A határozat elvi tartalma: A kiutasítás feltételének értelmezése. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1785/2015/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Csere Katalin, a tanács elnöke, . Csák Zsolt, előadó bíró . Soós László bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- április
- Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): M. Y. Elsőfok: óvári Járásbíróság, B.345/2012/102., ítélet, tárgyalás,
- április
- Másodfok: őri Törvényszék, 3.Bf.209/2013/19., ítélet, nyilvános ülés,
- szeptember
- Az indítvány előterjesztője: III. rendű Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a III. rendű terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Mosonmagyaróvári Járásbíróság B.345/2012/
- számú, valamint a Győri Törvényszék 3.Bf.209/2013/
- számú ítéletét III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Mosonmagyaróvári Járásbíróság a
- április
- napján kihirdetett B.345/2012/
- számú ítéletével a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés c) pont]. Ezért őt három év börtönbüntetésre, öt év kiutasításra, és százhuszonötezer forint [2] [3] pénzbüntetésre ítélte. A bíróság rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén napi tételenként fogházban letöltendő szabadságvesztésre történő átváltoztatásról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, és a bűnügyi költség viseléséről. A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljárt Győri Törvényszék a 2013. szeptember 3. napján jogerős 3.Bf.209/2013/19. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a III. rendű terhelt terhére rótt cselekmény az 1978. évi IV. törvény 218. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerint is minősül, és a pénzbüntetés kiszabását mellőzte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. A jogerős ítéletnek a felülvizsgálati indítvánnyal érintett tényállás lényege szerint III. rendű terhelt algériai állampolgár, aki élettársával él, és nincs eltartottja. 2008 augusztusában érkezett Magyarországra. 2008. szeptember 24. napján benyújtott kérelme alapján tartózkodási engedélyt kapott, amelyet - mivel időközben a munkaviszonya megszűnt - a BM BÁH 2009. november 30. napján visszavonta. A III. rendű terheltet 2011. augusztus 28. napján a Készenléti Rendőrség intézkedés alá vonta és, mivel személyazonosságát hitelt érdemlően nem tudta igazolni, előállították. Előállításakor magát Y. N-nak vallotta, vagyis személyi adatait valótlanul adta meg, azokat csupán az őrizetének meghosszabbítása tárgyában tartott bírósági tárgyaláson közölte. A III. rendű terhelttől 2011. augusztus 23-án levett ujjlenyomat megegyezett a magát Y. N-nak valló személytől 2011. június 29. napján levett ujjlenyomattal. Ezért 2011. június 30. napján a BÁH Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága kiutasította a Magyar Köztársaság területéről, és két évre beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el vele szemben. A határozat végrehajtását még aznap felfüggesztették és elrendelték idegenrendészeti őrizetbe vételét, amelyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2011. augusztus 29. napjáig meghosszabbított. A másodfokokú bíróság a történeti tényállást kiegészítette azzal, hogy a III. rendű terhelt büntetve volt, a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság a 2012. november 19. napján jogerős 12.B.XVIII.872/2012/2. számú ítéletével közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt 75.000 forint pénzbüntetésre ítélte. II. [4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. rendű terhelt védője útján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt amelyben azt sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok a büntetőjog más szabályának [1978. évi IV. törvény 61. §
(7)bekezdés c) pontja] megsértésével, törvénysértően szabtak ki a III. rendű terhelttel szemben kiutasítást [Be.416. §
(1)bekezdés b) pont]. [5] [6] [7] Az indítványozó szerint a III. rendű terhelt családi élete rendezett, ezért a kiutasítás mind az ő, mind az élettársa családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát sérti, különösen azért, mert a III. rendű terhelt és élettársa közös gyermeket szeretnének vállalni. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének
- cikkére hivatkozással sérelmezte, hogy a családegyesítési érdek fennállását az eljárt bíróságok nem vizsgálták, holott a terhelt és élettársa házassági kapcsolatot kívánnak létesíteni, és ehhez szükséges engedélyt a III. rendű terhelt hazájának nagykövetségén megadták. Mindemellett a kiutasítás törvényi feltételei nem állnak fenn, ezért a sérelmezett határozatok megváltoztatását és a III. rendű terhelt tekintetében a kiutasítás mellőzését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. A III. rendű terhelt Magyarországra érkezésével, valamint a vele szemben lefolytatott idegenrendészeti eljárással kapcsolatos tények feltüntetése mellett arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat a III. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [8] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az indítvánnyal támadott részében és az abban meghatározott ok alapján az
- évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (továbbiakban Be.)
- §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen bírálta el. Ennek során vizsgálta ugyanezen törvényhely
(5)bekezdése alapján a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértéseket is. Ilyen eljárási szabálysértést azonban nem észlelt. IV. [9] A Kúria a III. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványát nem találta megalapozottnak. [10] A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a törvényben foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. [11] Az 1978. évi IV. törvény 61. §
(1)bekezdése értelmében azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. A törvényhely
(6)bekezdése alapján a külön törvény szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint Magyarország területén letelepedett vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkezővel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő. [12] A kiutasításnak csak tíz évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye azzal szemben, aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, feltéve, ha az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. [13] Nem vitás, hogy a családi élet fenntartása kiemelten kezelt érdek. [14] Az Emberi Jogok Európai Egyezményének az
- évi XXXI. törvénnyel kihirdetett
- cikke rendelkezik a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogról; eszerint mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. E jog gyakorlásában a hatóság csak a törvényben meghatározott olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban, a nemzetbiztonság, a közbiztonság, vagy az ország gazdasági jóléte érdekében zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség, vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges. [15] Ezért a fenti alapelvek védelme érdekében - az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának megfelelően - korlátozható az államnak az a szabadsága, hogy meghatározza: a külföldiek közül kit enged a területére belépni és ott tartózkodni. [16] Ugyanakkor a közbiztonság fenntartása olyan legitim cél, amelynek elérése - a szükséges arányosság keretei között - indokolhatja a családi élethez való jog korlátozását. [17] Ennek megfelelően a kiutasítás esetleges alkalmazásának mérlegelése során a törvényi feltételek fennállásán túl a bíróságnak vizsgálnia kell az elbírált bűncselekmény jellegét és súlyát, a bűncselekmény elkövetésének körülményeit, a főbüntetés mértékét, az elkövető magyarországi tartózkodásának jogcímét és azt, hogy mióta tartózkodik az országban, az elkövetés és az elbírálás között eltelt időt és az érintett ez idő alatt tanúsított magatartását, és mindenekelőtt családi és személyi körülményeit, a házasságkötési szándékát, illetve annak ténylegességére utaló egyéb körülményeket. [18] A családi élet tiszteletben tartásának vizsgálata körében jelentősége van annak is, hogy a terheltnek vannak-e gyermekei, ha igen, milyen életkorúak, továbbá, hogy milyen súlyú nehézségekkel kellene a házastársnak szembenéznie, ha egy másik országban folytatnák családi életüket. [19] A fenti körülmények fennállását, illetve hiányát - az Emberi Jogi Bíróság által is vizsgált szempontok alapján - a bíróság mérlegeléssel állapítja meg. Ennek során kell figyelemmel lennie a bíróságnak arra is, hogy a törvénnyel kihirdetett szerződésekből Magyarországra háruló kötelezettségek értelmében a kiutasítás sérti-e a kiutasítandó személy emberi jogait, ezen belül a családi- és magánélete tiszteletben tartásához fűződő jogát. [20] A III. rendű terhelt esetében az
- évi IV. törvény
- §
(7)bekezdésében foglalt, a kiutasítás alkalmazását kizáró körülmények az adott ügyben nem állapíthatók meg. [21] A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §
(1)bekezdése szerint a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítványban nem támadható. [22] A jogerős ügydöntő határozat tényállása nem tartalmaz adatot arra, hogy a III. rendű terheltet család, illetve gyermek eltartásának kötelezettsége is terhelné. [23] Mindebből következően a fenti tényeket az eljárt bíróságok figyelembe vették, és nem találtak olyan tényt, körülményt, amely a kiutasítást kizárná. [24] Az irányadó tényállás alapján megállapítható, hogy nem teljesült a felhívott törvény 61. §
(7)bekezdés a) pontjában foglalt azon kitétel, hogy a III. rendű terhelt Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik. [25] Kétségtelen, hogy az első- és másodfokú bíróság nem hivatkozott az 1978. évi IV. törvény 61. §
(7)bekezdés c) pontjában foglalt kizáró okra, erre azonban a folyamatban volt büntetőeljárásban nem is volt szükség. A felhívott törvényi rendelkezés ugyanis csak tíz évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén teszi lehetővé a kiutasítást azzal szemben, akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne. Mindemellett a fenti tilalom nem érvényesül, ha az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. [26] Az alapügyben eljárt bíróságok a büntetőjog más szabályának megsértése nélkül alkalmaztak a III. rendű terhelttel szemben kiutasítást, annak ellenére, hogy vele szemben nem került sor tíz év vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabására, illetve élettársi kapcsolatot létesített és szándékában áll házasságot kötni, illetve gyermeket vállalni. [27] A Kúria mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a III. rendű terhelt tekintetében a Be. 426. § alapján hatályában fenntartotta. [28] A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költséget a Be. 429. § értelmében az állam viseli. IV. [29] A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az ismételt indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti [Be. 421. §
(3)bekezdés]. Budapest,
- április
- Dr. Csere Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő