Bfv.1408/2019/8 – Kúria

(3)bekezdés a) pontja egyértelműen rögzíti, hogy a nyomozási bíró a vádemelést megelőzően látja el a bíróság feladatait. Ezért ha a kényszerintézkedés tárgyában hozó határozatot nem a nyomozási bíró, hanem a vádemelést és a megismételt eljárást elrendelő másodfokú határozat meghozatalát követően az elsőfokú perbíróság hozta, és ezt bírálta felül az ügyet később másodfokon tárgyaló tanács, kizárási ok a tanács tagjaival szemben nem áll fenn. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.1408/2019/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós, a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda, előadó bíró . Scholtz Hilda, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. május
3. Az ügy tárgya: rablás bűntette és bűncselekmény Terhelt(ek): ... és társai Elsőfok: éti Törvényszék,
4. május 23., nyilvános tárgyalás, 14.B.454/2016/
5. számú ítélet Másodfok: Ítélőtábla,
6. március 29., nyilvános ülés, Bf.II.482/2017/
7. számú ítélet Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... II. rendű terhelt Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt javára más Rendelkező rész A Kúria a rablás bűntette és más bűncselekmény miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék 14.B.454/2016/
8. számú ítéletét, illetőleg a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.482/2017/
9. számú ítéletét ... II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] A rablás bűntette és más bűncselekmény miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben - megismételt eljárásban - a Kecskeméti Törvényszék a
10. május
11. napján meghozott és kihirdetett 14.B.454/2016/
12. számú ítéletével ... II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett rablás bűntettében [Btk.
13. §

(2)bekezdés,

(3)bekezdés c) pont,

(4)bekezdés b) pont], és bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntettében [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés]. Ezért őt a testi sértés bűntettében, mint különös visszaesőt, a rablás bűntettében, mint többszörös visszaesőt - halmazati büntetésül - 9 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Kimondta, hogy a II. rendű terhelt a kiszabott szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Megszüntette a Bajai Városi Bíróság 12.B.55/2006/

1. számú ítéletével kiszabott 4 hónap börtönbüntetés végrehajtása kapcsán alkalmazott feltételes szabadságot. Elrendelte a Kecskeméti Városi Bíróság 4.B.222/2011/
2. számú ítéletével kiszabott 5 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztés büntetés végrehajtását. Rendelkezett a magánfél által előterjesztett polgári jogi igényről, annak járulékos költségéről, a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla a
3. március
4. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Bf.II.482/2017/
5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét ... II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta. A II. rendű terhelt cselekményeit felbujtóként elkövetett rablás bűntettének [Btk.
6. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(3)bekezdés c) pont,

(4)bekezdés b) pont], és felbujtóként elkövetett testi sértés bűntettének minősítette. A szabadságvesztés tartamát 11 évre súlyosította, és azt mint többszörös visszaesővel szemben tekintette kiszabottnak. A lefoglalt bűnjelekre vonatkozó rendelkezéseket részben megváltoztatta. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] II. 1. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen ... II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt - annak tartalma szerint - a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja, illetve a Be. 608. §

(1)bekezdés b) pontja alapján. Az indítvány szerint a terhelt ügyében az első eljárásban a Kecskeméti Járásbíróság

1. április
2. napján kelt 5.B.203/2015/
3. számú ítéletét a Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság a
4. október
5. napján kelt 2.Bf.368/2016/
6. számú végzésével - hatáskör túllépése miatt hatályon kívül helyezte és a hatáskörrel rendelkező törvényszéket új elsőfokú eljárásra utasította. A hatályon kívül helyező másodfokú végzést meghozó tanács elnöke azonban már az eljárás nyomozási szakaszában is hozott vele szemben kényszerintézkedés tárgyában határozatot. A Kecskeméti Járásbíróság
7. január
8. napján kelt 21.Bny.4/2015/
9. számú határozatát felülbírálva a Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság
10. január
11. napján meghozott 2.Bnyf.24/2015/
12. számú végzésének volt az előadó bírója. [4] A terhelt felülvizsgálati indítványában kifogásolta továbbá, hogy a megismételt eljárásban másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla Bf.II.482/2017/
13. számú - az ügyben jogerős - határozatot meghozó tanács tagjai az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíróként vettek részt. ... bíró (a tanács elnöke), ... bíró (előadó bíró) és ... bíró összetételű tanács hozta meg a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bpkf.II.778/2016/
14. számú,
15. január
16. napján kelt végzését is, amely helybenhagyta a Kecskeméti Törvényszék
17. október
18. napján meghozott, az előzetes letartóztatás tárgyában rendelkező 14.B.454/2015/
19. számú végzését (a tanács elnöke: ...). A II. rendű terhelt ezért a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [5]
20. A Legfőbb Ügyészség a BF.91/
21. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. [6] Nyilatkozata szerint egyrészt ... bíró a támadott határozatok meghozatalában nem vett részt. Másrészt a jogerős érdemi határozatot meghozó tanács tagjai vonatkozásában nincs olyan kizáró ok, ami az e határozatot meghozó bírákat a másodfokú ügydöntő határozat meghozatalából kizárta volna, tekintettel arra, hogy nem a nyomozási bíró, hanem a perbíróság végzését bírálta felül a Szegedi Ítélőtábla. [7] A Legfőbb Ügyészség ezért a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatok ... II. rendű terhelt tekintetében történő hatályában fenntartását indítványozta. [8] III. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
22. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva bírálta el. A megtámadott határozatokat a Be. 659. §

(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. Emellett a Be. 659. §

(6)bekezdésére tekintettel vizsgálta a Be. 649. §

(2)bekezdésében meghatározott és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges eljárási szabálysértéseket is. Ennek eredményeképpen azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány alaptalan. [9] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be. 648. § a),

1. b)és
2. c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. ... II. rendű terhelt a büntető eljárás szabályainak a megsértését kifogásolta, ezért a Kúria e kérdésben foglalt állást. [10] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság határozatát a 608.§

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. Ennek az eljárási szabálysértésnek - megvalósulása esetén - a felülvizsgálati eljárásban is kötelező jogkövetkezménye a megtámadott határozat tartalmi törvényességére tekintet nélküli hatályon kívül helyezése és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására utasítása. [11] A Kúria a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának elbírálása során mindenek előtt abból indult ki, hogy a bíróság határozatai közül felülvizsgálatnak csak a jogerős ügydöntő határozatok ellen van helye (Be. 648. §). A bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról, és a jogerőre emelkedését követően kizárólag rendkívüli jogorvoslattal vagy különleges eljárás eredményeként változtatható meg [Be. 456. §

(1)bekezdés]. Ügydöntő határozat alapvetően az ítélet vagy az ügydöntő végzés lehet [Be. 449. §

(2)bekezdés]. Ezért a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványával támadott eljárásban meghozott bírói határozatok közül felülvizsgálati indítvánnyal kizárólag a korábbi hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárásban hozott elsőés másodfokú ügydöntő határozat támadható. Miután ... bíró a hatályon kívül helyező határozat meghozatalában vett részt, ezért az ő személyét érintően, illetve az ő részvételével meghozott hatályon kívül helyező határozat tekintetében a Kúria nem vizsgálhatta a kifogásolt eljárási szabálysértést. [12] A Be. 659. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt főszabály szerint a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Jelen ügyben ez a jogszabály a büntetőeljárásról szóló

1. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.), mert a bíróságok eljárásukat e törvény alkalmazásával folytatták le és hoztak ügydöntő határozatot. A Be.
2. §

(2)bekezdésének előírása azonban a kizárólag eljárásjogi okokon alapuló felülvizsgálati indítvány esetében - a Be. (

1. évi XC. törvény)
2. július
3. napján történt hatálybalépésére figyelemmel - némiképp eltérően alakul. Ezért az ügyben elvi jelleggel azt is vizsgálni kell, hogy a II. rendű terhelt által a korábbi Be. szabályaival összefüggésben kifogásolt eljárási szabálysértés a hatályos büntetőeljárási törvény szerint is az ítélet feltétlen hatályon kívül helyezését vonná-e maga után, s azzal felülvizsgálati okot képez-e. Amennyiben ugyanis a bíróságnak az elbíráláskor még feltétlenül eljárási szabálysértést megvalósító eljárása az azt követően hatályba lépett törvény rendelkezéseinek viszont már megfelel, úgy nincs olyan hiba, amit ki kellene (vagy ki lehetne) küszöbölni. A megismételt eljárást a Be.
4. §

(1)bekezdésének megfelelően a bíróság a korábbival azonos módon folytathatná le, és az immár kétségkívül eljárásjogilag is törvényes lenne. Ekként ilyen esetben nincs ok a határozat hatályon kívül helyezésére, mert nem lenne az új eljárásban orvoslást igénylő, illetve orvosolható fogyatékossága (Kúria Bfv.III.216/2018/

1. számú határozata). [13] A Kúria azt állapította meg - egyezően a Legfőbb Ügyészség álláspontjával -, hogy a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványában a jogerős ügydöntő határozatot meghozó másodfokú tanács tagjai tekintetében előterjesztett kizárásra irányuló kifogás az alábbi indok folytán nem alapos. [14] A II. rendű terhelt arra iratszerűen hivatkozott, hogy a Szegedi Ítélőtábla Bpkf.II.778/2016/
2. számú,
3. január
4. napján kelt végzését - amellyel helybenhagyta a Kecskeméti Törvényszék
5. október
6. napján meghozott, az előzetes letartóztatás tárgyában rendelkező 14.B.454/2015/
7. számú végzését - ugyanaz az összetételű tanács hozta meg, mint utóbb a másodfokú jogerős ügydöntő határozatot. Kétségtelenül megállapítható tehát, hogy az ügyet tárgyaló másodfokú tanács tagjai korábban - a vádemelést követően, a megismételt eljárásban - az elsőfokú bíróság által a kényszerintézkedés tárgyában hozott határozatot másodfokú felülbírálatában a bírói tanács tagjai voltak. Ez azonban nem akadálya annak, hogy utóbb, a másodfokú bírósági eljárásban a másodfokú bíróság tagjaként is eljárjanak. [15] A
8. július 1-jétől hatályos Be. (a
9. évi XC. törvény)
10. §-a a bíró kizárásának okait minden részletében az Alkotmánybírósági határozatokban [21/
11. (XI. 30.) AB határozat; 25/
12. (X. 17.) AB határozat] foglaltaknak és az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló
13. évi XXIX. törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően szabályozza. [16] Az ügyben a jogerős ügydöntő határozat meghozatalára
14. március
15. napján került sor. A Be.
16. §

(2)bekezdés b) pontja - az átmeneti rendelkezések körében - akként rendelkezik, hogy a büntetőeljárásról szóló

1. évi XIX. törvény (korábbi Be.)
2. június 30-ig hatályban volt - többek között -
3. §

(3)bekezdése („a nyomozási bíró határozata ellen bejelentett fellebbezést a megyei bíróság másodfokú tanácsa, a megyei bíróság egyesbíróként hozott határozata elleni fellebbezést az ítélőtábla tanácsa bírálja el") alapján az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bíró a Be. 14. §

(3)bekezdés a) pontjának alkalmazása során akkor minősül kizártnak, ha a büntetőeljárás 2016. november 30. után indult. A Be. 14. §

(3)bekezdés a) pontja pedig akként rendelkezik, hogy a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. [17] A nyomozási bíró a vádemelést megelőzően látja el a bíróság feladatait. A jelen ügyben (Kecskeméti Törvényszék

1. október
2. napján) a II. rendű terhelt előzetes letartóztatás tárgyában rendelkező 14.B.454/2015/
3. számú végzését nem nyomozási bíróként, hanem a vádemelést követően a megismételt elsőfokú eljárásban eljáró eljárást elrendelő másodfokú határozat meghozatalát követően az elsőfokú perbíróságként hozta, és ezt bírálta felül az a tanács, amely utóbb az ügyben folytatott másodfokú eljárásban is eljárt és ügydöntő határozatot hozott. Erre tekintettel sem a korábbi Be.ben, sem pedig a hatályos Be.-ben meghatározott kizárási ok a jogerős másodfokú határozatot hozó tanács tagjaival szemben nem áll fenn. [18] Minderre figyelemmel a Kúria - miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatokat - a Be.
4. §

(1)bekezdés a) pontja alapján ... II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [19] A Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. A Be.
2. §

(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. ,

1. május
2. . Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Scholtz Hilda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő