A határozat elvi tartalma: A két kézzel fogott vascsővel, kizárólag fejre mért, felülről lefelé irányuló többszöri erőteljes, koponyatöréssel is járó csapás olyan külső - tárgyi - körülmény, ami világos tükörképe a terhelt szándékának, egyértelmű ténybeli következtetési alap az ölésre kiterjedő, egyenes szándéknak. Ami pedig eleve kizárja a - halált, avagy életveszélyt okozó - testi sértésként való minősülés lehetőségét. KÚRIA Bfv.III.729/2014/8.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő október hó
- napján tartott v é g z é s t: Az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapest Környéki Törvényszék 20.B.131/2010/
- számú, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.48/2013/
- számú ítéletét - az I. rendű terhelt tekintetében - hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye; s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Budapest Környéki Törvényszék a
- május 7-én kihirdetett 20.B.131/2010/
- számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében [
- évi IV. törvény szerinti Btk.
- §
(1)bek.,
(2)bek. b) pont]. Ezért őt 15 évi fegyházbüntetésre és a közügyektől 10 évi eltiltásra ítélte. Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint azáltal, hogy az I. rendű terhelt a sértettet a kezében tartott vascsővel egyszer igen nagy, egyszer legalább közepes erővel a fején megütötte, amelytől a sértett életét közvetlenül veszélyeztető állapotba került, majd tíz nap múlva e sérülések következtében meghalt, megvalósította a Btk. 166. §
(1)bekezdése szerinti emberölés bűntettét. Az I. rendű terheltet a bántalmazásban a II. rendű terhelt által felajánlott 10.000 Ft megszerzésének célja vezette, így az általa elkövetett bűncselekmény a Btk. 166. §
(2)bekezdés b) pontja szerint nyereségvágyból elkövetett. Az I. rendű terhelt a bűncselekményt egyenes szándékkal valósította meg. A 3,5 kg tömegű vascsővel, hátulról, kizárólag fejre mért igen nagy és legalább közepes erejű ütések nyomán tudatában volt a halálos eredmény bekövetkeztének. Az I. rendű terhelt a bántalmazás megkezdéséig a sértettnek maradandó fogyatékosságot eredményező sérülést akart okozni, de elfogadta, tudata átfogta annak lehetőségét is, hogy ezáltal a sértett halálát idézi elő. Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla a
- június 24-én meghozott 2.Bf.48/2013/
- számú ítéletével az elsőfokú határozatot a I. rendű terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy vele szemben 10.000 forint vagyonelkobzást rendelt el. Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. A másodfokú bíróság szerint az I. rendű terhelt bűnösségére vont jogi következtetés helyes, a terhére rótt cselekmény minősítése törvényes. Egyetértett azzal, hogy az I. rendű terhelt eredeti szándéka a sértett halálát illetően eshetőleges volt, mivel a cselekmény elkövetésére vállalkozó kijelentése szerint a sértettet csak úgy tudja megütni, hogy abba belehal. Ez azt jelentette, hogy eleve számolt azzal, miszerint nem tudja úgy megütni a sértettet, hogy annak kisebb sérülése keletkezzen, előfordulhat az is, hogy a sértett az ütésébe belehal. A bűncselekmény elkövetése során az eshetőleges szándék megváltozott, megerősödött, és az I. rendű terhelt szándéka már kifejezetten a sértett életének kioltására irányult. Ezt egyértelműen bizonyítja az alkalmazott eszköz mivolta (vascső), a megtámadott testrész (ami kizárólag a sértett feje volt), az ütések ereje és az okozott sérülések mértéke. Akkor sem hagyott fel a sértett bántalmazásával, amikor a sértett - az első ütése következtében - földre került, hanem ekkor is még kétszer fejbe ütötte. Az eljárt bíróság alkalmazta. az elkövetéskor hatályos büntető törvényt A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő (
- december 18-i és
- május 22-i keltezésű beadványaiban) felülvizsgálati indítványt a jogi minősítés miatt, halált okozó testi sértés bűntette minősítés megállapítása érdekében. Indokai szerint a sértett halála nem az általa okozott sérülések következménye. Az orvosszakértői vélemények és a cselekményt követően a mentősök alátámasztják, hogy a helyszínen a sértett eszméleténél volt, a mentőbe sem akart beszállni. A sértett nem a helyszínen vesztette életét, hanem 10 napos kórházi ellátása után, ahol időközben nála tüdőgyulladás, máj- és szívbetegség is fellépett. A Legfőbb Ügyészség BF.980/2014/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. Álláspontja szerint a terhelt előzetes kijelentései, az elkövetés eszközének fizikai tulajdonságai, használatával kifejtett erő mértéke, és a bántalmazott testtájék alapján a terhelt szándékára vont következtetés, illetve a felrótt cselekmény jogi minősítése törvényes. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
- §-ának
(1)bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A Be. 423. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. §
(1)bek., 388. §
(2)bek.]. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem különkülön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve mértékének vitatására. Ezzel összhangban felülvizsgálati okot - egyébként a törvényi meghatározásból is kitűnően - valamely konkrét, mérlegelést nem tűrő szabály megsértése képez. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjának I. fordulata alapján valóban felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. Jelen ügyben azonban erről - az indítványban célzottakkal ellentétben - nincs szó. Az eljárt bíróság helyesen vont következtetést az I. rendű terhelt elkövetéskori tudattartalmára, irányadó tényállás szerinti magatartását törvényesen minősítette és a kiszabott büntetés is törvényes. Az alapügyben alkalmazott 1978. évi IV. törvény 166. §
(1)bekezdése szerint, aki mást megöl, bűntettet követ el, ami a
(2)bekezdés b) pontja szerint súlyosabban minősül, ha az ölést nyereségvágyból hajtotta végre. Az elsőfokú ítélettel megállapított - a másodfokú bíróság által kiegészített, s ekként irányadó - tényállás I. rendű terhelt magatartására vonatkozó, felülvizsgálati indítvánnyal érintett részének lényege szerint -
- május 20-a körül a III. rendű terhelt felajánlotta az I. rendű terheltnek, hogy kap 10.000 forintot, ha a sértett kezét és lábát úgy eltöri, hogy az kórházba, tolókocsiba kerül; ekkor az I. rendű terhelt ezt visszautasította; -
- május 22-én a III. rendű terhelt - az I. rendű terhelt jelenlétében - megismételte ajánlatát, aki azt elfogadta, mire a II. rendű terhelt közölte vele, hogy csak akkor fizet, ha elvégezte a munkát; -
- május 23-án az I. rendű terhelt - a II. rendű és III. rendű terhelt előtt - többször kijelentette, hogy csak úgy tudja leütni a sértettet, hogy az meg is haljon; -
- május 24-én 21 óra körül az I. rendű terhelt a sértett háza közelében kézbe vette az 1,41 m hosszú, 3,5 kg tömegű vascsövet és a neki háttal álló sértett felé futott, aki ezt hallva félig visszafordult, de védekezésre már nem maradt ideje; - az I. rendű terhelt a vascsövet - egyik végét két kézzel fogva feje fölé emelve a sértett feje felé lendítette; az ütés a sértett fejét találta el, aki ettől összeesett, az I. rendű terhelt tőle egy méterre a két kézzel fogott vascsővel még kétszer a sértett fejére ütött; - ezután az I. rendű terhelt a helyszínt elhagyta, a III. rendű terhelt - szomszédos - házába ment, aki átadott neki 10.000 forintot; - aznap 22 óra 38 perckor a III. rendű terhelt értesítette a mentőket; - az I. rendű terhelt általi ütések közül egy igen nagy erejű, egy nagy erejű, egy pedig legalább közepes erejű volt; - a sértett a bántalmazás következtében - többek között - jobb- és baloldali elülső koponyagödör darabos törését; jobboldali járomív, valamint szemüreg csontos szélének törését, a jobboldali homlokihalánték koponyájának darabos-benyomatos törését; a kemény agyburok alatti és feletti, valamint lágy agyburok alatti vérzést, továbbá agyzúzódást, illetve agyroncsolódást szenvedte el; - a kemény és lágy agyburok alatti vérzés, valamint az agyzúzódás és agyroncsolódás közvetlen életveszélyes állapot kialakulását eredményezte; -
- június 3-án a sértett - a gondos orvosi kezelés ellenére elhunyt; - a sértett halála a kiterjedt többszörös koponya- és koponyaalapi töréshez társuló agyzúzódás, agyroncsolódás következtében kialakult gennyes agyhártyagyulladás miatt állt be, de abban - amiatt, hogy mája a sértett alkoholizmusa miatt nem volt képes a megfelelő ellenanyag-termelésre közvetve közrehatott e szervének elváltozása, valamint a kórházi kezelés során fellépett tüdőgyulladás is. A Kúria élet, testi épség büntetőjogi védelméről szóló 3/
- BJE számú jogegységi határozata (illetve az általa felváltott, s e tekintetben egyező tartalmú
- számú Irányelv) mentén az indítvánnyal vitatott alapügy szerinti körülmények vonatkozásában következetes az ítélkezési gyakorlat. Az emberölés és halált okozó testi sértés elhatárolása kapcsán a 3/
- BJE számú jogegységi határozatban rögzítettek lényege a következő. „I/
- A szándékos emberölés és a halált okozó testi sértés bűntettének elhatárolása ... az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet. Az emberölés, illetőleg ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben ... a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul ... az eredmény tekintetében csak gondatlanság állhat fenn. Ez utóbbi bűncselekmény kapcsán az elkövető tudatában - a tőle elvárható figyelem, körültekintés elmulasztása miatt - fel sem merül a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége, vagy ha igen, azt nem kívánja, nem nyugszik bele abba, hanem könnyelműen bízik az elmaradásában." „I/
- Halált okozó testi sértés valósul meg, ha az elkövető szándékos cselekménye testi sértés előidézésére irányul, de a magatartással okozati összefüggésben a sértett halála is bekövetkezik, viszont az elkövetőt a halálos eredmény tekintetében csak gondatlanság terheli." Ehhez képest az - irányadó tényállás szerinti - elkövetési eszköz mibenléte, használatának módja, célzott (többszöri, csak fejre irányított ütésre) használata, az ütések erőkifejtésének mérve alapján a terhelt tudattartalma (a bántalmazás során) nem csupán a testi sértést fogta át. Magatartásának tudati vezéreltsége kifejezetten az ölésre is kiterjedt. Ezzel korábban is számolt, mondván ütései erejét nem képes korlátozni, annak hatása halálos lehet. Ennek ellenére ezzel a tudattal - belekezdett magatartásába, s a maga részéről esélyt sem adott arra, hogy a halálos eredmény tőle független, elkerülhető legyen. Megjegyzi a Kúria, hogy a sértett kezének, lábának törésével járó őt tolókocsiba juttató - bántalmazás igényével, illetve szándékával nyilvánvalóan szöges ellentétben áll a két kézzel fogott vascsővel, kizárólag fejre mért, felülről lefelé irányuló többszöri erőteljes, koponyatöréssel is járó csapás. Ez olyan külső - tárgyi - körülmény, ami világos tükörképe a terhelt szándékának, egyértelmű ténybeli következtetési alap az ölésre kiterjedő, egyenes szándéknak. Ami pedig eleve kizárja a halált, avagy életveszélyt okozó - testi sértésként való minősülés lehetőségét. Mindezzel összhangban álló alanyi körülmény az I. rendű terhelt előzetes kijelentése, és utólagos a fizetség megszerzésében kimerülő, sértett sorsa iránt pedig közömbös magatartása. A sértettnek a felülvizsgálati indítvány (illetve az irányadó tényállás) szerinti, a halál bekövetkeztében közvetett szerepet játszott és sérülések elviselhetőségének csökkent képességét jelentő állapota legfeljebb akkor jöhetne szóba, ha nem lett volna, illetve lenne megállapítható ölési szándék. Ez esetben - a halál bekövetkeztének kívánása hiányában - a halálos eredmény felróhatósága kapcsán valóban vizsgálandó a közreható okok miként kapcsolódása. Jelen esetben azonban az I. rendű terhelt magatartása alanyi és tárgyi oldalon egyaránt maradéktalanul ölési magatartás. Ekként a Kúria a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján tartott tanácsülésen eljárva miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- október
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ