Bfv.630/2018/6 – Kúria

(1)bekezdésébe ütköző garázdaság vétsége miatt emelt vád alól felmenti. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 20.440 (húszezer-négyszáznegyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a

1. augusztus
2. napján tárgyalás mellőzésével meghozott és II. rendű terhelt tekintetében
3. augusztus
4. napján jogerőre emelkedett 6.Bpk.22.081/2016/
5. számú végzésével a II. rendű terhelttel szemben társtettesként elkövetett garázdaság vétsége [Btk.
6. §

(1)bekezdés] miatt 6 hónap börtönbüntetést szabott ki, melynek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. II. [2] A jogerős ügydöntő határozat ellen a Legfőbb Ügyészség BF.429/2018/1-I. szám alatt nyújtott be [3] [4] [5] [6] felülvizsgálati indítványt a II. rendű terhelt javára a korábbi Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontjában írt okból. Indokai szerint az eljárt bíróság büntethetőséget kizáró ok - jogos védelem - figyelmen kívül hagyásával állapította meg a II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét garázdaság vétségében. Kifejtette, hogy a II. rendű terhelt az I. rendű terhelttel folytatott verbális összetűzést követően reálisan tarthatott a vele szemben kést rántó I. rendű terhelt támadásától, ezért nem lépett a jogtalanság talajára, amikor az I. rendű terhelt magatartására azzal reagált, hogy feléje lépett és neki lökte az ajtónak. A kést kezében tartó I. rendű terhelttel szemben a II. rendű terhelt elhárító magatartása puszta kézzel valósult meg, a másik személy egy alkalommal történő meglökéséből állt. Ekként a II. rendű terhelt cselekménye a szükségesség mértékét nem lépte túl. Erre tekintettel a Pesti Központi Kerületi Bíróság törvényt sértett, amikor a II. rendű terhelt cselekményét a Btk. 339. §

(1)bekezdésébe ütköző garázdaság vétségének minősítette, ezért indítványozta, hogy a Kúria a 6.Bpk.22.081/2016/

1. számú végzést változtassa meg és a II. rendű terheltet az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól a Be.
2. §

(3)bekezdés a) pont I. fordulata és a 331. §

(1)bekezdése alapján mentse fel. A Kúria a Be. 660. §

(2)bekezdés alapján nyilvános ülést tartott. Az ügyész a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta, azzal egyezően nyilatkozott. A II. rendű terhelt védője a legfőbb ügyészi indítvánnyal egyetértett és a II. rendű terhelt felmentését indítványozta. A II. rendű terhelt korábbi vallomására hivatkozott és egyetértőleg nyilatkozott. III. [7] A korábbi Be. 416. §

(1)bekezdés

1. a)pontjára alapított felülvizsgálati indítvány - eltérő jogi indokolással - alapos. [8] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. A Be. 648. §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be. 648. § a)-
2. c)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [9] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §

(2)bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban a Be. 659. §

(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [10] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [11] Megjegyzi a Kúria, hogy a korábbi Be.

1. §-a szerinti tárgyalás mellőzéses eljárás lefolytatására jelen esetben a törvényi feltételek hiányában került sor, ugyanis a II. rendű terhelt - miként az I. rendű is - érdemi és egymással ellentétes védekezést terjesztett elő. Ez azonban nem felülvizsgálati ok, a felülvizsgálati eljárásban pedig - annak szigorú jogszabályi rendelkezéseire tekintettel - a részben megalapozatlan tényállás is irányadó. [12] A Be.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, amennyiben a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [korábbi Be. 416. §

(1)bekezdés a) pont]. [13] Az ügyészi indítvány a Btk.

1. §-ában írt büntethetőséget kizáró ok figyelmen kívül hagyása miatt jogos védelmi helyzet fennállása - terjesztette elő a II. rendű terhelt javára a felülvizsgálati indítványát. [14] A büntethetőséget kizáró ok vizsgálatát megelőzi a tényállásszerűség vizsgálata. Ekként a Kúria elsőként a felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállás alapulvételével azt vizsgálta, hogy a felrótt garázdaság vétségének törvényi tényállási elemei maradéktalanul megvalósultak-e. [15] A jogerős tényállás lényege szerint I. rendű és II. rendű terheltek
2. július
3. napján a reggeli órákban a lakás előtt a lépcsőházban összetalálkoztak és - a köztük szerelemféltésből történt előzetes szóváltást követően - az I. rendű terhelt a nála lévő 8 cm pengehosszúságúnál kisebb zsebkést elővette és azzal fenyegetőzött. Ezt követően a II. rendű terhelt közelebb lépett az I. rendű terhelthez és neki lökte a lépcsőházban a folyosó végén lévő dupla szárnyas, fából készült ajtónak. A lökés következtében az I. rendű terhelt szemüvege a földre esett és eltört, az ajtó egyik üvegablaka pedig betört. Az I. és II. rendű terheltek ezt követően kirohantak az utcára, majd a II. rendű terhelt értesítette a rendőrséget. [16] A Btk.
4. §

(1)bekezdése szerint a garázdaság vétségét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen (és súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg). [17] A bűncselekmény egyes tényállási elemei - a bűncselekmény megvalósulásának konjunktív feltételei - a kihívó közösségellenesség, az erőszakos elkövetés és a mások megbotránkoztatására, riadalomkeltésére való alkalmasság. [18] Kihívóan közösségellenes a társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembehelyezkedő, provokatív, kötekedő, öntörvényű magatartás, amellyel az elkövető a közösségi együttélési szabályok leplezetlen, gátlástalan, nyílt semmibevételét fejezi ki. A kihívó közösségellenesség nem azonos a minden bűncselekményben felismerhető társadalomra veszélyességgel. A garázdaság elkövetője ekként tudatában van annak, hogy kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása sérti, illetve sértheti a köznyugalmat, a közrendet és a cselekményt e közösségi érdek semmibevételével hajtja végre. Éppen ez a kihívó közösségellenesség, a köznyugalom megzavarására való alkalmasság az, amely a bírói gyakorlat által kimunkáltan, rendszerint hiányzik a nem nyilvános helyen, így zárt lépcsőházban, szűk családi körben, lakásban elkövetett erőszakos cselekményeknél, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg (BH

1. 313., BH 2015.52.). [19] Jelen esetben a terheltek személyes indítékból, szerelemféltésből kiinduló, erőszakos magatartása egy zárt lépcsőházban, lépcsőházi folyosón kialakult vita során fajult tettlegességig, amely azonban az elkövetés helyszínét figyelembe véve, a köznyugalom (akár a ház közösségének) megzavarására nem volt alkalmas. A garázdaság bűncselekménye és a garázda jellegű magatartások elhatárolásánál elengedhetetlen a kihívó közösségellenesség fogalmának megfelelő, az elkövetés körülményeit, térbeli és időbeli meghatározottságát maradéktalanul figyelembe vevő, nem kiterjesztő értelmezése. [20] Kihívó közösségellenesség hiányában a garázdaság vétsége nem valósult meg, ezért a Kúria a büntethetőséget kizáró ok, a jogos védelem vizsgálatába nem bocsátkozott. Ugyancsak bűncselekmény hiányában van helye felmentésnek, amennyiben a terhelt nem valósította meg maradéktalanul a bűncselekmény törvényi tényállását. [21] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
2. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott és a Be. 662. §

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel a törvénynek megfelelő határozatot hozott, a II. rendű terheltet az ellene garázdaság vétsége [Btk. 339. §

(1)bekezdés] miatt emelt vád alól a Be. 566. §

(1)bekezdés a) pontja alapján, mivel a II. rendű terhelt cselekménye nem bűncselekmény, felmentette. IV. [22] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §

(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §

(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be.

1. § bekezdés b) pontja zárja ki. [23] A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költségről a Be.
2. §

(1)bekezdés utolsó fordulata alapján rendelkezett a Kúria. [24] A Kúria a Be. 651. §

(4)bekezdése alapján a nyilvános ülésen jelen lévő legfőbb ügyész képviselőjét tájékoztatta az I. rendű terhelt tekintetében is felmerülő, felülvizsgálatot megalapozó okról. Budapest,

1. október
2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző