← Magyarország

Bfv.1313/2017/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a törvényszék és a másodfokon eljáró ítélőtábla ítéletének hatályában fenntartása, a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjára alapított felülvizsgálat alaptalan, mert a Be. 373. §
(1)bekezdés I. b. pontja szerinti eljárási szabálysértés nem állapítható meg. KÚRIA Bfv.I.1313/2017/
  1. szám A Kúria Budapesten, a
  2. év tanácsülésen meghozta a következő január hó
  3. napján tartott v é g z é s t: A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Törvényszék 4.B.4//2013/
  4. számú ítéletét és a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.838//2014/
  5. számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s: A Debreceni Törvényszék a
  6. szeptember
  7. napján kihirdetett 4.B.4/2013/
  8. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki hamis vád vétségében [Btk.
  9. § a) pont], ezért háromszázhúsz napi tétel, napi tételenként ezerkétszáz forint, összesen 384.000 forint pénzbüntetésre ítélte, rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről és a bűnügyi költség viseléséről. A Debreceni Ítélőtábla - egyebek mellett - a II. rendű terhelt és védője által felmentés érdekében bejelentett fellebbezés folytán eljárva a
  10. január
  11. napján meghozott Bf.II.838/2014/
  12. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozatok ellen a II. rendű terhelt meghatalmazott védője a Be.
  13. §
(1)bekezdés b) pontjára tartalma szerint azonban a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára hivatkozva, a Be. 373. §
(1)bekezdés I. b) pontja szerinti okból terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Az indítványozó szerint a Btk. 270. §
(1)bekezdése értelmében az alapügyben eljárt szabálysértési hatóságnak a szabálysértési eljárás megindulásától annak jogerős befejezéséig kizárólagos hatásköre van a feljelentés megtételére, ezért az eljárt bíróságok eljárási szabályt sértettek meg azzal, hogy feljelentés hiányában indítottak eljárást a II. rendű terhelt ellen, ami a Btk.
  1. §ának b) pontja szerint a büntethetőség akadálya. Ezért kérte a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség a védő felülvizsgálati indítványát alaptalannak találta. Álláspontja szerint a bíróságok az eljárási szabályok maradéktalan betartásával jártak el, a Btk.
  2. §
(1)bekezdése értelmében a feljelentés hiánya az adott ügyben nem képezte az eljárás akadályát, mert a hamis vád alapján nem indult eljárás. Ekként az első- és másodfokú határozatok hatályban tartását indítványozta (BF.1249/2017. szám). A Kúria a megtámadott határozatokat - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a Be. 423. §
(4)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, a felülvizsgálati indítványban megtámadott részében bírálta felül. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
  1. b)vagy
  2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §
(1)bekezdés I. b) pontja értelmében feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bíróság az eljárás lefolytatásához szükséges feljelentés hiányában hozott ítéletet. A Btk.
  1. § szerint akkor, ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. A feljelentés megtétele tehát csak abban az esetben feltétele a büntetőeljárás megindításának, ha a hamis vád folytán eljárás indult. Az irányadó tényállás szerint a volt rendőr őrmester II. rendű terhelt
  2. október 12-én a szabálysértés elkövetésének helyszínén az intézkedő rendőr által felvett jegyzőkönyvben édesapját szabálysértés elkövetésével hamisan vádolta, amikor valótlanul közölte, hogy a gépjárművet a baleset bekövetkezésének időpontjában édesapja vezette. Ezt követően a ... Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Alosztályán a II. rendű terhelttel szemben közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés miatt 1237/
  3. szabs. szám alatt indult szabálysértési eljárás. Azaz nem a hamisan vádolt terhelt édesapja ellen, hanem a II. rendű terhelt ellen indult meg a szabálysértési eljárás, így az eljáró hatóság feljelentésére sem volt szükség, azaz a feljelentés hiánya nem lehetett akadálya a büntetőeljárásnak. Így az eljárt bíróságok nem követték el a Be.
  4. §
(1)bekezdés I. b) pontja szerinti eljárási szabálysértést. A Kúria a Be. 423. §
(5)bekezdésére figyelemmel hivatalból folytatott vizsgálat során nem észlelt a Be. 373. §
(1)bekezdés I. a) pontja szerinti és a II-IV. pontjában írt más eljárási szabálysértést sem. Ezért a Kúria a Be. 426. §-a alapján - a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen - a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s. k. előadó bíró, Dr. Soós László s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bíróság ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.