Bfv.1026/2019/9 – Kúria

(6)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont], és helyes az alkalmazandó törvény megválasztása is. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.026/2019/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Molnár Ferencné dr., előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. május
3. Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): a XII. rendű terhelt Első fok: Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 23.B.142/2008/481., ítélet, tárgyalás,
4. december
5. Fővárosi Ítélőtábla, 1.Bf.90/2015/82., ítélet, nyilvános ülés,
6. október
7. Az indítvány előterjesztője: a XII. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a XII. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a XII. rendű terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 23.B.142/2008/
8. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.90/2015/
9. számú ítéletét a XII. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Fővárosi Törvényszék a
10. december
11. napján kihirdetett 23.B.142/2008/
12. számú ítéletével a XII. rendű terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében mint bűnsegédet [Btk.
13. §

(6)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont]; ezért a XII. rendű terheltet 6 év szabadságvesztésre, 6 év közügyektől eltiltásra és 400.000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és a terhelt legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak átváltoztatásáról azzal, hogy 2.000 forintonként kell egy-egy napi szabadságvesztésre [2] [3] [4] [5] átváltoztatni. Kétirányú fellebbezés nyomán eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a

1. október
2. napján jogerős 1.Bf.90/2015/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a XII. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta; a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetést 200 napi tétel - 5.000 forint napi tétel összegű -, összesen 1.000.000 forint pénzbüntetésre súlyosította; a XII. rendű terhelttel szemben 4.446.600 forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a XII. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta. A jogerős ítélettel megállapított tényállás lényege a következő. Az I. rendű terhelt az
4. számú kft. ügyvezető igazgatója volt. A társaság fő tevékenysége többek között etil-alkohol, desztillált szeszes ital, festék, bevonóanyag, tisztítószer, illetve egyéb vegyi termékek gyártása volt, melyhez az
5. számú kft. a Jövedéki Adó- és Zárjegyhivatal engedélyével rendelkezett. Az I. rendű terhelt az általa vezetett kft. nevében eljárva állíttatott elő és értékesített a vámhatósági engedélyeknek megfelelő, nem jövedéki adóköteles alkoholterméket - fagyásgátló koncentrátumot -, melyből további kezeléseket követően hideg vagy meleg eljárással a denaturáló szerek jelentős része eltávolítható, annak tudatában, hogy a későbbiekben leírt lánc keretében az egyes személyek a megvett fagyásgátló koncentrátumot ismételten jövedéki termékké alakítják át, és az adót nem fizetik meg. A fagyásgátló koncentrátum alapanyagát tekintve 92-96 térfogatszázalékos alkoholtartalmú, C típusú denaturált finomszesz, amelyhez kék színesítő anyagot öntve jövedéki termék jellegét elveszíti, és ezáltal kikerül a vámhatóság ellenőrzése alól. Jövedéki szempontból az alkohol teljes denaturálásával az alkoholtermék adómentessé válik, ezért a teljes denaturált termékből a denaturáló szerek hivatalosan többé nem távolíthatók el. A cselekmény során az egyes személyek rájöttek arra, hogy a denaturált szeszben jelenlévő bitrex (keserű anyag), illetőleg színezőanyag a terméknek a szűrőn történő átengedésével és aktív szenes kezelésével jelentős mértékben eltávolítható. Az I. rendű terhelt a fagyásgátló koncentrátumot olyan gazdasági társaságok részére értékesítette, amelyeknek tényleges gazdasági profiljába illeszkedett a fagyásgátló folyadékkal folytatott kereskedelem. A fagyásgátló koncentrátumból a denaturáló szerek részbeni kivonásával jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékot előállító különböző terheltek az előállításhoz szükséges engedéllyel nem rendelkeztek, az egyes tényállási pontokban írtak szerint történő jövedéki termék előállításáig terjedő láncolatban a fagyásgátló koncentrátumot értékesítő valamennyi terhelt tudta azt, hogy az értékesített fagyásgátló koncentrátum termékből nem sokkal az értékesítést követően jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékot fognak előállítani, amely meg is történt. Az ítéletben részletezett értékesítések során a fagyásgátló koncentrátum termék legalább 92 térfogatszázalék etanolt tartalmazott. Az I. rendű terhelt
6. december
7. napjáig értékesítette a cége által előállított fagyásgátló koncentrátumot, melynek során tudomással bírt arról, hogy az általa eladott, akkor még nem jövedéki adóköteles szeszes folyadékból az általa bekevert színezőanyag, illetve denaturáló szerek kivonásával az illegális átalakítását követően jövedéki adóköteles szeszes ital kerül előállításra. Az értékesítés során kiállított számlákon szereplő gazdasági társaságok és magánszemély mögött álló, illetve azok nevét felhasználó terheltek a fagyásgátló koncentrátumot haszonnal értékesítették tovább a tényleges jövedéki terméket előállító személyeknek vagy további közvetítőknek, vagy a megvásárolt folyadékból maguk állították elő a továbbértékesítésre szánt szeszt. Az I. rendű terhelt a kapcsolatot csak a közvetlen vásárlóival tartotta, velük rendszeresen tárgyalásokat folytatott. Az általa vezetett
8. számú kft. a fagyásgátló koncentrátumból havonta 100.000-160.000 liter közti mennyiséget állított elő és értékesített, elsősorban készpénzes fizetés ellenében. A továbbadás módja az volt, hogy az
9. számú kft. több megrendelőhöz saját gépjárművel szállította ki az illegális felhasználásra szánt fagyásgátlót, illetve a vevők saját szállító járműveikkel rendszeresen megjelentek a társaság telephelyén. A hivatalosan lekönyvelt vételáron kívül a vásárlóknak literenként plusz összeget is kellett fizetni, amelyek bizonylatolás nélkül, az adózási körből kikerülve jutottak az I. rendű terhelt birtokába. A szállítások többségénél a kiszállított árut nem látták el gyártási címkével azért, hogy a későbbiekben a fagyásgátlót gyártó cég visszakövethetősége nehezebb legyen. Emiatt annak érdekében, hogy a kiszállítások során csökkentsék a közúti ellenőrzések valószínűségét, a szállításokat kora reggeli és késő esti órákban hajtották végre. A fagyásgátló koncentrátum tiszta szesszé történő visszaalakítását végzők közvetlenül, vagy közvetítő személyeken keresztül az I. rendű terhelthez fordultak „minőségi kifogás" esetén, vagyis ha az adott szállítmány a megszokott aktív szenes eljárással való szűréssel nem vált élvezhető minőségű szesszé. [6] A jövedéki termék előállításáig terjedő láncolatban a fagyásgátló koncentrátumot értékesítő, szállító, felhasználó valamennyi terhelt tudta azt, hogy a termékből az értékesítést követően jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékot fognak előállítani, amely az ítéletben részletezettek szerint meg is történt. [7] A
10. tényállási pont szerint a XII. rendű terhelt a
11. számú kft. ügyvezetője volt
12. október
13. napjától. A cég fő tevékenysége festék- és bevonó anyag gyártása volt, de emellett egyéb vegyi alapanyagokat is beszerzett. A XII. rendű terhelt a fagyásgátló koncentrátumot az I. rendű terhelttől - a
14. számú kft. nevére - az I. rendű terheltnek visszajuttatott jutalékkal emelten 220 Ft/liter áron, majd
15. október
16. napján bekövetkezett áremelést követően 250 Ft/liter áron kapta meg. Az
17. számú kft.-től beszerzett, majd továbbértékesített fagyásgátló koncentrátum legalább 92 térfogatszázalék etanolt tartalmazott, mint ahogyan az abból a denaturáló szerek részbeni kivonásával később előállított szeszes folyadék is. A XII. rendű terhelt rendszerint a II. rendű terhelttől megrendelt fagyásgátló koncentrátumot a XIII. rendű, a XV. rendű, a XVII. rendű, a XVIII. rendű, a XIX. rendű, a XXII. rendű és a XXIII. rendű terhelteknek 310-320 Ft/liter áron, majd
18. október
19. napját követően 350 Ft/liter áron adta tovább annak tudatában, hogy abból nevezettek aktív szenes eljárással való szűrés révén - a jövedéki adó megfizetése nélkül - jövedéki adóköteles szeszt állítanak elő. A XII. rendű terhelt által
20. évtől
21. december
22. napjáig terjedő időszakban összesen 1.743.000 liter fagyásgátló koncentrátum megvásárlásával és továbbértékesítésével a fagyásgátló koncentrátum jövedéki termékké történő visszaalakítása után összességében 2.862.934.200 forint jövedéki adó fizetési kötelezettség keletkezett. A jövedéki terméket előállító személyek ezen összeget nem fizették meg, így összességében ezen összeggel az adóbevételt csökkentették. A XII. rendű terhelt tevékenységével ezen összegű adóbevétel-csökkenés okozásában működött közre. II. [8] [9] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a XII. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt - a Be.
23. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontját megjelölve - a megtámadott határozat megváltoztatása érdekében. Indokai szerint az eljárt bíróság a cselekmény törvénysértő minősítése folytán törvénysértően súlyos büntetést szabott ki a XII. rendű terhelttel szemben. Álláspontja szerint a XII. rendű terhelt cselekménye az elkövetés idején hatályos Btk. alapján a jövedékkel visszaélés elősegítése bűntette minősített esetének megállapítására [1978. évi IV. törvény 311/B. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pont] alkalmas, hiszen a XII. rendű terhelt nem tett mást, mint a 2003-2005. évben beszerzett fagyásgátló koncentrátum terméket jelentős mennyiségben, az átlagosnál nem nagyobb haszonnal, körülbelül 20%-os haszonkulccsal adta tovább. Ez a termék nem minősült jövedéki terméknek, de valójában olyan alapanyag volt, amely alkalmas volt arra, hogy ebből mások későbbi jövedéki terméket állítsanak elő. Amikor a 2. számú kft. megvásárolta az adott terméket, akkor semmilyen, a Jöt. rendelkezéseiben felsorolt kötelezettséget nem sértett meg, ugyanis a termék a Jöt. tárgyi hatályán kívül eső termék volt. Ugyanez állapítható meg a továbbértékesítés vonatkozásában is, a terméket tehát egyszerűen csak megvásárolta és továbbértékesítette. A 2. számú kft.-től vásárolt nem jövedéki termék felhasználásával később bárki engedély nélkül jövedéki terméket állíthatott elő, ez azonban nem köthető a XII. rendű terhelthez, ő a jövedéki termék előállításában nem vett részt. Mindezek alapján a XII. rendű terhelt cselekvősége helyesen jövedékkel visszaélés elősegítésének bűntetteként értékelhető, amelynek büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés, és a jelentős, az elkövetőnek fel nem róható időmúlás (tizenegy év) miatt vele szemben valójában végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása sem indokolt. Hivatkozott arra, hogy a jogerős határozat megváltoztatása, és enyhébb büntetés kiszabása esetén a Kúria vegye figyelembe, hogy a XII. rendű terhelt időközben önhibáján kívül fogyatékkal élő személlyé vált, amely csökkenti börtöntűrő képességét, ugyanis 2016. december 1. napján öngyilkosságot kísérelt meg, ami után kórházban kezelték és pszichiátriai ellátást is kapott. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.1097/2019/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. Az ügyész szerint az eljárt bíróság helyesen foglalt állást a cselekmény minősítése és az alkalmazandó Btk. megválasztása során. Utalt arra, hogy az ítéleti tényállás a XII. rendű terhelt tekintetében is tartalmazza annak leírását, hogy közvetítői tevékenységével hogyan nyújtott szándékosan segítséget a tettesi elkövetői magatartások megvalósításához, és azon tudati tényeket is, amelyek a bűnsegédi alakzat megállapítását megalapozzák. Mindezek alapján a megtámadott határozat hatályban fenntartását indítványozta. III. [11] A XII. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. A Be. 648. § a)-
3. c)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [13] Kétségtelen, hogy a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja lehetővé teszi a felülvizsgálatot, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. [14] Nem sértett azonban törvényt az eljárt bíróság, amikor a XII. rendű terhelt bűnösségét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §

(6)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont] megállapította, és a cselekmény minősítése, az alkalmazott büntetőtörvény megválasztása is törvényes. [15] Az elbírálás idején hatályos Btk. 396. §

(6)bekezdése alapján az

(1)-

(5)bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályainak szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. [16] A Btk. 14. §

(2)bekezdése szerint bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. [17] A

1. április
2. napjáig hatályos
3. évi CIII. számú, a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (Jat.)
4. §

(1)bekezdése szerint jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása és importálása. A Jat. 8. §

(1)bekezdése értelmében, ha e törvény másként nem rendelkezik, adókötelezettség keletkezik, ha a) a jövedéki terméket belföldön előállítják; az adó alanya a jövedéki terméket előállító személy. A törvény

1. §
2. pontjában írt értelmező rendelkezés szerint jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, melynek eredményeként jövedéki termék jön létre. A
3. május
4. napjától hatályos
5. évi CXXVII. számú, a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (Jöt.)
6. §

(1)bekezdése szerint, ha e törvény másként nem rendelkezik, adókötelezettség keletkezik, ha a) a jövedéki terméket belföldön előállítják; az adó alanya a jövedéki terméket előállító személy. A Jöt. az adókötelezettség egyéb esete körében, a 15. §

(2)bekezdés b) pontjában akként rendelkezik, hogy adófizetési kötelezettség keletkezik, ha az adóraktáron kívül jogellenesen előállított, vagy importált jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják, forgalomba hozzák, kivéve, ha a jövedéki termékkel egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére. A Jöt. 17. §

(3)bekezdése szerint adófizetésre kötelezett az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja, felhasználja, szállítja vagy forgalomba hozza. E törvény a jövedéki termék belföldi előállításának fogalmát a korábbi törvénnyel megegyezően értelmezi (Jöt.

1. §
2. pont). [18] Az eljárt bíróság a tényállásban egyértelműen megjelölte azt a terméket, amelynek tényállás szerinti előállítása jövedéki adófizetési kötelezettséget keletkeztetett: a fagyásgátló koncentrátum visszaalakítása - denaturáló szerek kivonása - révén keletkező, legalább 92 térfogatszázalék etanol tartalmú alkoholterméket. Ily módon az eredetileg nem jövedéki adóköteles termék átalakításával jövedéki adóköteles termék keletkezett, amelynek alkoholtartalma térfogatszázalékban meghatározva a lefoglalt minták legkisebb (terheltekre nézve legkedvezőbb) értéke. Az adó alapját az alkohol hektoliterfokban (
3. május 1-től térfogatszázalékban) meghatározott mennyisége alapján határozta meg. [19] A felülvizsgálati indítványban foglaltak kapcsán rámutat a Kúrai a következőkre. [20] A jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásáról szóló jogi szabályozás lényege, hogy jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása. Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő, a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül - kivéve, ha a jövedéki termék vámfelügyelet alatt áll - csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, raktárában tárolják, raktározzák. Szabad forgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették [Jöt.
4. §

(1)-

(2)bekezdés,

(4)bekezdés]. [21] E rendelkezések megsértése a Btk. 396. §

(6)bekezdésébe ütközik és büntetőjogilag szankcionált, amely akarati szempontból állapít meg felelősséget. A tevékenység (akarati) lényege az adóelkerülés, mert ennek során az elkövető - nem szabályos módon (előállítással) nyer jövedéki terméket; - adófizetési kötelezettség teljesítése nélkül kívánja a terméket értékesíteni, a termékkel a piacon a szabályos termékkel azonos módon megjelenni. [22] Az állami akaratot megtestesítő szabályozás értelemszerűen a szabályosan előállított jövedéki termékre vonatkozóan kialakított. Kétségtelen továbbá az is, hogy az adó tárgyát képezi minden olyan tevékenység, amely jövedelemszerzésre irányul, és adófizetési kötelezettséget keletkeztet [Jöt. 15. §

(2)bekezdés b) pont; 17. §

(3)bekezdés]. [23] Ehhez képest eldöntendő kérdés, hogy amennyiben nem szabályos előállítással, de a szabályos előállítással készült termékkel egyazon piacra vitel céljából készül termék, akkor annak mivolta, mibenléte (az előállításából eleve adódó jogsértő volta) mihez igazodó. [24] Ilyenkor nyilvánvalóan arról van szó, hogy - a termék ily módon való előállítása jogellenes; - az ilyen termék piacra vitele, áruba bocsátása jogellenes; - az ilyen termék (tevékenység) révén való jövedelemszerzés adóköteles. [25] Következésképpen ez a jogi alapja annak, hogy az ilyen termék (tevékenység) a jövedéki szabályozás alapulvételével büntetőjogi szankcionálást von maga után. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ilyen jövedéki ellenőrzést elkerülő, jogellenes tevékenység is adóköteles, viszont ettől nem válik jogszerűvé. Ennek az állami költségvetés érdekét sértő tartalma pedig értelemszerűen az, amit az elkerülő magatartás révén elérni kíván; vagyis a jövedéki szabályozás szerint előállított termékkel azonos piaci helyzetbe kerülés és ennek révén történő (ellenőrizetlen, adózatlan) jövedelemszerzés. [26] A jövedéki ellenőrzés célja éppen az, hogy a jövedéki termékek előállítása, forgalmazása államilag szabályozott módon történjen, aminek költségvetési és minőségi megfelelési szempontból is jelentősége van. Az a magatartás, amely az államilag kontrollált jövedéki termékkel azonos felhasználást célzó terméket (azonos alapanyagbázison) hoz létre (alakít vissza) és forgalmaz, de azt nem bocsátja az állami ellenőrzés alá, eleve és akaratlagosan elzárja az ilyen terméket attól, hogy annak költségvetési érdekből való vizsgálata (egyebek mellett vámtarifaszám szerinti besorolása is) megtörténjen. [27] Nem kétséges, hogy az ítéleti tényállásban írtak szerinti terhelt-társak által megvalósított visszaalakító magatartás kétségtelenül a jövedéki tartalom kinyerését szolgálta, és ennek eredményeként nyert termék (nem denaturált etil-alkohol legalább 92 térfogatszázalék alkoholtartalommal) jövedéki terméknek minősül, s mint ilyen, egyben jövedéki termék belföldi előállításának tekintendő, mely adókötelezettséget keletkeztet [Jöt. 7. § 1. pontja és 8. §

(1)bekezdés a) pontja szerint]. [28] Ezen magatartás nem pusztán a jövedéki szabályozást, hanem költségvetési érdeket is sértő olyan csalárd magatartás, amely a Btk. 396. §

(6)bekezdésében írt költségvetési csalás bűntette törvényi tényállásának hiánytalan kimerítésére alkalmas. [29] A XII. rendű terhelt elkövetői magatartása esetében valójában annak van jelentősége, hogy a tettesi elkövetői magatartások megvalósításához mennyiben, illetve miként nyújtott segítséget; másként szólva, hogy az általa megvásárolt, majd továbbértékesített fagyásgátlónak eltérő, más általi, költségvetési érdeket sértő magatartás kifejtéséhez való felhasználását mennyiben segítette elő. [30] Ehhez képest az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy az

1. számú kft. egyik jelentős vásárlója a
2. számú kft. volt. A XII. rendű terhelt saját maga átalakítást nem végzett, a fagyásgátló koncentrátumot továbbértékesítésre szerezte be tudván azt, hogy a vevők abból a későbbiek folyamán ismét jövedéki terméket állítanak elő, és a jövedéki adót nem fizetik meg. Szerepe egyértelműen közvetítői volt, azonban a háttérfolyamattal, és annak illegális voltával tisztában volt. A XII. rendű terhelt a fagyásgátló koncentrátumot az I. rendű terhelttől a fagyásgátló tényleges ára mellett átadott jutalékkal emelten kezdetben 220 Ft/liter áron, később 250 Ft/liter áron kapta meg. A XII. rendű terhelt
3. év és
4. december
5. napja közötti időben a agyásgátló koncentrátum megvásárlásával és annak a XIII. rendű, a XV. rendű, a XVII. rendű, a XVIII. rendű, a XIX. rendű, a XXII. rendű és a XXIII. rendű terheltek részére történő továbbértékesítésével (310-320 Ft/liter áron, majd 350 Ft/liter ár) 1.743.000 liter fagyásgátló koncentrátum eladásával 2.862.934.200 forint jövedéki adóbevétel-csökkenés okozásában működött közre. [31] A XII. rendű terhelt tudattartalma átfogta az általa biztosított fagyásgátló tettesi elkövetők általi felhasználásának módját, célját, mert - annak tudatában értékesítette a fagyásgátlót, hogy a láncolatban lévő személyek azt ismételten jövedéki termékké alakítják, és az adót nem fizetik meg; - az értékesítés során az I. rendű terhelt részére literenként plusz összeget is kellett fizetnie; - pontosan tudta, hogy a fagyásgátló koncentrátum visszaalakítható jövedéki termékké, ezt átlátva, haszonra törekedve az általa történő megvásárlásnak és továbbértékesítésnek ez volt a célja, azaz, hogy a tőle megvásárolt termékből a terhelt-társak jövedéki adóköteles szeszt állítsanak elő (23.B.142/2008/
6. számú ítélet
7. oldal,
8. oldal ötödik bekezdés). [32] A XII. rendű terhelt bűnsegédi elkövetői magatartásának ténybeliségét tehát e magatartás és tudattartalom képezi. [33] A kifejtettekből következően nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a XII. rendű terhelt bűnösségét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében megállapította [Btk.
9. §

(6)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont], és helyes az alkalmazandó törvény megválasztása is. [34] A büntetés (illetve az intézkedés) törvényessége esetében a felülvizsgálat oka a Btk. - adott büntetés kiszabása (intézkedés alkalmazása) anyagi jogi alapjára, valamint a nemére, mértékre vonatkozó mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megszegése. [35] Konkrét ügyben a büntetés (intézkedés) anyagi jogi alapja - részint a helyes minősítést meghatározó, - részint az adott büntetés kiszabására (intézkedés alkalmazására), valamint nemére, mértékére vonatkozó anyagi jogi rendelkezés. [36] Jelen ügyben az elbírálás idején hatályos Btk. rendelkezéseinek alapulvételével a Btk. 396. §

(6)bekezdésébe ütköző, és az

(5)bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntette öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennélfogva a XII. rendű terhelttel szemben - a törvényi minimumhoz közeli tartamban meghatározott - 6 év szabadságvesztés büntetés, miként a közügyektől eltiltás és a pénzbüntetés alkalmazása nem tekinthető törvénysértőnek. [37] A Kúria a Be. 649. §

(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [38] Ekként a Kúria a XII. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatokat a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a XII. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [39] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a Be. 458. §

(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [40] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. május
2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Molnár Ferencné dr. s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ