, befejezett feltéve, hogy a ha a jogerős az Alkotmánybíróság büntetőeljárás terhelt még határozat ellen a jogerős felülvizsgálatát rendelte nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés végrehajtása még nem fejeződött be, vagy a végrehajthatósága még nem szűnt meg. A legfőbb ügyész - hivatalból folyó kötelezettségének (Be.417.§
(2)bek.) eleget téve - a felülvizsgálati indítványt benyújtotta. A terhelt a kiszabott szabadságvesztés-büntetést jelenleg is tölti, a büntetés végrehajtása tehát még nem fejeződött be. A felülvizsgálati eljárás törvényi feltételei megvalósultak. A Be.423.§
(2)felülvizsgálati bekezdés
- mondatának főszabálya szerint a indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos, ellenben a
- mondta szabályozásában a 416.§
(1)bekezdés
- e)meghatározott - és a esetekben jelen az ügyben közömbös elbírálásakor
- f)- hatályos pontjában jogszabályok alapján kell elbírálni. A felülbírálat kapcsán „elbíráláson" általában a megtámadott határozat jogerős meghozatalát értjük. A Be.416.§
(1)bekezdés
- e)és a jelen ügyben közömbös
- f)- pontja felülvizsgálati indítvány elbírálása értendő. esetében mégis a Ez értelemszerű, mert ellenkező esetben vissza kellene térni az alapügybeli elbíráláskor hatályos jogszabály alkalmazásához, csakhogy az már egészben vagy részben nem létezik. Nem létező jog pedig értelemszerűen nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság annak idején leszögezte: a nullum crimen sine lege és nulla poena sine lege alkotmányos alapelvek, amelyeknek számos büntetőjogi szabály adja meg jogszerű tartalmát. Ilyen szabály a bűncselekmény-fogalomnak a Btk.-ban adott meghatározása, a büntetés és a büntetési rendszer törvényes fogalmai. A bűncselekmény-fogalom ugyanúgy, mint a büntetés fogalma az egyén büntetőjogi felelőssége és felelősségre vonása szempontjából döntő. Az egyén alkotmányos büntetőjog különös érintik, hanem szabadságát, részének alapvetően emberi tényállásai a jogait és büntetőjogi nem csak büntetési a tétele felelősség, a büntetéskiszabás és a büntethetőség összefüggő, zárt rendszere. A büntetőjogi felelősség minden szabályának módosulása alapvetően és közvetlenül érinti az egyéni szabadságot és az egyén alkotmányos helyzetét [11/1992. (III.5.) AB határozat indokolás IV/3. pont]. A büntetőtörvény elején az 1.§-ban megfogalmazott törvényességi elv is ezt juttatja kifejezésre: az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet - a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével - törvény az elkövetés idején büntetni rendelt (
(1)bekezdés); bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést alkalmazni, amelyről a törvény az elkövetés - vagy a 2.§
(2)bekezdés alkalma esetén az elbírálás - idején nem rendelkezett (
(2)bekezdés). Ezért az alapeljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - Alkotmánybíróság által kimondott - semmisségéből következően a semmissé nyilvánított jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés félretételével kell a felülvizsgálati határozatot meghozni. Miután pedig az Alkotmánybíróság nem egy jogszabály (a korábbi Btk.) egészét, hanem egy jogszabály valamely rendelkezését (a korábbi Btk.85.§
(4)bekezdését) semmisítette meg, a felülvizsgálat során a jogszabály fennmaradó részeit kell alkalmazni. Ez következik abból is, hogy a felülvizsgálati indítványt a legfőbb ügyész kifejezetten miszerint az abból alapügyben az egyedüli eljárt bíróság okból a terjesztette korábbi elő, Btk.85.§
(4)bekezdése alapján hozta meg a határozatát. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a megtámadott határozatot - a feltétlen eljárási felülvizsgálati szabálysértésektől indítvánnyal eltekintve - csak a részében és csak a megtámadott felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül (Be.423.§
(4)bekezdés 1. fordulat). Ekként a felülvizsgálati indítványhoz kötöttség folytán a Kúria az alapítéletet csakis a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó részében, valamint kizárólag a korábbi Btk.85.§
(4)bekezdésének a megsemmisítése miatt bírálhatja felül. Más rész (pl. bűnösség) és más ok (pl. a büntetőtörvény időbeli hatálya) felülbírálatára a Kúriának nincs törvényes lehetősége. Ezt meghaladóan azt is le kell szögezni, hogy a Be.416.§
(1)bekezdés e) pontja esetében az ABtv. 45.§
(6)bekezdésére alapított felülvizsgálat elrendelése nem jelenti, hogy a felülvizsgálat szükségképpen a büntetés, illetve az intézkedés csökkentéséhez vagy mellőzéséhez, avagy a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesüléshez vagy annak korlátozásához kell hogy vezessen. Azt jelenti, hogy a felülvizsgálat megteremti ezen következmények lehetőségét (L.: „következne" kitétel a ABtv.45.§
(6)bekezdésében). A büntetőtörvény időbeli hatálya nem vizsgálható, a Be.423.§
(2)bekezdés 2. mondata szerint a elbírálásakor hatályos jogszabályok felülvizsgálati alapján kell indítvány eljárni azzal, hogy az alaptörvény-ellenesnek nyilvánított törvényhely figyelmen kívül marad, és a Be.423.§
(4)bekezdésében előírt felülvizsgálati indítványban meghatározott okhoz kötöttség mellett - leszámítva az alaptörvény-ellenesnek ügydöntő határozat nyilvánított meghozatala törvényhelyet során - alkalmazott a jogerős törvényt kell alkalmazni. Ez az értelmezéssel összhangban a Büntetőeljárási jog, Kommentár a gyakorlat számára című munkában a Be.423.§-ával kapcsolatosan írtakkal. A Kommentár szerint: - a felülvizsgálati meghozatalával történik indítvány „elbírálása" a határozat és véget ha tehát ezzel is ér, a felülvizsgálati bíróság a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi a feloldása megismételt folytán - eljárásban már alkalmazni (XVI. Fejezet) kell a - a büntetőtörvény jogerő és a büntetőeljárási törvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezéseket (2. pont), és - a Be.423.§
(2)bekezdése kivételt is megállapít az általános szabályhoz képest, e szerint a 416.§
(1)bekezdésének
- e)és
- f)pontjában meghatározott felülvizsgálati okok esetében a felülvizsgálati indítvány „elbírálásakor", vagyis a felülvizsgálati bíróság határozatának a meghozatalakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni („ex nunc" meghozatalakor a alkalmazott, amelyet talált és szemlélet); bíróság az olyan ha a jogszabályt Alkotmánybíróság megsemmisített, ezt megtámadott a vagy határozat egyéb normát alaptörvény-ellenesnek jogszabályt már nem lehet alkalmazni (3. pont). Mindezeket alapul határozat meghozatalakor alkalmazott Btk. véve, Btk.81.§ bekezdésében foglaltak a véve a
(4)Kúria megállapította, hogy a jogerős rendelkezéseit alapul figyelmen kívül hagyásával a terheltekkel szemben alkalmazandó büntetési tételkeret a jogerős határozat meghozatalánál alapul vett 2-től 16 évig terjedő keret helyett, 2-től 12 évig terjedő, így a terheltekkel szemben kiszabható középmérték 9 év helyett 7 évre csökken a Btk.81.§
(2)és
(3)bekezdésében írtaknak megfelelően. A büntetés kiszabását érintően az Alkotmánybíróság rámutatott: az egyes bűncselekmények természetéhez és súlyához igazodó büntetési rendszer és a büntetéskiszabás normatív előírásai együttesen szolgálják a jogállami büntetés funkcióját, a társadalom védelmét, a szankcióval történő arányos és megérdemelt viszonzást, valamint a speciális és a generális prevenciót (1214/B/
- AB határozat, ABH 1995,571,577). A büntetés kiszabása során figyelembe kell venni a bűnelkövető személyi körülményeit, többek között az elkövető előéletét, a bűnismétlést, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket. A büntetőjog az elkövetés tekintetében különös, felelősség fokozó jelentőséget tulajdonít az ismételt elkövetésnek (23/
- (VII.15.) AB határozat, indokolás [42]). Ezen büntetés kiszabási elveket is figyelembe véve a Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy bűnösségi körülmények mellett terhelttel szemben kiszabott az a ügyben jogerős büntetési tételkereteken törvénysértően súlyosnak és hangsúlyozza, ekként hogy megjelölt határozatban szabadságvesztés megváltozott nyomatékkal helyesen belül sem a két mértéke a tekinthető megváltoztatandónak. terhükre rótt A Kúria cselekményeiket mindkét terhelt vele szemben kiszabott és végrehajtására próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el, és rablási cselekményeik elkövetési körülményei, a sértettek további sorsával nagy mértékben közömbös, testi épségüket súlyosan veszélyeztető elkövetési mód (eszméletlen állapotban hátrahagyásuk) a törvény kiszabott szigorának alkalmazását indokolja. büntetésük enyhítését a A Kúria megváltozott ezért büntetési tételkeretek között sem tartotta indokoltnak. A Kúria ezért a Be.424.§
(1)bekezdés és a Be.420.§
(1)bekezdés alapján tanácsülése eljárva az előterjesztett felülvizsgálati indítványoknak helyt adva a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be.427.§
(2)bekezdésének megfelelően I.rendű és III. rendű terheltek tekintetében annyiban megváltoztatta, hogy halmazati büntetésüket a Btk.81.§
(4)bekezdésének mellőzésével a 81.§
(2)és
(3)bekezdése alapján kiszabottnak tekintette. A Kúria egyebekben a megtámadott határozatot - alaptalannak tartva mindkét terhelt védőjének a kiszabott büntetés csökkentését célzó indítványát - nem érintette. A felülvizsgálati közreműködésével eljárásban felmerült a két bűnügyi terhelt költséget kirendelt védője a Be.429.§
(1)Be. 3.§-ának
(4)bekezdése értelmében az állam viseli. A Kúria határozata elleni fellebbezést a bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418.§-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421.§-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy előterjesztett, az ugyanazon illetőleg a jogosult korábbival, által ismételten azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest, 2015. április 29. Dr. Katona Sándor Dr. Kiss Sándor Dr. Feleky István a tanács elnöke előadó bíró bíró vonatkozó