A határozat elvi tartalma: Az I. rendű terhelt védőjének az irányadó tényállást támadó, illetve felülvizsgálat alapjául nem szolgáló eljárási kifogásokra alapított felülvizsgálati indítványa kapcsán a határozat hatályban tartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.455/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- szeptember
- Az ügy tárgya: adócsalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt: I. rendű Első fok: Másodfok: Kecskeméti Törvényszék, 2.B.401/2011/418., ítélet, tárgyalás,
- október
- Szegedi Ítélőtábla, Bf.I.607/2015/60., ítélet, nyilvános ülés,
- április
- Az indítvány előterjesztője: I. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Törvényszék 2.B.401/2011/
- számú, illetve a Szegedi Ítélőtábla Bf.I.607/2015/
- számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Kecskeméti Törvényszék a
- október 22-én kihirdetett 2.B.401/2011/
- számú ítéletével az I. rendű terheltet mint visszaesőt 2 rendbeli bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette [
- évi IV. törvény - a továbbiakban korábbi Btk. -
- §
(1)és
(4)bekezdés], 9 rendbeli bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette [korábbi Btk. 310. §
(1)és
(3)bekezdés], 2 rendbeli bűnszervezetben elkövetett adócsalás bűntette [korábbi Btk. 310. §
(1)és
(3)bekezdés], 2 rendbeli bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette [korábbi Btk. 318. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont], 18 rendbeli folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette [korábbi Btk. 310. §
(1)és
(2)bekezdés], 11 rendbeli adócsalás bűntette [korábbi Btk. 310. §
(1)és
(2)[2] bekezdés], 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett adócsalás vétsége [korábbi Btk. 310. §
(1)bekezdés], 4 rendbeli adócsalás vétsége [korábbi Btk. 310. §
(1)bekezdés], 6 rendbeli csalás bűntette [korábbi Btk. 318. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont], csalás vétsége [korábbi Btk. 318. §
(1)és
(2)bekezdés], 31 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (korábbi Btk.
- §) és 20 rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége (korábbi Btk.
- §) miatt halmazati büntetésül 7 évi börtönbüntetésre és 7 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla a
- április 20-án meghozott Bf.I.607/2015/
- számú ítéletével - az irányadó történeti tényállást kiegészítve, illetve helyesbítve - az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és az I. rendű terhelttel szemben megállapított 9 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettét 8 rendbelinek, a 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettét 5 rendbelinek, a 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntettéből 1 rendbelit kísérletnek, a 11 rendbeli bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettét 15 rendbelinek, a 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás vétségét 3 rendbelinek, a 6 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntettét 2 rendbelinek, a 31 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségét 42 rendbelinek és a 20 rendbeli bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségét 9 rendbelinek minősítette; míg 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás vétsége [korábbi Btk.
- §
(1)és
(2)bekezdés I. fordulat] miatt a bűnösség megállapítását, valamint az I. rendű terhelt bűncselekményeinek megnevezéséből a bűnszervezetben elkövetettkénti megjelölést mellőzte. Egyben az I. rendű terhelt büntetését bűnszervezetben elkövető különös visszaesővel szemben tekintette kiszabottnak, továbbá vele szemben 18.923.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. Egyebekben az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelttel szemben helybenhagyta. II. [3] [4] [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt az 1998. évi XIX. törvény - korábbi Be. - 416. §
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjait megjelölve. Ebben abszolút eljárási szabálysértésként hivatkozott a bűnszervezetben elkövetés megállapítására, mivel álláspontja szerint ezzel kapcsolatban a tényállás nélkülözi az ennek alapjául szolgáló tényeket, amelyekre nézve nem folytattak le bizonyítást. Sérelmezte továbbá, hogy a bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget és megsértette az I. rendű terhelt védelemhez való jogát, akinek másodfokon tett írásbeli nyilatkozata után nem rendelt el bizonyítást. Mindezekre figyelemmel az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését, egyben a büntetés végrehajtásának félbeszakítását kérte. A Legfőbb Ügyészség BF.477/2018/1. számú, 2018. május 16-án kelt átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben pedig alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a bűnszervezetben történő elkövetés tényét illetően az elsőfokú ítélet teljes körű ténymegállapításokat rögzít. Az irányadó tényállás szerint 2006. május 20. és 2009. október 20. között az I. rendű terhelt kezdeményezésére és irányításával jött létre a tényleges gazdálkodást nem folytató gazdasági társaságok olyan csoportosulása, amely célja kizárólag más társaságok számára történő fiktív számlakibocsátás volt. A számlakibocsátó cégek képviselőiként a II. rendű, a III. rendű, az V. rendű és a VI. rendű terheltek mint ügyvezetők szerepeltek, ténylegesen azonban valamennyi gazdasági társaság felett az I. rendű terhelt rendelkezett. A fiktív számlázással kapcsolatos tevékenységet az I. rendű terhelt irányította, a megrendelések túlnyomó részét ő szerezte, ő döntött a számlakibocsátásról az irányítása alatt álló egyes cégek vonatkozásában, egyeztetett a megrendelőkkel a számlák tartalmát illetően. Az I. rendű terhelt utasításainak megfelelően a IV. rendű terhelt foglalkozott a fiktív számlák kitöltésével, az ügyletek legalitásának látszatát megteremtő iratok összegyűjtésével, s részt vett a megrendelőkkel való kapcsolattartásban [6] [7] [8] [9] is. Az I-VI. rendű terheltek működésük során bűnszervezetet alkottak és hosszabb időn át azért folytatták a tevékenységüket, hogy az általuk készített és rendelkezésre bocsátott fiktív számlákkal azok felhasználói általános forgalmi adó adónemben az állami adóbevételt jogtalanul csökkentsék. Ekként az indítványnak a bűnszervezet fogalmi elemeinek hiányát állító érvei nem alaposak. A hosszabb időre szervezettség, háromnál több ember összehangolt működése, amelynek során 5 évi szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt valósítottak meg, a tényállásból megállapítható. Az irányadó tényállást pedig a felülvizsgálati eljárásban támadni nem lehet, az a törvényben kizárt. Nem helytálló az indítványnak az indokolási kötelezettség teljesítését kifogásoló hivatkozása sem, mivel az ügydöntő határozatból kitűnik az eljárt bíróságnak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége; továbbá, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját - a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel kapcsolatban - mire alapozta. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának a felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása (BH 2013.10.) Az alapügyben eljárt bíróságok a szükséges mértékben eleget tettek a indokolási kötelezettségüknek, a bűnszervezet fennállásának megállapítását megalapozó tények bizonyítása megtörtént és erről a törvényszék számot is adott (elsőfokú ítélet 123-127., illetve 182-185. oldala). A védelemhez való jog megsértésével kapcsolatban kifogásolt eljárási szabálysértés nem tartozik az abszolút hatályon kívül helyezést eredményező okok közé, így felülvizsgálati eljárás alapját sem képezheti. Az ügyészség más abszolút eljárási szabálysértés sem észlelt. A fentiekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a korábbi Be. 426. §-a alapján, a korábbi Be. 424. §
(1)bekezdés I. fordulata szerint tanácsülésen a megtámadott határozatokat - az I. rendű terhelt tekintetében - hatályában tartsa fenn. III. [10] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [11] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be.
- §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye, és kizárólag a Be.
- § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [13] A törvényi feltételeknek megfelelő [a Be.
- §
(1)bekezdésében felsorolt] törvényes ok a felülvizsgálatra, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont], illetve ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, vagy a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont]. A felülvizsgálatot lehetővé tevő eljárási szabálysértéseket a törvény kimerítően sorolja fel [Be. 649. §
(2)bekezdés a)-e) pont]. [14] A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért a kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések közömbösek. [15] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [16] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [17] Az irányadó tényállás 1-
- pontjai szerint: az I. rendű terhelt kezdeményezésére a tényleges gazdálkodást nem folytató, kizárólag más társaságok számára fiktív számlák kibocsátásával foglalkozó 6 kft. képviselőiként, azok ügyvezetői: a II. rendű, a III. rendű, az V. rendű és a VI. rendű terheltek - az I. rendű terhelt irányítása szerint és a IV. rendű terhelt közreműködésével -
- május
- és
- október
- között a megrendelők (9 egyéni vállalkozó, 42 cég) kezdeményezésére valótlan tartalmú számlákat bocsátottak ki, amelyeket a megrendelők könyvelésükbe beállítottak és adóbevallásuk benyújtásakor figyelembe vettek, s ezzel a számla általános forgalmi adó tartalmával az állami adóbevételt jogellenesen csökkentették. A megrendelők a számlák ellenértékét a számlakiállító számlájára utalták, amelyet a számlakiállító készpénzben felvett, majd annak a kikötött 5-10 %-os jutalékot meghaladó részét visszajuttatta a megrendelőnek. [18] Az I-VI. rendű terheltek fenti működésük során bűnszervezetet alkotva, éveken át folytatott tevékenységükkel haszonszerzésre törekedve hozzájárultak ahhoz, hogy az általuk készített, illetve rendelkezésre bocsátott fiktív számlák felhasználásával általános forgalmi adó adónemben a számlák megrendelői az állami adóbevételt általános forgalmi adó adónemben jogtalanul csökkentsék. [19] Az irányadó tényállás rögzíti az I. rendű terhelt terhére megállapított valamennyi bűncselekmény tényállásszerű, bűnrészesi elkövetői magatartását. Mindezek alapján az eljárt bíróságok - az elkövetéskori törvény helyes alkalmazásával - törvényesen minősítették az I. rendű terhelt gazdasági, vagyon elleni és közbizalom elleni cselekményeit. [20] A bűnszervezetben elkövetés megállapítását sérelmező védői kifogás a jelenleg hatályos Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában írt felülvizsgálati okra vonatkozik. A bűnszervezet megállapításának törvényi feltételeit az irányadó tényállás tartalmazta, annak megállapítása, s ehhez mérten a különös visszaeső terhelttel szemben a büntetés kiszabása szintén törvényes, így az indítvány e körben alaptalan. Ennek kapcsán megjegyzi a Kúria, hogy az ítélőtábla csupán a bűncselekmény megnevezéséből mellőzte a bűnszervezetben elkövetésre utalást és büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéshez kapcsolódóan utalt a bűnszervezetben elkövetésre (BH 2009.96.), következésképpen az elsőfokú bíróságnak a bűnszervezetben elkövetéssel kapcsolatos megállapítását a másodfokú bíróság helybenhagyta. Erről a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában (32-34. oldal) egyértelműen számot is adott. [21] A kifogásolt eljárási szabálysértésekkel kapcsolatban az indítvány indokai szerint a bíróságok bizonyítékértékelő, mérlegelő tevékenységét támadta. A bizonyítékok vitatott értékelése alapján azonban felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség a bűnösség támadására. A védő felülvizsgálati indítványa ezért ezen részében törvényben kizárt. [22] Nem képez felülvizsgálati okot a terhelt védekezéséhez való jogának megsértésére történő hivatkozás sem, emellett e tekintetben az indítvány valójában ugyancsak a tényállás megállapítását vitatja. [23] Következésképpen a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. IV. [24] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében, figyelemmel a Be. 617. §-ára a Be. 614. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [25] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- szeptember
- Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ