← Magyarország

Bfv.408/2019/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A korábbi Btk. szerinti adócsalás bűntette miatt indult eljárásban a jelenleg hatályos Be. hatálybalépéséig az általános illetékességi szabályok érvényesültek, így nem a törvényszék székhelyén lévő járásbíróságnak kellett eljárnia, és nem volt szükség a korábbi Be. szerinti, az OBH elnöke általi kijelölésre sem az ügyben eljárt hivatásos bírónak. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.408/2019/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Soós László, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. november
  3. Az ügy tárgya: adócsalás bűntette és más bűncselekmény Terhelt: III. rendű Első fok: Másodfok: Békéscsabai Járásbíróság, 14.B.359/2015/81., ítélet, tárgyalás,
  4. június
  5. Gyulai Törvényszék, 12.Bf.335/2017/18., ítélet, nyilvános ülés,
  6. június
  7. Az indítvány előterjesztője: III. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész Az adócsalás bűntette és más bűncselekmény miatt I. rendű és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Békéscsabai Járásbíróság 14.B.359/2015/
  8. számú ítéletét, illetőleg a Gyulai Törvényszék 12.Bf.335/2017/
  9. számú ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Békéscsabai Járásbíróság a
  10. június
  11. napján kihirdetett 14.B.359/2015/
  12. számú ítéletével a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [
  13. évi IV. törvény
  14. §

(1)bekezdés 1. fordulat,
(3)bekezdés] és folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (
  1. évi IV. törvény
  2. §), ezért őt halmazati büntetésül két év börtönbüntetésre, négy év gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra és három év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [2] A kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Gyulai Törvényszék a
  3. június
  4. napján meghozott 12.Bf.335/2017/
  5. számú ítéletével a III. rendű terhelt tekintetében az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát egy év hat hónapra enyhítette, mellőzte a gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra vonatkozó rendelkezést, módosította a bűnügyi költség összegére és annak viselésére vonatkozó rendelkezést, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta azzal, hogy felhívta az elsőfokú bíróságot utólagos vagyonelkobzásra vonatkozó különleges eljárás lefolytatására. II. [3] A jogerős határozatok ellen a III. rendű terhelt védője terjesztett elő a Be.
  6. §
(2)bekezdés d) pontjára hivatkozva felülvizsgálati indítványt. [4] Indokai szerint az ügyben eljárt elsőfokú bíróság nem volt törvényesen megalakítva, mivel a vádemelés időpontjában hatályban volt 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 17. §
(6)bekezdése értelmében a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet) - kivéve a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást [Btk. 396. §
(4)bekezdés a) pont és
(5)bekezdés] és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását (Btk.
  1. §) - a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel. A korábbi Be.
  2. §
(7)bekezdése alapján pedig a törvény 17. §
(6)bekezdésében felsorolt bűncselekmények esetén első fokon a tanács elnöke (egyesbíró), másodfokon és - a Kúria kivételével - harmadfokon a tanács egyik tagja az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró. [5] Ezért álláspontja szerint a Békéscsabai Járásbíróság a kizárólagos illetékességi, illetve a bíróság összetételére vonatkozó külön rendelkezéseket megsértve járt el az ügyben a Gyulai Járásbíróság helyett, a járásbíróság bírája pedig a vádirat benyújtásakor nem rendelkezett a törvény által megkívánt kijelöléssel. Utalt arra, hogy a tárgyalás előkészítése során a bíróság még nem volt abban a helyzetben, miszerint eldöntse: az elbíráláskor hatályos Btk.-t, vagy az elkövetés idején hatályban volt 1978. évi IV. törvényt kell majd alkalmaznia. [6] Hivatkozott arra, hogy a jogerős ítéletnek az általa vázolt eljárási jogsértéssel kapcsolatos megállapításai megalapozatlanok, mert a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket szabályozó 2012. évi CCXXIII. (Btkám.) törvény 7. §
(2)bekezdése az
  1. évi IV. törvény szerinti pénzügyi bűncselekmények elbírálására írja elő az általános illetékességi szabályok alkalmazását, valamint hogy a korábbi Be.
  2. §
(7)bekezdése ettől függetlenül előírta az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró eljárását. [7] Továbbá a Békéscsabai Járásbíróság ügyelosztási rendjében a 2015-
  1. években az ügyben első fokon eljárt bíró a költségvetést károsító bűncselekmények ügycsoportjában nem került kijelölésre, ez pedig sértette a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  2. évi CLXI. törvény (Bszi.)
  3. §
(1)bekezdését, és elvonta a III. rendű terheltet törvényes bírájától. [8] A kifejtettek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Békéscsabai Járásbíróság és a Gyulai Törvényszék ítéletét a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja és 608. §
(1)bekezdés a) pontja alapján helyezze hatályon kívül, és a Gyulai Járásbíróságot utasítsa a megismételt eljárás lefolytatására. [9] A felülvizsgálati indítványban megjelölt eljárási szabálysértésekre figyelemmel indítványozta továbbá a III. rendű terhelt szabadságvesztés büntetése végrehajtásának felfüggesztését. [10] A Legfőbb Ügyészség a BF.512/2019/2. számú, a Be. 657. §
(1)bekezdése alapján tett nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. [11] A felülvizsgálati indítványban kifejtett kifogásokkal a másodfokon eljárt Gyulai Törvényszék az ügydöntő határozatában részletesen foglalkozott, melyet a Legfőbb Ügyészség helytállónak és törvényesnek tartott. Rámutatott, hogy az első fokon eljárt Békéscsabai Járásbíróság juthatott volna arra a következtetésre, hogy a Btk.
  1. §-ára figyelemmel az elbíráláskor hatályos anyagi jogi szabályokat kellett volna alkalmazni, melynek következménye valóban az ügy áttétele, illetve az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró eljárása lett volna. Az eljárt bíróságok azonban akként foglaltak állást, hogy az elkövetéskor hatályban volt büntetőtörvényt alkalmazzák, a korábbi törvényben meghatározott adócsalás bűntette miatt pedig a Békéscsabai Járásbíróság rendelkezett illetékességgel. [12] A Legfőbb Ügyészség ezért a megtámadott határozatok hatályban fenntartására tett indítványt. [13] A felülvizsgálati indítványt a Kúria a Be.
  2. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. III. [14] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [15] A jogerős ügydöntő határozat meghozatalára a korábbi Be. hatálya alatt került sor. 2018. július 1-jén ugyanakkor hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.). [16] A Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [17] A vádirat benyújtása (
  1. december 22.) és az ügy jogerős befejezése (
  2. június 25.) között a korábbi Be. volt hatályban, melynek
  3. §
(1)bekezdés II/
  1. a)pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezési ok, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, II/
  2. c)pontja szerint ugyanígy abszolút eljárási szabálysértés, ha a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó, vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el. [18] A jelenleg hatályos, és a felülvizsgálati eljárás során alkalmazandó Be. ezt a két eljárási szabálysértést a 608. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjában tartalmazza, amely ugyanúgy felülvizsgálati ok, mint volt a korábbi Be. hatálya idején. [19] A Békéscsabai Járási Ügyészség a III. rendű terhelttel szemben az 1978. évi IV. törvény 310. §
(1)bekezdésében meghatározott, és a
(3)bekezdés szerint minősülő adócsalás bűntette miatt emelt vádat. A vádemelés időpontjában, és egészen az ügy jogerős befejezéséig a korábbi Be. 17. §
(6)bekezdése a
  1. évi CXLVI. törvény
  2. §
(1)bekezdésével megállapított szövege volt hatályban, amely már a
  1. évi C. törvény (a hatályos Btk.) szóhasználata szerinti, a költségvetést károsító bűncselekményeket - kivéve a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó
  2. §
(4)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése szerinti költségvetési csalás bűntettét - a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság kizárólagos illetékességébe utalta. [20] Ugyanakkor jelentősége van az elkövetés időpontja (
  1. január-október) és a vádemelés között történt anyagi és eljárási jogi jogszabályváltozásoknak is. Az
  2. évi IV. törvény
  3. §-át ugyanis a
  4. évi LXIII. törvény jelentősen átalakította, a korábbi adócsalás bűncselekményének megnevezését költségvetési csalásra változtatta, és ezzel összefüggésben módosította a korábbi Be.
  5. §
(6)bekezdését is. [21] Ez a módosítás azonban perjogilag több volt, mint a bűncselekmény megnevezése változásának átvezetése, mert az
  1. évi IV. törvény
  2. §-a szerinti adócsalás bűncselekménye mint pénzügyi bűncselekmény ki volt véve a székhelyi járásbíróság kizárólagos illetékessége alól, e bűncselekmény esetén tehát az általános illetékességi szabályok érvényesültek. A korábbi Be.
  3. §
(6)bekezdésének módosítása azonban ezt - a kizárólagos illetékesség alóli kivételt - megszüntette, és a költségvetési csalás bűncselekményét (a törvényszéki hatáskörbe tartozó minősített eseteket kivéve) teljes egészében a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság illetékességébe utalta. [22] Ezt ugyan átvette a jelenlegi Btk. hatálybalépése utáni szabályozás is, ám, mint arra a Gyulai Törvényszék is rámutatott, a Btkám. 7. §
(2)bekezdése kifejezett rendelkezést tartalmazott arról, miszerint a korábbi Be. 17. §
(6)bekezdése alkalmazásában a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel az
  1. évi IV. törvény szerinti visszaélés radioaktív anyaggal (
  2. évi IV. törvény
  3. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (
  4. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (
  5. évi IV. törvény 264/B. §) és a gazdasági bűncselekmények (
  6. évi IV. törvény XVII. Fejezet) - kivéve a számvitel rendjének megsértését (
  7. évi IV. törvény
  8. §), valamint a pénzügyi bűncselekményeket (
  9. évi IV. törvény XVII. Fejezet III. Cím) - miatt is. Márpedig nem vitásan az
  10. évi IV. törvény
  11. §-a szerinti adócsalás a XVII. Fejezet III. Címébe felvett pénzügyi bűncselekmény volt, és a vádemelés is ilyen bűncselekmény miatt történt. [23] Mindez tehát azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróság nem tett mást, mint a vádirat alapján, az ott minősített cselekményekre nézve lefolytatta a bírósági eljárást, az akkor hatályos illetékességi szabályok alapján. [24] Nem sértett tehát törvényt a Békéscsabai Járásbíróság, amikor az általános illetékességi szabályok alapján, és az OBH elnökének külön kijelölése nélkül lefolytatta az eljárást. Emiatt nem sérült a III. rendű terhelt törvényes bíróhoz való joga sem. A bíróság ügyelosztási rendjének tartalmával, elkészítésével és az attól való eltérés lehetőségével egyfelől valóban a Bszi. az Alapelvek között rendelkezik, az ügyelosztási rendtől való eltérés másfelől viszont nem a Be.-ben meghatározott eljárási szabálysértés. [25] Ekként a Kúria a Békéscsabai Járásbíróság, valamint a Gyulai Törvényszék támadott határozatait a III. rendű terhelt tekintetében a Be.
  12. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. IV. [26] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a 458. §
(3)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.