Bfv.572/2019/13 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés I. fordulat] és 40 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pont] miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap börtön szabadságvesztésre és 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyben az V. rendű terhelttel szemben 100.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el; míg a XIII. rendű terheltet 6 rendbeli hatósági eljárásban vesztegetés elfogadásának bűntette [Btk. 296. §

(1)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 6 hónap börtön szabadságvesztésre, 2 évi tolmács és szakfordítói foglalkozástól eltiltásra és 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [2] A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2019. február 13. napján meghozott 5.Bf.221/2018/47. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, az V. rendű terhelt cselekményeit 1 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettének [1978. évi IV. törvény 253. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés I. fordulata] és 38 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [1978. évi IV. törvény 275. §

(1)bekezdés b) pont] minősítette, a szabadságvesztés büntetés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, egyben 2 év közügyektől eltiltásra is ítélte azzal, hogy a büntetést bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabottnak tekintette, melyből az V. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható; míg a XIII. rendű terhelt cselekményeit 6 rendbeli vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntettének [1978. évi IV. törvény 255. §

(2)bekezdés] minősítette, a szabadságvesztés büntetést 1 évre súlyosította, a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezést mellőzte, és egyben 2 év közügyektől eltiltásra is ítélte azzal, hogy a büntetést bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabottnak tekintette, melyből a XIII. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. II. [3] [4] [5] [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az V. rendű és XIII. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 648. §

1. a)és
2. b)pontját megjelölve elsősorban az eljárás megszüntetése, másodsorban hatályon kívül helyezés és új eljárás lefolytatása, míg harmadsorban az ítélőtábla ítéletének megváltoztatása, a bűnszervezet megállapításának mellőzése és a büntetés enyhítése érdekében. A védő álláspontja szerint a román hatóságok által lefolytatott eljárási cselekmények eredményének, a tanúkihallgatásoknak, a fedett nyomozók eljárásának bizonyítékkénti felhasználását a bíróság nem indokolta meg, értékelése nem volt törvényes, mindezt ki kellett volna rekeszteni a bizonyítékok köréből. Emiatt a vád sem volt törvényes. Kifejtette, hogy az V. rendű és a XIII. rendű terhelt nem kellett, hogy felismerje a körülményekből mindazon ismérveket, amelyek a bűnszervezetben elkövetés megállapításához szükségesek. Az V. rendű terhelt nem volt tudatában az iratok valótlanságának, a XIII. rendű terhelt pedig nem tudott a jogszabálysértő vizsgákról. A XIII. rendű terhelt cselekménye - figyelemmel a másodfokú bíróság általi minősítés megváltoztatására - elévült, mivel az utolsó elkövetési időpont és az első gyanúsítotti kihallgatása között több mint 3 év telt el. Hivatkozott a védő az V. rendű terhelt rossz egészségi állapotára, rokkantságára, illetve a XIII. rendű terhelt esetében a két félárva gyermekének támogatására. [8] A védő szerint a XIII. rendű terhelt esetében azért sem állapítható meg a bűnszervezetben elkövetés, mivel a bíróság a terheltet nem 5 évig, hanem 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény miatt ítélte el, továbbá a bűnszervezet új törvényi fogalmának sem feleltethető meg sem az V. rendű, sem a XIII. rendű terhelt tevékenysége. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.774/2019/2., 4. és 7. számú átirataiban a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a védő által kifogásolt indokolási kötelezettség megsértése, illetve a törvényes vád hiánya nem felülvizsgálati ok a hatályos Be. szerint. Ugyancsak törvényben kizárt a felülvizsgálat a tényállás megalapozottságát támadó, a bizonyítékok értékelését, azok felhasználását vitató részében. E körbe tartoznak a román hatóságok által végzett eljárási cselekményeket, a fedett nyomozók eljárását érintő kifogásai is. [10] A jogerős tényállás a bűnszervezetben elkövetés törvényi ismérveit tartalmazza, a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, ez vonatkozik a bűnszervezet törvényi fogalmának vizsgálatára is. Ekként az V. rendű terhelt tekintetében a bűnszervezeti elkövetés hiányára való hivatkozás alaptalan. Ellenben a XIII. rendű terhelt cselekményei esetében - a másodfokú bíróság általi minősítésből következően - a bűnszervezet fogalmi elemei közül az 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetésére vonatkozó célzat nem volt megállapítható, a terhére rótt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmények kapcsán a bűnszervezeti elkövetés megállapítására törvénysértő módon került sor. A XIII. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés azonban emellett sem törvénysértő. [11] A felülvizsgálat keretében a jogerős határozatban megállapított büntetés önmagában nem, csupán akkor támadható, ha a cselekmény törvénysértő minősítése vagy más anyagi jogszabály sérelme miatt szabtak ki törvénysértő büntetést vagy alkalmaztak törvénysértő intézkedést. [12] Alaptalan a védőnek a XIII. rendű terhelt tekintetében az elévülésre hivatkozása, mivel az elévülést minden, az elkövető elleni eljárás előbbre vitelére alkalmas eljárási cselekmény félbeszakítja. [13] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat az V. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn, míg a XIII. rendű terhelt tekintetében annyiban változtassa meg, hogy a bűnszervezetben elkövetés megállapítását mellőzze. III. [14] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [15] Az V. rendű és XIII. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [17] A Be. 650. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [18] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [19] Ezzel szemben a védő a tényállás megalapozottságát vitatta, a román hatóságok eljárási cselekményei eredményének bizonyítékként felhasználását, a fedett nyomozók tevékenységének, a bizonyítékoknak az értékelését és mindezekkel kapcsolatos további bizonyítás, kihallgatás elmaradását sérelmezte. A védő ekként a felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállás megalapozottságát támadta eltérő tényállás megállapítását célozva. Erre felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [20] A védő az előbbiek kapcsán hivatkozott az indokolási kötelezettség megsértésére is. A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Az indokolási kötelezettség megsértése azonban ezen eljárási szabálysértések között már nem szerepel, az indokolási kötelezettség megsértése a Be. 609. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti (relatív) eljárási szabálysértés. Következésképpen az indokolási kötelezettség megsértésére történő hivatkozás vonatkozásában a felülvizsgálat szintén törvényben kizárt. [21] A Be. 649. §

(2)bekezdés c) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát nem az arra jogosult által emelt vád alapján hozta meg. A védő által hivatkozott törvényes vád hiánya a hatályos Be. szerint már nem felülvizsgálati ok. (Megjegyezve azt, hogy a nyomozás során beszerzett bizonyítékok törvényessége korábban sem a vád törvényességét érintette.) [22] A védő sérelmezte a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítását és az így kiszabott büntetést. [23] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki a bíróság törvénysértő büntetést. A Be. 659. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, ez a bűnszervezet fogalma esetén is irányadó. [24] A bűnszervezetben elkövetés esetén az 5 évig terjedő büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik [1978. évi IV. törvény 98. §

(1)bekezdés], azaz amennyiben a bűnszervezetben elkövetés megállapítása anyagi jogszabálysértő, a felemelt tételkeretek közötti büntetéskiszabás elvben törvénysértő büntetés kiszabását eredményezheti. [25] Az V. rendű terhelttel szemben egyben halmazati büntetésként is kiszabott 1 év 4 hónap szabadságvesztés büntetés, mely a büntetési tétel alsó határához közeli, akkor sem eredményez törvénysértő büntetést, amennyiben a bűnszervezetben elkövetés megállapítása maga törvénysértő lenne. [26] A XIII. rendű terhelt cselekményét a másodfokú bíróság az 1978. évi IV. törvény 255. §

(1),

(2)bekezdése szerinti vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntettének minősítette, amely 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Következésképpen a XIII. rendű terhelt cselekménye a bűnszervezet fogalmi elemei közül az 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetésére vonatkozó célzatnak valóban nem felel meg, ezért a bűnszervezetben elkövetés megállapítására e törvényi feltétel hiányában törvénysértő módon került sor. Ellenben a XIII. rendű terhelttel szemben halmazati büntetésként is kiszabott 1 év szabadságvesztés büntetés a 4 év 6 hónapig terjedő büntetési tételhez képest a középmértéket el nem érő, az alsó határhoz közelítő mértékben kiszabott büntetés. Következésképpen a bűnszervezetben elkövetés törvénysértő megállapítása egyben nem eredményezett törvénysértően kiszabott büntetést. A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés pedig nem tekintendő sem a büntetés, sem az intézkedés fogalma alá tartozónak. [27] A büntetéskiszabás önmagában felülvizsgálat tárgyát szintén nem képezheti, így az sem, hogy a bíróság ennek során a súlyosító és enyhítő körülményeket miként veszi figyelembe. Az anyagi jogi felülvizsgálat tárgyát a bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenységén kívül a büntetéskiszabási tényezők értékelése sem képezheti, felülvizsgálatban az sem támadható. [28] A védő indítványában hivatkozott a XIII. rendű terhelt büntethetőségének elévülésére, ugyanis a jogerős tényállás 34. pontjában írt utolsó cselekmény elkövetési ideje 2010. január 28. napja, míg a XIII. rendű terhelt első gyanúsítotti kihallgatására 2013. március 28. napján került sor. [29] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerint felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [30] Az elévülés figyelmen kívül hagyásával meghozott érdemi ügydöntő határozat meghozatala anyagi jogi szabálysértés (EBH 2014.B.21.). [31] A büntethetőség elévülése az elkövető által megvalósított bűncselekményhez igazodik, s nem ahhoz, hogy milyen büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény miatt indult a nyomozás és folyt a büntetőeljárás (EBH 2008.1764.). [32] Ekként a XIII. rendű terhelt esetében - figyelemmel a vizsgált időszakra, valamint a másodfokú bíróság általi minősítésre - az 1978. évi IV. törvény 33. §

(1)bekezdés b) pontja alapján az elévülési idő 3 év. [33] Az elévülés kezdő napja a jogerős tényállás szerint

1. január
2. napja. [34] Az elévülést az elkövető elleni minden érdemi, az eljárás előbbre vitelére alkalmas eljárási cselekmény - így nyomozás elrendelése, megkeresések, tanúkihallgatások stb. - félbeszakítja. [35] A jelen ügyben a nyomozás
3. februári elrendelését követően ilyen, az elévülést félbeszakító eljárási cselekmény volt a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként felhasználásáról
4. október
5. napján meghozott végzés alapján a minősítés
6. február
7. napján történő törlése, és a titkos információgyűjtés anyagának a büntetőügy iratai közötti elhelyezése is. [36] Következésképpen a felülvizsgálati indítvány ezen részeiben sem alapos. [37] A fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan más eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
8. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat az V. rendű és XIII. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [38] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §

(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §

(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [39] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. február
2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ