A határozat elvi tartalma: A bűnszervezetben elkövetés megállapítása a csalássorozathoz nyújtott bűnsegély alapján. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.820/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év január hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A csalás bűntette és más bűncselekmény miatt az I.r. terhelt és társai ellen indított bűnügyben a III. r. terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Csongrád Megyei Bíróság 2.B.358/2005/
- számú ítéletét, valamint a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.32/2007/
- számú ítéletét a III. r. terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Csongrád Megyei Bíróság a
- év október hó
- napján kihirdetett 2.B.358/2005/
- számú ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki: 1 rb. különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, mint bűnsegéd, 6 rb. jelentős kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, mint bűnsegéd, 1 rb. jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, mint bűnsegéd, 2 rb. nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, mint bűnsegéd, 2 rb. nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, mint bűnsegéd, 1 rb. nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, mint bűnsegéd és 1 rb. magánokirat-hamisítás vétségében, mint bűnsegéd. Ezért őt halmazati büntetésül 7 év fegyházra, mellékbüntetésül 8 év közügyektől eltiltásra ítélte és megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Ellenben 1 rb. folytatólagosan elkövetett csalás bűntettéhez nyújtott bűnsegély miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett a magánfelek polgári jogi igényéről és a bűnügyi költség viseléséről. Az 1965-ben született III. r. terhelt több alkalommal volt büntetve. Egy, a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárással párhuzamosan folyamatban volt másik bűnügyében a Pécsi Városi Bíróság a
- év szeptember hó
- napján kelt - és a Baranya Megyei Bíróság 2.Bf.434/2006/
- számú ítéletével jogerőre emelkedett - 2.B.1873/2004/
- számú ítéletével a
- év áprilisától augusztusáig elkövetett 1 rb. különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és további 32 rb. más bűncselekmény miatt 7 év börtönre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Csongrád Megyei Bíróság 2.B.358/
- jogerős ítélet II. pontja szerint: számú ügyében hozott Az I. r. terhelt
- év végén kölcsönből kívánt személygépkocsit vásárolni. Ehhez a III. r. terhelttől egy valótlan tartalmú munkáltatói igazolást szerzett. Ebben a III. r. terhelt, mint a K. Kft. ügyvezetője igazolta, hogy az I. r. terhelt
- év júniusától területi képviselőként dolgozik 138.000 forintos havi nettó munkabérért az érintett gazdasági társaságnál. A III. r. terheltnek tudomása volt arról, hogy az általa kiállított, valótlan tartalmú munkáltatói igazolás felhasználásával az I. r. terhelt személygépkocsit kíván vásárolni. Az I. r. terhelt az igazolás felhasználásával
- év november hó
- napján hitelszerződést kötött az R. Rt-vel, amely szerint a hitelező 1.500.000 forint kölcsönt nyújtott részére a személygépkocsi megvásárlásához. A III. r. terhelt a valótlan tartalmú munkáltatói igazolás kiállításán túl tanúként a hitelszerződést is aláírta. Az I. r. terhelt a valótlan tartalmú munkáltatói igazolás felhasználásán felül a sértett pénzintézetet tévedésbe ejtette azáltal is, hogy az általa felvett kölcsönösszeg törlesztése, illetve visszafizetése már a szerződés megkötésekor sem állt a szándékában. A III. r. terhelt a valótlan tartalmú munkáltatói igazolás biztosításával, valamint a szerződés tanúkénti aláírásával ehhez szándékosan segítséget nyújtott. Az I. r. terhelt e cselekményét jogtalan haszonszerzés végett és a további vádpontokkal érintett cselekményeivel együtt rendszeres haszonszerzésre törekedve követte el. A szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének egyetlen egy alkalommal sem tett eleget, ezért az R. Rt. a szerződést
- év március hó
- napján felmondta. Miután a sértett a gépjárművet a felmondást követően a gépjárművet értékesítette, így az I. r. terhelt által okozott 1.500.000 forintos kárból pontosan meg nem határozható összeg megtérült. Az ítéleti tényállás IV. pontja szerint: Az I. r. és a VIII. r. terhelt
- október hó
- napján vásárolta meg a P. Kft-t, amelynek ügyvezetője az I. r. terhelt. A P. Kft. felhasználásával az I. r., II. r. és III. r. terheltek bűnszervezetet hoztak létre, amelynek célja az volt, hogy a gazdasági társaság működése során a feketepiacon könnyen értékesíthető termékeket gyártó, illetve forgalmazó cégeket keresnek meg és próbálnak velük a termékek leszállítását követően halasztott fizetésben megegyezni. Amennyiben az adott szállító ebbe a kapcsolat felvételét követően rögtön nem egyezett bele, úgy az I., II., és III. r. terheltek által működtetett bűnszervezet teljes befolyása alatt álló P. Kft. a kezdeti szállítások ellenértékét készpénzben kiegyenlítette, majd a szállítók bizalmát így elnyerve már megkapta a halasztott fizetés lehetőségét. Emellett e kft. „üzletpolitikáját" irányító I-III. r. terheltek figyelemmel voltak arra is, hogy a kezdeti, általában készpénzben kifizetett áruk leszállítását követően a részükre már megadott halasztott fizetési lehetőséggel élve, egyre nagyobb volumenű szállításokat rendeljenek meg a sértetti gazdasági társaságoktól, lehetőleg még az első fizetési határidők lejárta előtt. A I-III. r. terheltek által kialakított bűnszervezetnek a halasztott fizetési lehetőségek után megrendelt áruk vételárának kiegyenlítése egyáltalán nem állt szándékában, ezáltal a sértetteket jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtették, és cselekményeik révén rendszeres haszonszerzésre törekedtek. A P. Kft. működésével összefüggésben kialakított bűnszervezet a gyakorlatban akként működött, hogy az I. r. terhelt a kft. ügyvezetőjeként irányította annak napi működését. E körben utasította a cég alkalmazottait, megkötötte a cég működésével kapcsolatos szerződéseket. A II. r. terhelt feladata elsősorban a I-III. r. terheltek szándékáról nem tudó területi képviselők irányítása volt. A II. r. terheltnek a rendelések irányításán túl a bűnszervezetben feladatát képezte a leszállított áruk azonnali, a feketepiacon ismeretlen személyek részére történő értékesítése is. A III. r. terhelt a bűnszervezet működése körében a kft. alkalmazottainak utasításokat csak kivételesen adott, de az I. és II. r. terheltek tevékenységéhez egyéb módon, szándékosan segítséget nyújtott. Ő biztosította az ügyvezetése alatt állt a K. Kft. tevékenységének felszámolását követően a P. Kft. működéséhez szükséges irodai berendezéseket és számítógépeket. Segítette a kft. működését azzal is, hogy rendszeres látogatásai alkalmával tanácsokkal látta el az I. r. terheltet. Szükség esetén „elintézte" a gazdasági társaság működésével kapcsolatban a kft. alkalmazottai által feltett kérdéseket, és tárgyalt velük a kft. működésével összefüggésben felmerülő problémák megoldásáról. II. r. és III. r. terheltek azért, hogy a bűnszervezet működése során valódi személyazonosságuk rejtve maradjon, a P. Kft. alkalmazottainak K. L.-ként, illetőleg K. I.-ként mutatkoztak be. Mindezen tevékenységükkel I. r. terhelt a tévedésbe ejtett sértettekkel történő szerződéskötéssel, míg II. r. terhelt a bűnszervezet tagjainak tényleges szándékáról nem tudó területi képviselők irányítása révén kiadott árurendelésekkel, majd a leszállított áruk feketepiacon történő értékesítésével a tényállás IV/1-
- pontjában részletezett bűncselekményeket egymás tevékenységéről tudva, közösen valósították meg. A III. r. terhelt ismerve társainak és a részvételével kialakított bűnszervezetnek a céljait, mindezekhez szándékosan segítséget nyújtott. A I. és II. r. terheltek által tévedésbe ejtett sértetti szállítóktól leszállított árukat az esetek túlnyomó többségében csak nagyon rövid ideig tárolták a P. Kft. által bérelt raktárhelyiségben, amely egyébként a hűtést igénylő áruk tárolására alkalmatlan volt. Ennek megfelelően a leszállított árukat a bűnszervezet működéséről nem tudó fuvarozók különböző budapesti raktárakba szállították. Miközben a szállítóktól átvett árukat a bűnszervezet a feketepiacon ismeretlen személyek részére értékesítette, a P. Kft. alkalmazottai az I. r. terhelt utasítására a leszállított áruk ellenértékét követelő sértetteknek azt a valótlan tájékoztatást adták, hogy azért nem tudnak fizetni, mert a kft. vevői sem fizetnek részükre. Annak érdekében, hogy a leszállított áruk továbbértékesítését valóságos gazdasági tevékenységként tüntessék fel, a cég titkárnői olyan valótlan tartalmú számlákat állítottak ki, amelyek szerint a kft. valamennyi részére leszállított terméket a budapesti székhelyű K. S. Kft-nek értékesítette. Az I. r. terhelt az így
- év december hó
- és
- év február hó
- napja között kiállított, mindösszesen 130.940.168 forint értékű, összesen 45 darab valótlan tartalmú számlát felhasználta akként, hogy azt a cég könyvelője felé átadta. A P. Kft. nem állt tényleges gazdasági kapcsolatban a K. S. Kftvel, mégis ennek látszatát keltve az I. r. terhelt
- év január hó
- napját követő, pontosabban meg nem határozható időpontban levitte Sz.-re a kft. névleges ügyvezetőjét, az V. r. terheltet annak érdekében, hogy cége alkalmazottai előtt a két gazdasági társaság üzleti kapcsolatát igazolja. A I-III. r. terheltek által létrehozott bűnszervezet által jogtalan haszonszerzés céljából, rendszeres haszonszerzésre törekedve - a tényállás IV/1-
- pontjában részletezett sértettek sérelmére - a sértettek megtévesztésével, illetőleg az ehhez történő segítségnyújtással mindösszesen 118.410.990 forint kárt okoztak. A bíróság a bizonyítékok értékelése körében (ítélet 65-
- oldal) megállapította, hogy a P. Kft-nek a kezdetektől fogva bűncselekmények elkövetésére irányuló működését a társaság pénzügyeinek intézése is bizonyítja. A cég bankszámláján
- év január hó
- napjáig pénzmozgás nem volt. Ezt követően
- év február hó
- napjáig, mindig néhány forint eltéréssel, éppen annyi pénzösszeg került befizetésre, amennyit nagyon rövid időn belül a kft. számlájáról a szállítók felé el is utaltak. Emellett a szerződések megkötését megelőzően több szállítónak bemutatásra került a P. Kft. bankszámláját vezető pénzintézet részéről kiadott olyan igazolás, amely szerint az adott számlán kiegyenlítetlen követelés nincs. Mindez azonban az érintett szállítók megtévesztését szolgálta, hiszen a cég pénzügyeit valójában nem ezen a számlán, hanem az I. r. terhelt saját bankszámláján intézték nyilvánvalóan azért, hogy a bűncselekmények elkövetését és a fizetési határidők lejártát követően a szállítók követeléseiket a P. Kft-től behajtani ne tudják és ugyanakkor a cég jogszerű működésének látszatát keltve a kft. bankszámlájáról alkalomszerű kifizetések történjenek. Amíg a P. Kft. keretében 118.410.990 forint kárt okoztak a terheltek, addig a vádbeli időszakban a sértettek részére összesen 9.245.187 forint megfizetésére került sor. A jogi minősítés körében megállapította a bíróság, hogy a I-III. r. terheltek együttes cselekvősége maradéktalanul alkalmas a Btk.
- §
(8)bekezdésében meghatározott bűnszervezet megállapítására. Három - különböző elkövetői alakzatban közreműködő - terhelt legalább
- év október hó
- napjától
- év március hó
- napjáig terjedő időszakban működött közre a bűncselekmények elkövetésében, ami a törvényben megkívánt hosszabb időnek tekinthető. Tevékenységük összehangoltságát igazolja, hogy az elkövetés érdekében szükséges tevékenységeket egymás között jól behatárolható módon megosztották, a bűncselekményeket egymással mindvégig együttműködve, összehangoltan valósították meg. A III. r. terhelt a cég elindításához szükséges feltételek biztosítása mellett a rendszeres látogatásai során jelenlétével, illetve ez által az alkalmazottak „rendben tartásával" járult hozzá a bűnszervezet működéséhez. A I-III. r. terheltek célja öt évi, illetőleg ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése volt, tehát a bűnszervezet törvényi feltételei maradéktalanul megvalósultak. A kölcsönös fellebbezések folytán másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla a
- év április hó
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülésen kihirdetett Bf.II.32/2007/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a III. r. terheltre vonatkozó részében akként változtatta meg, hogy a vele szemben kiszabott büntetését bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények miatt tekintette kiszabottnak, egyebekben vonatkozásában az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A bűnszervezet megállapítása körében - egyetértve az elsőfokú bíróság e körben kifejtett érveivel - rámutatott arra, hogy a bűnszervezet megállapítását nem zárja ki, hogy a terheltek között nem volt kifejezett szándéknyilatkozat arra nézve, mennyi ideig működtetik a kft-t. A bűnszervezet megállapításához - a korábbi szabályozástól eltérően - az sem szükséges, hogy az abban résztvevők között alá-fölérendeltség legyen, tehát, hogy a bűnszervezet vertikálisan épüljön fel. Végül a teljesség érdekében megjegyezte, hogy az irányadó bírói gyakorlat szerint a bűnszervezetben elkövetés megállapítható azzal szemben is, aki eseti jelleggel - akár egyetlen cselekményt tettesként vagy részesként valósít meg, feltéve, hogy az elkövető tudata átfogja a bűnszervezet törvényi fogalmának tárgyi ismérveit. Ennek alapján pedig a III. r. terhelt bűnössége abban az esetben is megállapítható volna, ha tevékenysége csupán a számítógépek átadásában merült volna ki, de az irányadó tényállás szerint a III. r. terhelt más módon is segítette társai tevékenységét. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
- §-a
(1)bekezdésének
- a)és
- b)pontja alapján, mert álláspontja szerint a bíróságok törvénysértően minősítették a cselekményeit bűnszervezetben elkövetettnek, s emiatt törvénysértő büntetést szabtak ki vele szemben. A bűnösségét eleve törvénysértően állapították meg, mivel személyére vonatkozóan nem bizonyították a csalás tényállási elemeit, azt, hogy mely sértettnek milyen magatartással, milyen összegű kárt okozott, következésképpen a terhére rótt bűncselekményekben a bűnösségének a megállapítása is törvénysértő. A III. r. terhelt mindezek alapján a marasztaló jogerős döntés megváltoztatását és felmentését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség a BF.2436/2009. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Utalt a jogerős ítélet tényállására, amely rögzíti, hogy az I-III. r. terheltek milyen módon és célból hozták létre a bűnszervezetet, továbbá hogy a III. r. terhelt milyen módon járult hozzá a bűnszervezet működéséhez és nyújtott segítséget a terhére rótt bűncselekmények elkövetéséhez. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az eljárt bíróságok nem sértettek anyagi jogszabályt sem a cselekmények minősítése, sem a büntetés kiszabása során. A bűnszervezet feltételeinek megállapítása maradéktalanul megfelel a Legfelsőbb Bíróság 4/2005. BJE számú döntésében foglalt iránymutatásnak is. Mivel a bíróságok nem vétettek abszolút eljárási szabálysértést sem, ezért a Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a marasztaló jogerős döntést a III. r. terheltre vonatkozó részében a hatályában tartsa fenn. A Legfelsőbb Bíróság a Be. 420. §-ának
(1)bekezdése és a Be. 424. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a védő a III. r. terhelt felülvizsgálati indítványához csatlakozott. Hangsúlyozta, hogy IV/1-
- pont alatt rögzített tényállások egyike sem említi meg a III. r. terhelt cselekvőségét. Az a magatartása, hogy számítógépet biztosított és tanácsokat adott a P. Kft-nek önmagában az utóbb elkövetett csalásokhoz társuló bűnsegély megállapítását nem eredményezheti. A bűnszervezetben elkövetés megállapításához az szükséges, hogy a részvevők már a csoport létrehozásakor célul tűzzék ki az öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények elkövetését. Arra azonban a tényállásban nincs adat, hogy az I-III. r. terhelt ezt a célt kitűzte volna. A bíróság csak azt állapította meg, hogy csalást akartak elkövetni. Az a körülmény, hogy a büntetőügyekben eljárt hatóságok a terheltek cselekményét utólag ilyen súlyú szándékos bűncselekményként értékelik, a bűnszervezet megállapítását nem igazolhatja. A legfőbb ügyész képviselője a nyilvános ülésen az átiratában foglaltakat fenntartotta. Hangsúlyozta, hogy a terheltek már magát a gazdasági táraságot bűnöző vállalkozás céljára hozták létre. Tevékenységük kezdettől fogva arra irányult, hogy a szállítók megtévesztésével jogtalan haszonra tegyenek szert. A terheltek egyáltalán nem is kívántak valós gazdasági tevékenységet folytatni. Céljuk az volt, hogy fizetés nélkül nagy mennyiségű árut szerezzenek be, és azt a feketepiacon értékesítsék. Mindezekre figyelemmel a III. r. terhelt marasztalására a bűnsegédként elkövetett csalásokban, valamint a bűnszervezetben elkövetés megállapítására törvénysértés nélkül került sor. A nyilvános ülésen III. r. terhelt előadta, hogy az eljárás folyamán mindig csak általánosságban volt szó az ő közreműködéséről. A csalást az I. és a II. r. terhelt követte el. Nem fogadták el azt a védekezését, hogy a számítástechnikai berendezéseket eladta a P. Kft-nek. Nem azért adta át azokat, hogy ezzel is segítsen a bűncselekmények elkövetésében. Saját nevén lévő autóján járt le Sz.-re, ezért logikátlan lett volna, hogy más, idegen nevet használjon. Tény, hogy többször járt Sz.-en, de csak a saját pénzét (a számítástechnikai eszközök ellenértékét) szerette volna megkapni. III. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt - a Be.
- §-a
(1)bekezdésének
- a)és
- b)pontjában meghatározott - okból, valamint - a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének c) pontjában írt eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §
(4)-
(5)bek.] bírálta felül. Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta. A Be. 423. §-ának
(1)bekezdésére figyelemmel, a felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ennél fogva a kötelezően irányadó jogerős ítéleti tényállás alapul vételével kell és lehet állást foglalni a rendkívüli jogorvoslat tárgyában. Az eljárt bíróságok tényként állapították meg, hogy az I-III. r. terheltek eleve nem gazdálkodás céljára hozták létre a P. Kft.-t. Azzal kifejezetten és kizárólag előre eltervezett módon végrehajtott bűncselekmények elkövetésének a megfelelő hátterét és eszközrendszerét kívánták biztosítani. A kft. „üzletpolitikáját" az I-III. r. terheltek alakították ki és irányították. A kft. kezdettől fogva csak akkor, annyiban és addig egyenlítette ki a szállítások ellenértékét készpénzben, ameddig a szállítók bizalmát elnyerte. Célja kizárólag a halasztott fizetés lehetőségének a megteremtése volt. Amint a kezdeti készpénzfizetést követően a halasztott fizetés lehetőségét megszerezték, már egyre nagyobb volumenű szállításokat rendeltek meg még lehetőleg az első fizetési határidők lejárta előtt. A terheltek a kft. keretében ily módon beszerzett áruval ténylegesen nem kívántak kereskedelmi tevékenységet folytatni. Eleve a feketepiacon könnyen értékesíthető termékeket gyártó, illetve forgalmazó cégeket kerestek meg. Velük igyekeztek megegyezni a termékek leszállítását követően a halasztott fizetésben és a megszerzett termékeket nem legális csatornákon keresztül, hanem kizárólag a fekete-kereskedelemben értékesítették. Mindezzel összhangban tényként állapították meg a bíróságok, hogy az I-III. r. terheltek által kialakított bűnszervezetnek a halasztott fizetési lehetőség megszerzése után megrendelt áruk vételárának kiegyenlítése egyáltalán nem állt szándékában. Az I-III. r. terheltek az elkövetés érdekében szükséges tevékenységeket egymás között jól behatárolható módon megosztották, és a bűncselekményeket egymással mindvégig együttműködve, összehangoltan valósították meg. A cég napi működését közvetlenül az ügyvezető I. r. terhelt irányította. E körben utasította a cég alkalmazottait, megkötötte a cég működésével kapcsolatos szerződéseket. A II. r. terhelt feladata elsősorban a területi képviselők irányítása volt. Ő utasította őket arra, hogy mikor, milyen jellegű áruból és mennyit rendeljenek a sértett szállítóktól. Emellett az ő feladatát képezte a leszállított áruk azonnali, a feketepiacon ismeretlen személyek részére történő értékesítése is. A III. r. terhelt a P. Kft. működésében a megalakításától kezdődően közreműködött. Biztosította az ügyvezetése alatt állt a K. Kft. tevékenységének felszámolását követően a P. Kft. működéséhez szükséges irodai berendezéseket és számítógépeket. A terheltek azt az elkövetési módot alakították ki, amely korábban a III. r. terhelt ügyvezetésével működtetett hasonló bűnöző vállalkozás keretei között már alkalmaztak. A III. r. terhelt a már megalakított P. Kft. működését is folyamatosan segítette. A tényállás szerint a rendszeres látogatásai alkalmával tanácsokkal látta el I. r. terheltet. Szükség esetén „elintézte" a gazdasági társaság működésével kapcsolatban a kft. alkalmazottai által feltett kérdéseket és tárgyalt velük a kft. működésével összefüggésben felmerülő problémák megoldásáról. A II. r. terhelttel együtt a III. r. terhelt azért, hogy valódi személyazonossága rejtve maradjon, a P. Kft. alkalmazottainak álnéven mutatkozott be. A III. r. terhelt tehát egyrészt a csalások elkövetése feltételrendszerének a kialakításával, másrészről pedig az így megteremtett feltételek között folytatott tevékenységhez biztosított segítségnyújtással működött közre abban, hogy a bűncselekmények elkövetésére alakult társaság e rendeltetésének megfelelő tevékenységét megkezdhesse és folytathassa. A III. r. terhelt tudta, hogy az ügyvezető I. r. terhelt csalásokat követ el és ehhez kívánt segítséget nyújtani. A tényállásban rögzített cselekvőségével előmozdította a tettes (társtettes) I. r. terhelt cselekményét. A III. r. terhelt tisztában volt a társai által végrehajtott csalások valamennyi releváns mozzanatával, a jogtalan haszonszerzési célzattól a megtévesztésen át a bekövetkezett kár tényleges realizálásáig. Tevékenységével ténylegesen és eredményesen előmozdította a tettesnek az egyes sértetteket megtévesztő és megkárosító cselekményét. Mindez a közreműködése maradéktalanul elégséges a Btk. 21. §-ának
(2)bekezdésében meghatározott bűnsegédi bűnrészesség megállapításához. A bűnsegély megállapítás körében az már közömbös, hogy az egyes konkrét sértettek vonatkozásában is tanúsított-e vagy sem további, csak egyes sértettek megtévesztéséhez kapcsolódó segítséget. A Legfelsőbb Bíróság mindezek alapján azt állapította meg, hogy a III. r. terhelt bűnsegédi bűnrészességének megállapítására a tényállás IV. pontjában részletezett csalások tekintetében (is) a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése nélkül került sor. A III. r. terhelt terhére megállapított legsúlyosabb bűncselekmény - a különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének - különös részi büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés [ Btk. 318. §
(7)bek. b) pontja]. E tíz éves felső határ emelkedik 20 évre a cselekményét bűnszervezetben elkövető esetén. A III. r. terhelttel szemben, összesen 14 rb. bűncselekmény miatt halmazati büntetésül 7 év fegyházbüntetés kiszabására került sor, amely a bűnszervezetben elkövetés megállapításának hiányában sem tekinthető törvénysértő büntetésnek. A felülvizsgálati indítvány szerint a bűnszervezetben elkövetés megállapítása is törvénysértő volt. ö A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az ítéleti tényállás alátámasztja a bűnszervezetben elkövetés megállapítását is. A bíróságok helytálló érvelése teljes körűen tartalmazza mindazokat az indokokat, amelyek e körben jelentősek. A Legfelsőbb Bíróság azokkal maradéktalanul egyetértett. A Legfelsőbb Bíróság - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be.
- §-a alapján - a hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezést a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest, 2010. év január hó 7. napján Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, Dr. Molnár Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Csere Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné