A határozat elvi tartalma: Többszörös visszaesés törvénysértő megállapítása. KÚRIA Bt.I.1070/2014/3.szám A Kúria Budapesten, a
- év október hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A lopás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyész által a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 8.B.XVIII.1004/2011/
- számú, valamint a Fővárosi Törvényszék 23.Bf.XVIII.5856/2013/
- számú ítéleteinek terhelt többszörös visszaesői minőségét megállapító rendelkezése törvénysértő. A jogorvoslati eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. 4.000.- (négyezer) forint Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A terheltet a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság a
- szeptember
- napján kihirdetett 8.B.XVIII.1004/2011/
- számú ítéletével bűnösnek mondta ki jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés,
(6)bekezdés b) pont]. Ezért őt, mint többszörös visszaesőt kettő év hat hónap börtönbüntetésre és a közügyektől három évi eltiltásra ítélte. Egyben a Budai Központi Kerületi Bíróság által kiszabott kettő év börtönbüntetés végrehajtását elrendelte. A bíróság rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, illetve a bűnügyi költség viseléséről. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a 2013. november 19. napján jogerős 23.Bf.XVIII.5856/2013/19. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A terhelt cselekményét a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző, és a
(2)bekezdés bc) pontja folytán a
(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő lopás bűntettének minősítette, és nevezte meg. A szabadságvesztés büntetést egy év tíz hónapra, a közügyektől eltiltást kettő évre enyhítette azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és a terhelt legkorábban a büntetés háromnegyed részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A Budai Központi Kerületi Bíróság 12.B.XXII.715/2007/
- számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását tekintette elrendeltnek. Pontosította a bűnjelekre vonatkozó rendelkezést, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A bíróság jogerős határozata ellen a Be.
- § alapján a Legfőbb Ügyész BF.534/
- szám alatt élt jogorvoslattal a törvényesség érdekében, a terhelt többszörös visszaesői minőségének törvénysértő volta miatt, ezen törvénysértés megállapítása érdekében. Az indítvány lényege szerint a terhelt megelőző elítélései a visszaesést, vagy a többszörös visszaesést nem alapozzák meg, mivel szándékos bűncselekmény miatt nem végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélték, illetve a terhelt utolsó elítélése esetében amelyben többszörös visszaesői minőségét megállapították - az ítéletek jogerőre emelkedésére az alapügyben elbírált cselekmény elkövetése után került sor. A terhelt többszörös visszaesői minőségének törvénysértő megállapítása sem különleges eljárásban, sem felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható. Ezért indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg, miszerint a jogerős ítéletnek az a rendelkezése, amellyel a terhelt többszörös visszaesői minőségét megállapította, törvénysértő. A Kúria a Be.
- §
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a legfőbb ügyész képviselője az indítványban foglaltakat fenntartotta. A terhelt védője egyetértett a Legfőbb Ügyész indítványával, egyben indítványozta a megváltozott körülményekre figyelemmel a büntetés enyhítését is. A Kúria a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványt alaposnak találta. A rendelkezésre álló iratok, továbbá a bűnügyi nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy a rendkívüli jogorvoslati indítvánnyal támadott határozat meghozatalát megelőzően a terhelttel szemben az eljárt bíróságok az alábbi határozatokat hozták: 1) A Budai Központi Kerületi Bíróság a 12.B.XXII.715/2007/
- számú ítéletével, amely a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 27.Bf.XXII.5211/2008/
- számú ítéletével
- május
- napján emelkedett jogerőre, rablás bűntette miatt kettő évi végrehajtásában négy évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. Az elkövetési idő
- június
- napja. 2) A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- június
- napján kelt és jogerős 28.B.VI.28.072/2010/
- számú ítéletével lopás vétsége miatt ötven napi közérdekű munka büntetésre ítélte. Az elkövetési idő
- március
- napja. 3) Végül a Budai Központi Kerületi Bíróság a 14.B.I.630/2009/
- számú ítéletével, amely a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 21.Bf.9433/2010/
- számú határozatával
- június
- napján emelkedett jogerőre, lopás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt egy év nyolc hónap börtönbüntetésre, és a közügyektől kettő évi eltiltásra ítélte. Elkövetési idő
- május
- napja. A terhelt ezen utolsó feltételesen szabadult. elítéléséből
- október
- napján A fenti elítéléseket az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása is tartalmazza. A büntetés többszörös visszaesővel szemben történt kiszabása törvénysértő tartamú büntetést nem eredményezett, így felülvizsgálati eljárásnak nincs helye, és más módon sem támadható meg a jogerős határozat. Az ügyben a Legfőbb Ügyész által a többszörös visszaesői minőség törvénysértő megállapítása, és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés törvénysértő megállapítása miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványt a Kúria a
- június
- napján meghozott Bf.I.534/2014/
- számú végzésével elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete nem, míg a másodfokú bíróság határozata a többszörös visszaesői minőség megállapítása körében a Btk.
- §
(1)bekezdés 31/d. pontjára hivatkozik. A fenti törvényhely szerint többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől, vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év nem telt el. Az irányadó tényállás szerint a terhelt korábbi elítélései, illetve az arra vonatkozó adatok sem a többszörös visszaesői, de még a visszaesői minőséget sem alapozzák meg. A terhelt a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ítéletekben elbírált cselekményét
- április
- napján, azaz az 1) pont alatt rögzített ítélettel kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. Ezen elkövetés ugyanakkor a 3) pont alatt jelzett ítélet jogerőre emelkedését megelőző időpontra esik. A 2) pont alatti ítélettel pedig a terhelttel szemben nem került sor szabadságvesztés büntetés kiszabására. Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy a terhelt által
- április
- napját megelőzően elkövetett szándékos bűncselekmények miatt nem végrehajtandó szabadságvesztés elítélésére került sor, ugyanakkor a harmadik elítélésére a jelen ügyben elbírált cselekmény elkövetése után,
- június
- napján került jogerősen sor, ily módon sem a visszaesés, sem a többszörös visszaesés megállapítására nem volt törvényes lehetőség. Miután a rendkívüli jogorvoslati indítvánnyal támadott határozatokban elbírált cselekmény elkövetését megelőző három évben a terheltet nem ítélték visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre, az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezéseivel ellentétesen, azaz törvénysértően ítélték el a terheltet mint többszörös visszaesőt. A Be.
- § alapján a Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a terheltet felmentheti, kényszergyógykezelését mellőzheti, az eljárást megszüntetheti, enyhébb büntetést szabhat ki, vagy enyhébb intézkedést alkalmazhat, illetőleg ilyen határozat meghozatala érdekében a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja; egyéb esetekben a Kúria határozata csak a törvénysértés megállapítására szorítkozhat. Jelen esetben a jogerős határozat megváltoztatására nem kerülhet sor, mivel az eljárt bíróságok a terheltet ugyan tévesen ítélték el többszörös visszaesőként, azonban vele szemben nem szabtak ki törvénysértő büntetést. Ilyen esetben a bejelentett jogorvoslati indítvány alapján a Kúria csupán a törvénysértés megállapítására szorítkozhat. A Kúria ezért a legfőbb ügyész indítványával egyezően a Be.
- § alapján a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt alaposnak találta. Megállapította, hogy a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 8.B.XVIII.1004/2011/
- számú, valamint a Fővárosi Törvényszék 23.Bf.XVIII.5856/2013/
- számú ítéleteinek a terhelt többszörös visszaesői minőségét megállapító rendelkezése törvénysértő. Fentieken túlmenően észlelte a Kúria, hogy a terhelt többszörös visszaesői minőségének törvénysértő megállapítása folytán törvénysértően került meghatározásra a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja is. A Btk.
- §
(2)bekezdés b) pontja alapján, ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontja visszaeső esetén a szabadságvesztés háromnegyed részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap. Ezen rendelkezés azonban nem jelenti azt, hogy a kiszabott büntetés is törvénysértőnek minősülne. A terhelttel szemben kiszabott büntetés neme és mértéke tehát törvényes, azt a Legfőbb Ügyész sem találta törvénysértőnek indítványában. A törvényesség érdekében kezdeményezett jogorvoslati eljárást követően a Be. 557. § szerinti különleges eljárásban lehetőség nyílik arra, hogy a bíróság a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezést a törvénynek megfelelően módosítsa, és a feltételes szabadságra bocsátás időpontját a Btk. 38. §-ának
(2)bekezdés a) pontja alapján határozza meg. A kirendelt védő díjával kapcsolatban a jogorvoslati eljárásban felmerült bűnügyi költséget a Be. 438. § értelmében az állam viseli. A Kúria ítélete elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Budapest,
- október
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő