Bfv.1271/2014/1 – Kúria

(4)bekezdése ellenére a jogerős határozatban kiszabott büntetés mértéke változatlanul indokolt. KÚRIA Bfv.II.1271/2014/8.szám A Kúria Budapesten, a

1. január
2. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: Az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Ítélőtábla Bf.99/2012/
3. számú ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja, és a III. rendű terhelttel szemben kiszabott halmazati büntetést a
4. évi C. törvény 81.§

(4)bekezdése mellőzésével, a 2012. évi C. törvény 81.§

(1),

(2)és

(3)bekezdése alapján tekinti kiszabottnak. Egyebekben a Győri Ítélőtábla Bf.99/2012/

1. számú ítéletének egyéb rendelkezéseit a III. rendű terhelt tekintetében nem érinti. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Szombathelyi Törvényszék a
2. július
3. napján meghozott és kihirdetett 6.B.200/2011/
4. számú ítéletében a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 3 rb. bűnsegédként elkövetett rablás bűntettében [
5. évi IV. törvény - továbbiakban: korábbi Btk.
6. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pontja], bűnsegédként elkövetett rablás bűntettének kísérletében [korábbi Btk. 321. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pontja], társtettesként elkövetett rablás bűntettében [korábbi Btk. 321. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés c) pont], visszaélés kábítószerrel bűntettében [korábbi Btk. 282. §

(1)bekezdés], társtettesként elkövetett egyedi azonosító jel meghamisítása bűntettében [korábbi Btk. 277/A §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés b) pont], társtettesként elkövetett okirattal visszaélés vétségében [korábbi Btk. 277. §

(1)bekezdés], bűnsegédként elkövetett személyi szabadság megsértése bűntettében [korábbi Btk. 175. §

(1)bekezdés], 2 rb. rongálás vétségében [korábbi Btk. 324. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont], rongálás vétségében [korábbi Btk. 324. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont], bűnpártolás vétségében [korábbi Btk. 244. §

(1)bekezdés a) pont]. Ezért őt halmazati főbüntetésül 12 év fegyházbüntetésre, mellékbüntetésül 8 év közügyektől eltiltásra és 2 év „B" kategóriájú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A Paksi Városi Bíróság 1.B.190/2007/

1. számú ítéletével kiszabott 1 év 3 hónap börtönbüntetés utólagos végrehajtását elrendelte. Rendelkezett az előzetes fogva tartásban eltöltött időnek a fegyházbüntetés tartamába beszámításáról, a bűnjelek elkobzásáról, a bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről, megsemmisítéséről, a magánfél sértettek polgári jogi igényének elbírálásáról és a zár alá vétel megszüntetéséről. A III. rendű terheltet az 1 rb., a korábbi Btk.
2. §

(1)bekezdésébe ütköző, és az

(5)bekezdés a) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett rablás bűntette miatt emelt vád alól felmentette (

1. vádpont). Az első fokon eljáró ügyész az ítéletet tudomásul vette. A III. rendű terhelt és védője elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be jogorvoslati kérelmet. A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a
2. október
3. napján kihirdetett Bf.99/2012/
4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. III. rendű terhelt cselekményeit eltérően, 4 rb. bűnsegédként elkövetett rablás bűntettének [1 rb. a
5. évi C. törvény - továbbiakban: Btk. -
6. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés

1. a)és
2. d)pont, amely kísérlet; 3 rb. a Btk. 365. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a),

1. c)és
2. d)pont], társtettesként elkövetett rablás bűntettének [Btk. 365. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés

1. c)és
2. d)pont], kábítószer birtoklása bűntettének [Btk. 178. §

(1)bekezdés], társtettesként elkövetett egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettének [Btk. 347. §

(1)bekezdés a) pont], társtettesként elkövetett okirattal visszaélés vétségének [Btk. 346. §

(1)bekezdés c) pont], bűnsegédként elkövetett személyi szabadság megsértése bűntettének [Btk. 194. §

(1)bekezdés], 3 rb. rongálás vétségének [2 rb. a Btk. 371. §

(1)bekezdés, és

(2)bekezdés a) pont szerint; 1 rb. a Btk. 371. §

(1)bekezdés, és

(2)bekezdés bb) pont szerint] és bűnpártolás vétségének [Btk. 282. §

(1)bekezdés

1. a)pont] minősítette. Ezért őt halmazati büntetésül 10 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 8 év közügyektől eltiltásra és 2 év "B" kategóriájú járművek vezetésétől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a szabadságvesztés-büntetés 2/3 részének kitöltését követő nap. Az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámítása mellett az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű terheltet érintő részében helybenhagyta. Az irányadó tényállás III. rendű terheltre vonatkozó része szerint: 3.) tényállási pont: I. rendű terheltnek tudomására jutott, hogy a pénzváltással foglalkozó Q. H. A. H. sértett rendszeresen több tízmillió forint készpénzt, illetve valutát tart magánál. Elhatározta, hogy a sértettnél lévő pénzt akár a sértett életének kioltásával is megszerzi. Ennek érdekében ismeretlen módon megszerzett egy Makarov típusú pisztolyt. Ismeretlen társával együtt a bűncselekmény elkövetési helyének, idejének kiválasztása céljából több napon keresztül megfigyelték és felderítették a sértett szokásait és a lehetséges menekülési útvonalakat is. I. rendű terhelt 2009. november 5. napján 8 órát megelőzően a bűncselekmény elkövetési helyének közelébe, a templom mögötti parkolóba szállíttatta magát a III. rendű terhelttel, a II. rendű terhelt kíséretében, akik nem tudtak az I. rendű terhelt valódi szándékáról, velük az I. rendű terhelt annyit közölt, hogy pénzváltás céljából érkezik a helyszínre. I. rendű terhelt ezt követően egy épület hátoldala által határolt járdaszakaszon felszólította a sértettet a nála lévő pénz átadására, miközben fegyvert fogott rá. Tevékenységét eközben ismeretlen társa figyeléssel biztosította. Miután a sértett a felszólításnak nem tett eleget, az I. rendű terhelt egy lövéssel, mintegy 3 méter távolságból hátba lőtte, majd tőle a - tudomása szerint összesen kb. 50 millió Ft értékű készpénzt, valutát tartalmazó - táskáját elvette, és a helyszínről elmenekült. Ismeretlen társa utána futott, miközben azt kiabálta I. rendű terhelt után, hogy „Te mit csináltál?". I. rendű terhelt visszaérkezve a III. rendű terhelt által vezetett gépjárműbe, a B., R. utca környékére szállíttatta magát. III. rendű terhelt ekkor már tudott arról, hogy társa bűncselekményt követett el. I. rendű terhelt itt a véres nadrágot lecserélte, és a nadrágot, a fegyvert, valamint a szintén véres táskát ismeretlen helyen eldobta. Ezt követően a III. rendű terhelt I. rendű terheltet tartózkodási helyére vitte. I. rendű terhelt ekkor észlelte, hogy a sértettől elvett táskában nincs 50 millió Ft, csak 1 millió Ft. A sértett a kórházba szállítás közben életét vesztette. 6.) tényállási pont: I. rendű terhelt 2009. november 20. napján 6 óra 30 perc körüli időben társaival, a II. rendű és a III. rendű terheltekkel megjelent egy pénzváltó pavilonnál a terhelt-társai által felváltva vezetett személygépkocsival, azzal a céllal, hogy az alkalmazottat fegyverrel az ott lévő pénz átadására kényszerítsék. II. rendű és a III. rendű terheltek a személygépkocsinál várakozva figyeléssel biztosították az I. rendű terhelt tevékenységét, aki a pénzváltóhoz lépve a Makarov típusú lőfegyvert B.-né I. I.-re fogva megpróbálta elhúzni a pénzváltó ablakát. A sértett ezt észlelve meghúzta a riasztó jelzőjét és elkezdett kiabálni. I. rendű terhelt ezt látva társaival a közelben várakozó III. rendű terhelt által vezetett személygépkocsival a helyszínről elmenekült. A pénzváltó kasszájában a bűncselekmény elkövetése idején 538.000 Ft és 700 euró (188.251 Ft) volt. 7.) tényállási pont: I. rendű vádlott 2009. november 19. napján 16 óra körüli időben társaival, a II. rendű és a III. rendű terheltekkel a egy pénzváltó pavilonhoz mentek a Volkswagen Golf típusú személygépkocsival, azzal a céllal, hogy az általuk tervezett fegyveres rablás érdekében a terepet felderítsék. III. rendű terhelt 10 eurót váltott, mialatt a tervezett fegyveres rablás elkövetési helyét felmérte. Ezalatt az I. rendű és a II. rendű terheltek a gépkocsival a pavilontól távolabb várakoztak, és a pavilon környékének forgalmát figyelték. Másnap, 2009. november 20. napján a délelőtti órákban a egy pénzváltó Kft. sérelmére elkövetett sikertelen fegyveres rablást követően (ítéleti tényállás 6. pontja) I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terheltek az ekkor már ismét a II. rendű terhelt által vezetett gépkocsival K.-ra mentek, hogy az előző nap megfigyelt pénzváltót kirabolják. A bűncselekmény elkövetése előtt 11 óra körüli időben a városi uszoda hátsó bejárata közelében az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terheltek az általuk használt Volkswagen Golf típusú gépkocsiról a rendszámot lekaparták, helyére egy másik felségjelű rendszámot helyezték, és ezt követően mentek az L.-i utcába a rablás elkövetése céljából. 11 óra 40 perc körüli időben a II. rendű terhelt odament a pénzváltó pavilonhoz - a kezében 2 db 10 euró és 1 db 5 euró címletű bankjegyet tartva - pénzváltást színlelve, miközben az I. rendű és a II. rendű terheltek a gépkocsiban figyeléssel biztosították társuk tevékenységét. P. I. sértett kinyitotta a pénzváltó ablakát, hogy a pénzt beváltsa. Ekkor a II. rendű vádlott a sértettet fegyvernek látszó tárggyal fenyegetve a kassza bevételének átadására kényszerítette, és többször elmondta, hogy „Te mocskos kurva, rohadt, kurva, megdöglesz, lelőlek!". A sértett a bankjegyeket részben szétszórta és utána lassan akarta összeszedni, emiatt a II. rendű terhelt a fegyvernek látszó tárgyat továbbra is rátartva rászólt, hogy „Igyekezz, mert lelőlek!". Miután a sértett átadta a II. rendű terheltnek a 395.125 Ft-ot, a terhelt a közelben várakozó Volkswagen Golf személygépkocsi hátsó ülésére ült, amelynek jobb első ülésén foglalt ekkor helyet a III. rendű terhelt, aki a II. rendű terhelt közeledésekor egy pillanatra kiszállt a gépkocsiból. 8/
2. a)tényállási pont: I. rendű terhelt a III. rendű és a IV. rendű terheltekkel 2009. november 24. napján 1 óra 20 és 1 óra 40 perc közötti időben gépkocsival a III. rendű terhelt korábbi munkahelyére, telephelyére mentek, azzal, hogy az ott lévő értékeket, készpénzt akár erőszak alkalmazásával jogtalanul eltulajdonítsák. A helyszín közelében a III. rendű terhelt a kocsiban maradt. I. rendű és a IV. rendű terheltek Sz.-né F. I. biztonsági őrt megtévesztve a kerítésen át bemásztak a telephelyre, ahol először a IV. rendű terhelt bántalmazta a biztonsági őrt, őt az őrbódéba lökték, ahol a kezeit és lábait összekötözték és a széf kulcsát követelték. A telephely kulcsainak megtalálása után a III. rendű terhelt gépkocsival beállt a telepre. Ezután a terheltek értékek után kutattak, az irodaként funkcionáló konténer ajtaját felfeszítették, a Kft. tulajdonát képező 40.000 Ft értékű bútorszéfet a helyéről kibontották, és jogtalanul eltulajdonították. A vezérlőteremben a számítógépes rendszer több elemét megrongálták, és a 110.000 Ft értékű PC videó szervert a telepített szoftverekkel együtt eltulajdonították. A Kft. egyéb értékei mellett eltulajdonították B. R. sértett személygépkocsijának indítókulcsát, Sz.-né F. I. sértett mobiltelefonját, és megszerezték a sértett személyazonosító igazolványát. A bűncselekménnyel a Kft.-nek 160.500 Ft, Sz.-né F. I. sértettnek 8.000 Ft, míg B. R. sértettnek 18.000 Ft lopási kárt okoztak, a Kft.-nek pedig rongálással okozott kár mértéke 195.000 Ft. Amíg társai a telephelyen értékek után kutattak, az I. rendű terhelt ragasztószalaggal beragasztotta a sértett száját, és a már összekötözött kezeit is körbetekerte ragasztószalaggal. Sz.-né F. I. a bántalmazás hatására az arcán, szemén, bal csuklóján zúzódással, bevérzéssel járó sérüléseket szenvedett, amelyek gyógytartama összességében 4 hét volt. 8/
3. b)tényállási pont: A rablás befejezése után a terheltek menekülésük megkönnyítése érdekében a biztonsági őrt megkötözve a helyszínen hagyták, és ezzel személyi szabadságától megfosztott állapotát a rablási cselekmény befejezését követően is fenntartották. A sértett által használt gépkocsi kulcsait és mobiltelefonját azért tulajdonították el, hogy így akadályozzák meg esetleges szabadulása esetén a helyszínről történő távozását, illetve a hatóság értesítését. A terheltek távozása után a sértettnek sikerült a kezeit kiszabadítania, és - a terheltek által meg nem talált telefonjáról kb. 15 perc múlva értesítenie a rendőrséget. 9.) tényállási pont: I. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terheltek közvetlenül a cselekmény elkövetése után elhatározták, hogy kaszinó kirablásával próbálnak pénzt szerezni. Megállapodtak abban, hogy a III. rendű terhelt játékgépezés ürügyén bemegy a kaszinóba, és ott játékot színlelve felméri a terepet. A megállapodásnak megfelelően a III. rendű terhelt 2009. november 24. napján 3 óra 45 perckor bement egy Kft. által üzemeltetett játékterembe, hogy a terepet és a kaszinóban tartózkodó személyek számát felmérve segítséget nyújtson az I. rendű terheltnek a bűncselekmény elkövetésében. III. rendű terhelt leült egy játékgép elé, és mivel észlelte, hogy csupán egyetlen vendég tartózkodott a kaszinóban, aki rövidesen el is távozott, bent maradt a játékteremben. Ezzel jelezte terhelttársának, hogy a hely és az idő alkalmas a bűncselekmény elkövetésére. Ilyen előzmények után az I. rendű terhelt sapkában, arcát sállal eltakarva bement a kaszinóba, ahol a biztonsági őr pultja mögé ment, és ott kutatni kezdett. Cselekményét a házigazgató-helyettes és az asszisztens, majd biztonsági őr is észlelte. Miután az I. rendű terhelt meglátta a biztonsági őrt, felé szaladt, és kb. 1,5 méter távolságból a Makarov típusú lőfegyvert a feje irányába tartva felszólította a pénz átadására. A biztonsági őr közölte, hogy nincs nála pénz, és egy bárszéket maga előtt húzva hátrálni kezdett. Az I. rendű terhelt ennek ellenére, továbbra is pénzt követelve őt jobb combon lőtte. Ez idő alatt Sz. N. és K. A. sértettek lebuktak a kasszában lévő pult mögé, és próbálták a rendőrséget értesíteni, azonban ez ijedtségük miatt nem sikerült. III. rendű terhelt a biztonsági őr sértettre adott lövést követően kiment a kaszinóból, és személygépkocsijánál az I. rendű terheltre várakozott. Ezalatt az idő alatt az I. rendű terhelt a fegyvert Sz. N., majd K. A. sértettre szegezte, és tőlük is pénzt követelt. A fenyegetés hatására Sz. N. a levéltárcájából átadta a pénzt, míg K. A. a pénztárcát a benne lévő pénzzel a pultra rakta. Ekkor az I. rendű terhelt nagyobb címletű pénzt követelt a sértettektől, mire Sz. N. sértett kinyitotta a páncélszekrényt. I. rendű terhelt jogtalanul eltulajdonította a Kft. sértett tulajdonát képező 360.000 Ft készpénzt, és 2.500 Ft értékű bőr brifkót. A biztonsági őr sértett a bántalmazás következtében a jobb comb lőtt sérülését szenvedte el, amely 8 napon túl, ténylegesen 4 hét alatt gyógyult. 10.) tényállási pont: I. rendű terhelt a III. rendű és a IV. rendű terheltekkel 2009. november 29. napján 4 óra körüli időben egy játékterembe mentek, hogy azt fegyverrel kirabolják. A III. rendű terhelt által vezetett gépkocsival a kaszinó előtt kb. 1 órán keresztül többször elhajtottak, hogy a környéket felderítsék. 4 óra 40 perc körüli időben a játékteremben játékos már nem volt, ott csupán Sz. Cs. pénztáros és Sz. Gy. teremőr tartózkodott, K. Z. műszakvezető pedig a kaszinó feletti irodában dolgozott. Sz. Gy. teremőr felfigyelt arra, hogy valaki áll a bejárat előtt, melyet Sz. Cs. pénztáros már 24 óra körüli időben bezárt. Sz. Gy. kinyitotta a kulcsra zárt ajtót, ekkor az I. rendű terhelt a Makarov típusú lőfegyvert a mellkasának szegezve kb. 50 cm-re tartva kiabálta, hogy „Takarodj befelé, mert lelőlek!". Sz. Gy. sértett a felszólításnak eleget téve elindult lefelé, miközben az I. rendű terhelt a fegyver csövét a sértett combjára irányítva követte, majd az alsó lépcsőfokon megállt, és a lőfegyvert ekkor már Sz. Cs. sértett feje irányába tartva azt kérdezte „Hol a harmadik személy?". I. rendű terhelt ezután a lőfegyvert Sz. Cs. pénztárosra tartva, őt kiabálva felszólította pénz átadására, miközben bedobott egy sapkát a pénztárba, hogy Sz. Cs. sértett abba pakoljon. Sz. Cs. sértett az élet elleni közvetlen fenyegetés hatására bepakolta a sapkába a kézi kasszában lévő 294.000 Ft készpénzt. Ekkor lépett be a főbejáraton a IV. rendű terhelt sapkában, arcát sállal eltakarva, kezében egy húsvágó bárddal fenyegetve a sértetteket, és pénzt keresve behajolt a kasszába. I. rendű terhelt a fegyvert Sz. Cs. sértettre fogva további pénz átadását követelte, őt lelövésével fenyegetve követelte, hogy nyissa ki a széfet. Ezalatt a IV. rendű terhelt a bárdot maga elé tartva fenyegette a sértetteket. Ekkor Sz. Cs. sértett átadta az I. rendű terheltnek azt a pénzkazettát, amelyben kb. 100.000 Ft volt, az alkalmazottak borravalója. Ezt követően a terheltek a pénzzel eltávoztak, magukkal vitték a kaszinó bejárati ajtajának kulcsait, amellyel a IV. rendű terhelt a kaszinó bejárati ajtaját a sértettekre zárta, hogy őket mozgási, helyváltoztatási szabadságukban korlátozva saját menekülésüket megkönnyítse. A sértettek ezután értesítették a rendőrséget, és az épület hátsó, gazdasági bejáratán keresztül tudták elhagyni a helyszínt. III. rendű terhelt a bűncselekmény elkövetéséhez akként nyújtott segítséget, hogy ő szállította társait a cselekmény elkövetésének helyére, majd az I. rendű terhelt rábírásának hatására a játékterem előtt parkoló autók közül háromnak, a K. L. és K. Z. tulajdonát képező személygépkocsiknak, valamint a Sz. Gy. által használt személygépkocsi kerekeit kiszúrta az esetleges üldözésük megakadályozása céljából, végül társait a bűncselekmény elkövetési helyszínéről elszállította. III. rendű terhelt a rongálással K. Z. sértettnek 61.860 Ft, Sz. Cs. sértettnek 25.840 Ft, és K. L. sértettnek 5.870 Ft kárt okozott. 11.) tényállási pont: III. rendű terhelt 2009. év novemberében ismeretlen személytől amfetamint szerzett, amit a lakásán tárolt, és alkalomszerűen fogyasztott. A kábítószert a nyomozóhatóság lakásán 2009. december 1. napján tartott házkutatás során lefoglalta. A lefoglalt 24,27 gramm bruttó és 13,61 g nettó tömegű por 2,036 ± 0,090 gramm amfetamin-bázist tartalmaz, amely kábítószernek minősül, és a csekély mennyiség felső határát (0,5 gramm) meghaladja, de a jelentős mennyiség alsó határát (10 gramm) nem éri el. III. rendű terhelt vizeletmintájából amfetamint és delta-9tetrahidrokannabinol metabolitját mutatták ki. III. rendű terhelt vonatkozásában a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a terheltre kedvezőbb a 2013. július 1. napján hatályba lépett Btk., mivel az ő terhére megállapított, a határozatban legsúlyosabb - a 6., 7, 9. és 10. tényállási pontokban körülírt azonos minősítésű rablások büntetési tételének felső határa csökkent, jelen ügyben visszaesőnek nem minősül, csak bűnismétlő, ezáltal kedvezőbb a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének meghatározása is. Ennek megfelelően a III. rendű terhelt bűncselekményeit az új Btk., azaz a 2012. évi C. törvény szerint minősítette. A jogerős határozatban kiszabott szabadságvesztés mértékét a másodfokú bíróság a Btk. 81. §-ának

(1)és

(2)bekezdése, valamint a

(4)bekezdés I. fordulata alkalmazásával határozta meg, az említett rendelkezést az alkalmazott jogszabályok között szerepeltette. Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. július 23-tól 2013. június 30-ig hatályos 85. §

(4)bekezdésének folyamatban lévő ügyben történő alkalmazása kizárása, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 81. §

(4)bekezdése Alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése, valamint a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendelése kapcsán meghozott 23/

1. (VII.15.) AB határozatában megállapította, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló
2. évi IV. törvény
3. július 23-tól
4. június 30-ig hatályos 85.§

(4)bekezdésének alkalmazása alaptörvény- ellenes, emellett megállapította azt is, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 81.§

(4)bekezdése alaptörvény-ellenes; ezért az utóbbi törvényhelyet a hatálybalépésére,

1. július 1-jére visszaható hatállyal megsemmisítette, egyben elrendelte a Büntető Törvénykönyvről szóló
2. évi IV. törvény 85.§

(4)bekezdése, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 81.§

(4)bekezdésének alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. Az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel a Legfőbb Ügyészség BF.1388/2014. szám alatt a Győri Ítélőtábla Bf.99/2012/55. számú ítélete ellen a Be. 417. §-a

(2)bekezdésében előírt kötelezettségre tekintettel, a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének e) pontjában foglalt okból felülvizsgálati indítványt nyújtott be a III. rendű terhelt javára. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Btk. 81. §-a

(4)bekezdésének I. fordulata szerinti halmazati szabályok alkalmazásakor jelentős súllyal értékelte a III. rendű terhelt javára 5 cselekmény esetében a bűnsegédi bűnrészességet, és azt, hogy egy rablás kísérleti szakban maradt. Az így kiszabott halmazati főbüntetés a Btk. 81. §-ának

(3)bekezdése alapján irányadó tételkeret alsó határának felel meg. Mindezek alapján megállapította, hogy a jogerős határozatban kiszabott büntetés mértéke az alkotmányos tételkeretek között sem tekinthető eltúlzottnak. Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a Be. 424. §-ának

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen a Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.99/2012/

1. számú ítéletét a Be.
2. §-a alapján hatályában tartsa fenn. III. rendű terhelt írásban benyújtott észrevételében a jogerős másodfokú ügydöntő határozat kihirdetése után meghozott AB határozatra figyelemmel a vele szemben kiszabott szabadságvesztésbüntetés további enyhítését indítványozta. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
3. §

(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos. A Kúria a Be. 423.§-ának

(4)bekezdésére figyelemmel a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítványban megjelölt Be. 416.§

(1)bekezdésének e) pontjában megjelölt ok alapján, valamint a hivatkozott törvényhely

(5)bekezdésére figyelemmel a 416.§

(1)bekezdés c) pontjában felsorolt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre tekintettel bírálta felül. A Be. 416.§

(1)bekezdés c) pontjában felhívott, a 376.§

(1)bekezdésének I.

1. b)és
2. c)pontjában, valamint a II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértést nem észlelt. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §

(1)bekezdésének e) pontja alapján felülvizsgálati indítványnak van helye, ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, feltéve, hogy a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés végrehajtása még nem fejeződött be, vagy a végrehajthatósága még nem szűnt meg. Jelen esetben e feltételek maradéktalanul teljesültek. Az Alkotmánybíróság a 23/2014. (VII. 15.) AB számú határozatában a folyamatban lévő ügyekben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. július 23. és 2013. június 30. napja között hatályos 85. §

(4)bekezdésének alkalmazását kizárta, a Büntető Törvénykönyvről szóló

1. évi C. törvény
2. július
3. napjától hatályos
4. §

(4)bekezdését pedig hatályba lépésére visszaható hatállyal megsemmisítette. Egyúttal elrendelte a fenti törvényi rendelkezések alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. A jogerős ítéletet hozó másodfokú bíróság a 2013. július 1. napjától hatályos 2012. évi C. törvény 81. §

(4)bekezdés első fordulatának alkalmazásával szabta ki a III. rendű terhelttel szemben a tíz év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésbüntetést. III. rendű terhelt a kiszabott szabadságvesztést - az általa előzetes fogva tartásban töltött idő beszámítására tekintettel 2009. november 30. napjától tölti, a büntetés végrehajtása még nem fejeződött be. Ezért a Legfőbb Ügyészség a Be. 417. §

(2)bekezdésében foglalt kötelezettségének megfelelően, indokoltan nyújtott be a III. rendű terhelt javára felülvizsgálati indítványt, amit a Kúriának a Be. 423. §

(2)bekezdés második mondatát alkalmazva kellett elbírálnia. A Be. 423. §-ának

(2)bekezdése második mondata szerint a felülvizsgálati indítványt a Be. 416.§

(1)bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az elbírálásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. A jogerős ügydöntő határozat meghozatala során a másodfokú bíróság a büntető törvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezést (Btk.

1. §) alkalmazva az elbíráláskor hatályos büntető jogszabály, a
2. évi C. törvény alapján bírálta el a III. rendű terhelt cselekményeit, miután annak rendelkezéseit rá nézve kedvezőbbnek ítélte meg. A felülvizsgálati indítvány és a III. rendű terhelt beadványa e törvény alkalmazását, a terhelt bűnösségének megállapítását, a cselekmények jogi minősítését nem is tette vitássá, a legfőbb ügyész felülvizsgálati indítványa, valamint a III. rendű terhelt észrevétele kizárólag a Be.
3. §

(1)bekezdés e) pontján alapszik és a kiszabott büntetést érinti. A 423. §

(2)bekezdésének második mondata csak az ugyanezen bekezdés első mondatához képest jelent kivételt, tehát nem érinti a 423. §

(4)bekezdésének azt az általános érvényű szabályát, miszerint a megtámadott határozat [a 416. §

(1)bekezdés c) pontjában írt októl eltekintve] kizárólag a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálható felül. A Kúria döntési jogköre pedig nyilvánvalóan a felülbírálati jogköréhez igazodik, azon túl nem terjeszkedhet. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor hatályos szabályok alapján való elbírálásának a Be. 423. §

(2)bekezdés második mondatában írt követelménye - a 423. §

(3)bekezdésében írt szabállyal tartalmilag azonosan - akként értelmezendő, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során ugyanazt a Btk.-t kell alkalmaznia, mint amit a megtámadott határozatában a bíróság alkalmazott, de annak a rendelkezésnek a figyelmen kívül hagyásával, amelyet az Alkotmánybíróság a határozatával megsemmisített. Ez pedig a 2012. évi C. törvény 2013. július 1. napján hatályos szövege az alkalmazhatatlannak minősített 81. §

(4)bekezdésének figyelmen kívül hagyásával. A Kúriának tehát vizsgálnia kellett a 23/

1. (VII. 15.) AB határozat tükrében azt, hogy a másodfokú bíróság
2. október
3. napján kelt jogerős határozatában a büntetés kiszabás körében felhívott, azonban a hivatkozott AB határozat által ezt követően alaptörvény-ellenesnek tartott és megsemmisített Btk. 81.§

(4)bekezdése a büntetéskiszabást mennyiben érinti. A hatályos Btk. 81. §

(2)bekezdése szerint a halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni, míg a

(3)bekezdés szerint akkor, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. Ekként a hatályos Btk. 81.§

(1),

(2)és

(3)bekezdése értelmében a III. rendű terhelttel szemben halmazati büntetésként irányadó büntetési tételkeret öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, az irányadó középmérték a Btk. 80.§

(2)bekezdése értelmében hét év hat hónap. A Kúria a kiszabott büntetés vizsgálata során figyelemmel volt az Alkotmánybíróság 23/2014. (VII. 15.) AB számú határozatában kifejtettekre is, mely szerint az egyes bűncselekmények természetéhez és súlyához igazodó büntetési rendszer és a büntetéskiszabás normatív előírásai együttesen szolgálják a jogállam büntetés funkcióját, a társadalom védelmét, a szankcióval történő arányos és megérdemelt viszonzást, valamint a speciális és generális prevenciót. A III. rendű terhelttel szemben kiszabott 10 év fegyházbüntetés megfelel ezeknek az elveknek. A terhelt kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményeket követett el sorozatban és szervezetten felfüggesztett szabadságvesztés büntetés hatálya alatt. Így a bűnösségi körülmények - fentieket meghaladó - teljes körű és súlyuknak megfelelő értékelése figyelembevételével a Kúria a kiszabott halmazati büntetést a Btk. 81.§-ának

(1),

(2)és

(3)bekezdése alapján törvényesnek ítélte meg. Ugyanakkor osztotta a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtetteket, miszerint az elsőfokú bíróság által kiszabotthoz képest rövidebb tartamú szabadságvesztés igazodik a bűnösségi körülményekhez. Mindezek alapján a feltárt és súlyuknak megfelelően értékelt büntetéskiszabási körülmények nem indokolják a törvényes keretek között kiszabott büntetés tartamának csökkentését. Ekként a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 427.§

(2)bekezdése alapján annyiban változtatta meg, hogy a III. rendű terhelttel szemben kiszabott büntetést a Btk. 81.§

(1),

(2)és

(3)bekezdése alapján tekintette kiszabottnak. Egyebekben a megtámadott határozat egyéb rendelkezéseit a III. rendű terhelt tekintetében nem érintette. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3.§-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416.§-a

(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418.§-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416.§

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421.§-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. január
2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné