← Magyarország

Bfv.555/2020/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. A törvényszék bírái a

  1. november
  2. napja előtt indult eljárásban a másodfokú ítélet meghozatalában nem a Be.
  3. §

(3)bekezdés a) pontja szerinti kizárt bíróként vettek részt, így a törvényszék a határozatát az eljárási szabályok maradéktalan betartásával hozta meg, ezért a felülvizsgálati indítvány nem alapos. II. A felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt, a bűnösség felülvizsgálatban nem támadható az irányadó tényállás tilalmazott támadásán keresztül. A nyomozás során elkövetett relatív eljárási szabálysértés miatt nincs helye felülvizsgálatnak. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.555/2020/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Csák Zsolt, a tanács elnöke Dr. Domonyai Alexa, előadó bíró . Sebe Mária, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. szeptember
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): I. rendű terhelt és társai Elsőfok: Járásbíróság, 21.B.2460/2016/104., ítélet, tárgyalás,
  4. március
  5. Másodfok: Törvényszék, 14.Bf.382/2018/13., ítélet, nyilvános ülés,
  6. január
  7. Az indítvány előterjesztője: I. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmény miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Miskolci Járásbíróság 21.B.2460/2016/
  8. számú és a Miskolci Törvényszék 14.Bf.382/2018/
  9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] I. A Miskolci Járásbíróság a
  10. március
  11. napján tartott tárgyaláson kihirdetett 21.B.2460/2016/
  12. számú ítéletében I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 6 rendbeli, társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk.
  13. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés b) pont,
(2)bekezdés
  1. bb)és
  2. bc)alpont], társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés b) pont,
(2)bekezdés bb) alpont], 3 rendbeli részben társtettesként, részben bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)és
  3. bc)alpont], 2 rendbeli részben bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont,
(2)bekezdés
  1. b)pont bb),
  2. bc)és
  3. be)alpont], 5 rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont bb),
  2. bc)és
  3. bf)alpont], melyből 3 rendbeli lopás vétsége kísérleti szakban maradt, valamint társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)és
  3. bf)alpont]. Ezért, mint többszörös és különös visszaesőt halmazati büntetésül 6 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A szabadságvesztés büntetésbe az előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítani rendelte. Az I. rendű terhelttel szemben 2.883.170 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el, rendelkezett a polgári jogi igényről, a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. I. renI. rendű terheltet ugyanakkor a kisebb értékre, üzletszerűen, társtettesként elkövetett lopás bűntettének [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont] vádja alól felmentette A védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék a 2019. január 23. napján [4] megtartott nyilvános ülésen meghozott 14.Bf.382/2018/13. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Megállapította, hogy I. rendű terhelt vagyon elleni cselekményeinek minősítése helyesen - 4 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntette [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. bb)és
  2. bc)alpont,
(4)bekezdés b) pont], (5., 6., 15.,
  1. tényállási pont), - 2 rendbeli lopás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. bb)és
  2. bc)alpont,
(4)bekezdés b) pont] (
  1. és
  2. tényállási pont), - társtettesként elkövetett lopás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bb) alpont,
(4)bekezdés b) pont] (
  1. tényállási pont), - 3 rendbeli lopás bűntette, melyből 2 rendbelit társtettesként, 1 rendbelit bűnsegédként követett el [Btk.
  2. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bb), bc) alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont] (9., 14., 18. tényállási pont), - 2 rendbeli lopás bűntette, melyből 1 rendbelit bűnsegédként követett el [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bb), bc) alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)és
  3. be)alpont] (3., 18. tényállási pont), - 5 rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétsége, melyből 4 rendbeli kísérleti szakban maradt [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont bb), bc),
  2. bf)alpont] (7., 8., 10., 17. tényállási pontok kísérlet, 11. tényállási pont befejezett) és - társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérlete [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont bb),
  2. bf)alpont] (12. tényállási pont). Pontosította továbbá az I. rendű terhelttel szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalom időtartamát, az I. rendű terhelt különös visszaesői minőségre való utalását mellőzte, helyesbítette az előzetes fogvatartásban töltött idő tartamára, valamint a bűnügyi költségre és a bűnjelekre, továbbá az I. rendű terhelt személyi igazolványának számára vonatkozó adatokat. Egyebekben az I. rendű terhelt tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője terjesztett elő [5] felülvizsgálati indítványt, a felülvizsgálatra okot adó jogszabály megjelölése nélkül, feltétlen eljárási szabálysértésre hivatkozással; tartalma szerint a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja és
(2)bekezdés d) pontja alapján. A felülvizsgálati indítvány indokai szerint a másodfokon eljárt Miskolci Törvényszéken a
  1. [6] január
  2. napján megtartott nyilvános ülésen az ügydöntő határozat meghozatalában kizárt bírók vettek részt. A Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészség
  3. november
  4. napján kelt B.44.927/2015/22-I. [7] számú vádiratának benyújtását megelőzően
  5. április
  6. napján a Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság a 14.Bnyf.155/2016/
  7. számú végzésének meghozatala során bíró1 és bíró2 a tanács tagjaiként jártak el, majd a
  8. szeptember
  9. napján a 14.Bnyf.351/2016/
  10. számú végzés meghozatalában a Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság tanácsának tagjaként járt el úgyszintén bíró1 és bíró
  11. A másodfokú bíróság a
  12. január
  13. napján kelt ítélete meghozatalakor hatályban lévő, a [8] büntetőeljárásról szóló
  14. évi XIX. törvény (korábbi Be.)
  15. §
(3)bekezdés a) pontja értelmében a vádemelést követően a bíróság további eljárásaiból ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. Mindezek alapján a Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság a jogszabályi rendelkezésekkel [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] ellentétesen került megalakításra, mert az ügydöntő határozat elleni fellebbezés elbírálásában 2019. január 23. napján bíró2 volt a tanács elnöke, míg a tanács tagjai között szerepelt bíró1 is. Mindezeken túlmenően az 1998. évi XIX. törvény 38. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a büntetőügyben a nyomozó hatóság tagjaként nem járhat el, aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél vagy azok képviselőjeként vesz vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója. Ezért a bizonyítékok köréből ki kellett volna zárni a
  1. vádpontban rögzített, tanú 2 sértett tulajdonában álló családi háznál történt bűncselekmény kapcsán felvett gyanúsítotti kihallgatást és más nyomozati cselekményeket, melyeket rögzítettek, ugyanis a nyomozati cselekményeken részt vett a nyomozó hatóság tagjaként ezen vádpont sértettjének a gyermeke. A nyomozati iratokból az is megállapítható, hogy I. rendű terheltet
  2. márciusától a nyomozó hatóság folyamatosan megfigyelte, azonban az erről készült jegyzőkönyveket egyáltalán nem tartalmazza az iratanyag. Meglátása szerint amennyiben a megfigyelésről jegyzőkönyvek készültek, azokat az eljárás anyagává kellett volna tenni, ugyanis azok vagy cáfolták, vagy alátámasztották volna az I. rendű terhelt által elmondottakat. Figyelemmel arra az utalásra, hogy megfigyelés alatt állt az I. rendű terhelt, az eljáró bíróságoknak az erről készült jegyzőkönyveket be kellett volna szerezniük. Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül és a Miskolci Törvényszéket utasítsa új eljárás lefolytatására. A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben alaptalannak, részben törvényben kizártnak tartotta. A felülvizsgálat alapjául szolgáló Be.
  3. §
(2)bekezdés a)-f) pontjaiban felsorolt eljárási okok között nem szerepel a nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértés, így az a körülmény, hogy I. rendű terhelt esetleges megfigyelési iratai nincsenek a nyomozati iratok között, nem képez felülvizsgálati okot. A tényállás
  1. pontjában írt tanú 2 sérelmére elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben a hozzátartozó eljárását sérelmező felülvizsgálati indítvánnyal kapcsolatosan a II. rendű terhelt védője már a másodfokú eljárásban is kifogásolta ezt az eljárási szabálysértést, melynek kapcsán a másodfokú bíróság kirekesztette a bizonyítékok köréből a sértett hozzátartozója által foganatosított kihallgatásokon rögzítetteket. A Be.
  2. §
(3)bekezdés a) pontja szerint a vádemelést követően a bíróság eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. A Be. 869. §
(1)bekezdése alapján a Be. 14. §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a
  1. november
  2. után indult büntetőeljárásokban minősül kizártnak. A Legfőbb Ügyészség átiratában hivatkozott az Alkotmánybíróság 34/
  3. (XI. 22.), valamint a 25/
  4. (X. 17.) alkotmánybírósági határozatokra és az e tárgyban a Kúria által közzétett eseti döntésekre is. Az adott ügyben a nyomozás elrendelésére
  5. március
  6. napján került sor. Miután az eljárás nem
  7. november
  8. napját követően indult, ezért a törvényszék e megtámadott másodfokú határozatának meghozatalából bíró1 és bíró2 bírák nem voltak kizártak. Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a Be.
  9. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a Miskolci Törvényszék 14.Bf.382/2018/
  1. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn (BF.587/2020/2.szám). A legfőbb Ügyészség átiratára az I. rendű terhelt védője észrevételt terjesztett elő, mely szerint az I. rendű terheltre vonatkozó megfigyelési irat hiánya a nyomozati iratok közül nem róható a terhelt terhére, mert a nyomozó hatóságnak kellett volna csatolni az azt igazoló iratokat. Az ügyészi indítvány vitatja a másodfokon eljáró bírák eljárásból való kizártságát, azonban a másodfokú eljárás lefolytatásának időpontjában a másodfokon eljáró bíróságnak az akkor hatályban lévő büntetőeljárási törvény rendelkezéseire figyelemmel nem lehetett volna eljárniuk, így a felülvizsgálati indítványban foglaltakat változatlanul fenntartotta. Az I. I. rendű terhelt szintén írásban terjesztett elő észrevételt a Legfőbb Ügyészség indítványára. Ebben [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] részben megismételte, illetve fenntartotta a felülvizsgálati indítványban foglaltakat, másrészt lényegében a bűnösség megállapítását támadva - az eljárt bíróságok tényállás-megállapító tevékenységét támadta az egyes bizonyítékok saját szempontú bemutatása útján. Vitatta a nyomozó hatóságok bizonyíték beszerzésére vonatkozó eljárásának törvényességét, és indítványozta a II. rendű terhelt - általa becsatolt - megváltoztatott vallomásának figyelembe vételét. III. A felülvizsgálati indítvány részben kizárt, részben nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati indítványt - mivel az nem irányult a terhelt terhére - a Be.
  2. §
(1)bekezdése szerint, tanácsülésen bírálta el. A terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 659. §
(5)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. §
(6)bekezdése szerinti esetleges további eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt.
  1. Az I. rendű terhelt védője felülvizsgálati okot megvalósító, feltétlen eljárási szabálysértésre hivatkozott, mely szerint a másodfokú bíróság határozatának meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A Be.
  2. §
(2)bekezdés d) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott ilyen eljárási szabálysértés, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A
  1. június
  2. napjáig hatályban volt, a büntetőeljárásról szóló
  3. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.)
  4. §
(3)bekezdés a) pontja szerint - a Be. szabályozásával egyezően - a bíróság további eljárásából ki volt zárva az a bíró, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el. Az Alkotmánybíróság 34/2013. (XI. 22.) AB határozatában megállapította, miszerint ezen határozatának kihirdetését követően indult büntetőeljárásokban az Alaptörvény XXVIII. Cikk
(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a korábbi Be. (2017. április 19. napjáig hatályos) 207. §
(6)bekezdése szerint eljáró bíró ugyanezen törvény 21. §
(3)bekezdés a) pontjának megfelelően a bíróság további eljárásából ki van zárva. A 21/2016. (XI. 30.) AB határozatában pedig azt is megállapította, miszerint az Alaptörvény XXVIII. Cikk
(1)bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény a korábbi Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazásakor, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás korábbi szakaszában, így a nyomozás során bíróként járt el. Ennek indoka - az Alkotmánybíróság említett határozatai szerint - az, hogy a vádemelést megelőzően a bírónak abban a kérdésben is állást kell foglalnia, miszerint a terhelt megalapozottan gyanúsítható-e bűncselekmény elkövetésével, és így a bizonyítékokról előzetesen állást foglal, továbbá olyan bizonyítékokat is megismerhet, amit később nem használnak fel az eljárásban, emiatt pedig a pártatlanságát kétely övezheti {21/2016. (XI. 30.) AB határozat indokolás [41] bekezdés, 34/2013. (XI. 22.) AB határozat indokolás [53] bekezdés}. Az Alkotmánybíróság által előírt alkotmányos követelmények alapján tehát a vádemelést követően nem csupán a nyomozási bíró [a korábbi Be. 207. §
(1)bekezdés], hanem a Be.
  1. április
  2. napját megelőzően hatályos
  3. §
(6)bekezdése alapján eljáró törvényszéki egyesbíró, valamint az említettek határozata elleni fellebbezés elbírálásában résztvevő törvényszéki, illetve ítélőtáblai bíró is kizárt az eljárásból. Az Alkotmánybíróság az elsőként említett határozatában maga határozta meg, hogy az abban foglaltak a kihirdetését követően indult ügyekben irányadók; a másodikként említett határozat azonban hasonló rendelkezést nem tartalmaz. Ugyanakkor az említett határozatokban foglalt alkotmányos követelmények hatályosulása és érvényesülése felől már a Kúria is több határozatában, és a jogalkotó is állást foglalt. Így az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXIX. törvény 1. § a 2017. április 19. napjától akként módosította a korábbi Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontját, hogy a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. Egyúttal a hivatkozott módosító törvény 13. §-a az eljárási törvény szövegébe iktatta a korábbi Be. 606/B. §-át. E rendelkezés
(1)bekezdés
  1. a)pontjában - a 34/2013. (XI. 22.) AB határozat rendelkezésével összhangban,
  2. b)és
  3. c)pontjában pedig a 21/2016. (XI. 30.) AB határozat időbeli hatályosulást kinyilvánító rendelkezése hiányában - meghatározta, miszerint az e törvénnyel módosított tartalmú a korábbi Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontját a törvényszéki egyesbíró esetében a
  1. november
  2. napját, a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés elbírálásában részt vevő törvényszéki bíró, illetve a törvényszéki egyesbíró határozata elleni fellebbezés elbírálásában részt vevő ítélőtáblai bíró esetében pedig a
  3. november
  4. napját követően indult büntetőeljárásokban kell alkalmazni. A hatályos Be.
  5. §
(3)bekezdés a) pont II. fordulata szerint - a korábbi Be.-vel egyezően - a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva az a bíró, aki az ügyben a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. A Be. 869. §
(1)bekezdése szerint, a 14. §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a
  1. november 30-a után indult büntetőeljárásokban minősül kizártnak. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a Miskolci Törvényszék bírái a
  2. november
  3. napja előtt (
  4. március 25-én) indult eljárásban a 14.Bf.382/2018/
  5. számú ítélet meghozatalában nem a Be.
  6. §
(3)bekezdés
  1. a)pontja szerinti kizárt bíróként vettek részt, így a törvényszék a határozatát az eljárási szabályok maradéktalan betartásával hozta meg. A felülvizsgálati indítvány ezért ezen részében nem alapos. 2. Az I. rendű terhelt védője a felülvizsgálati indítványban hivatkozott arra is, hogy a nyomozati iratok közül hiányoznak az I. rendű terhelt megfigyelésére vonatkozó iratok. A Be. 648. §
  2. a)pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt van helye. A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerint ilyen anyagi jogi szabálysértés, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, míg a 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpontja szerint az is, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. A Be. 659. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a bizonyítékok eltérő értékelésének, eltérő következtetés levonásának, bizonyításnak, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésének nincs helye. Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el. A bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, további bizonyításra, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség. A védő által a felülvizsgálati indítványában általánosságban megjelölt irat hiányosság ellenében az ügydöntő határozatból az tűnik ki, hogy sem az elsőfokú bíróság, sem a másodfokú bíróság határozatában nem értékelte az I. rendű terhelt javára, vagy terhére az esetleges titkos információgyűjtés, adatszerzés, illetve a leplezett eszközök használata során feltárt bizonyítékokat: az elsőfokú bíróság ítéletében a nyomozás során beszerzett bizonyítékokon túlmenően a bírósági eljárásban újabb bizonyítási eszközöket vizsgált meg, így az I. rendű terhelt és védője indítványára tanú 18, tanú 10, tanú 21, tanú 8 tanúkénti meghallgatását is foganatosította, majd a bíróság II. rendű terhelt nyomozás során tett I. rendű terheltre terhelő, valamint a bírósági eljárás során már visszavont vallomását értékelte. A sértettek tanúvallomása a helyszínen elvégzett szemle, jegyzőkönyvek, a rendőri jelentések, a feljelentési jegyzőkönyvek, a bűnjeljegyzékek, fényképmellékletek, továbbá a kamera-felvételek és a tanúvallomások alapján vont következtetést az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségére. Az elsőfokú bíróság ítéletében részletesen [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] megindokolta azt, hogy a
  1. tényállási pontban rögzített cselekmény elkövetését követően I. rendű terheltet az üldözőbe vett sértettek segítségével a rendőrök elfogták (elsőfokú ítélet
  2. oldal
  3. bekezdés), tanú 35 tanú a település1-en történt bűncselekmény elkövetését követően észlelte I. rendű terhelt által használt Peugeot 307 személygépkocsit, mely a rendszám alapján is azonosítható volt. Emellett a kamera-felvételek, a felismerő tanúk vallomásai alapján azokat összességében értékelve döntött az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségének kérdésében. A fentiekből következően a nyomozás során keletkezett esetleges információgyűjtés eredménye, mint bizonyíték fel nem használása, illetve azoknak a bizonyítás anyagává nem tétele lényegében a bizonyítékok értékelését támadja, és a bűnösség megállapítását sérelmezi, melyre a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség.
  4. A felülvizsgálati indítványban, a tényállás
  5. pontjában írt, tanú 2 sérelmére elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben - a Legfőbb Ügyészséggel egyetértésben - az alábbiakra kell utalni: A nyomozás során esetlegesen elkövetett relatív eljárási szabálysértések nem képeznek felülvizsgálati okot, amely kitűnik a Be. 648-
  6. §-ából. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát - a
  7. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg [Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont]. A felülvizsgálati okot nem képező ún. relatív eljárási szabálysértések alapján felülvizsgálatnak nincs helye, az a törvényben kizárt (BH 2015.154.). Az iratokból megállapítható, hogy II. rendű terhelt
  1. június
  2. napján a Szerencsi Rendőrkapitányságon, illetve a bűncselekmény helyszínein foganatosított kihallgatásain egy r.zls. valóban részt vett, noha a
  3. tényállási pont sértettjének hozzátartozójaként az ügyben a Be.
  4. §
(1)bekezdés b) pontja alapján nem járhatott volna el, emiatt az ezen kihallgatásokról felvett és a nyomozati iratok 1235-1238., illetőleg 1239-1251. lapszámai alatt elfekvő jegyzőkönyvekben rögzítettek a Be. 167. §
(5)bekezdése alapján bizonyítékként nem értékelhetőek. A járásbíróság ennek ellenére helyesen járt el, amikor ítéleti tényállását többek között a II. rendű vádlott beismerő vallomására alapította, hiszen a
  1. július
  2. napján foganatosított kihallgatásán a terhére rótt bűncselekmények elkövetését továbbra is elismerte, csakúgy, mint a
  3. június
  4. és
  5. július
  6. napján történt kihallgatásai alkalmával, egyben a korábban tett vallomásait - kirendelt védőjének jelenlétében - változatlanul fenntartotta. Az elsőfokú bíróság a II. rendű terhelt hivatkozott vallomásait, melyekben az I. rendű terhelttel történt közös bűnelkövetésről tett vallomást - a bíróság bizonyítékként értékelte és ezt úgyszintén rögzítette az ítéletben (elsőfokú ítélet 38-
  7. oldal). Az I. rendű terhelt védője ekként a bizonyítékok értékelése körébe tartozó olyan okra hivatkozott, amely a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, emellett a kizárt nyomozó által felvett bizonyítékot a másodfokú bírtóság - a II. rendű terhelt kirendelt védőjének a másodfokú eljárásban előterjesztett kifogását alaposnak találva - a bizonyítékok köréből kizárta; ennek ellenére az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú ítéletben felsorolt és értékelt bizonyítékok alapján megalapozottnak találta. Ezért az I. rendű terhelt védőjének a bizonyítékok mikénti értékelésével összefüggő kifogásai úgyszintén az irányadó tényállást, a bíróság mérlegelésének helyességét támadták, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatták, mindezen keresztül a bűnösség megállapítását kifogásolva, amely a felülvizsgálati eljárásban kizárt. A terhelt észrevételével kapcsolatban a Kúria megállapította, hogy az részben a bizonyítékok mikénti értékelését és azon keresztül a tényállást támadta, amely - az előzőekben kifejtettek szerint a felülvizsgálati indítványban kizárt. Másrészt olyan további bizonyítékokra hivatkozott (II. rendű terhelt becsatolt nyilatkozata) amely felülvizsgálati eljárásban nem, legfeljebb perújítás során érvényesíthető. III. A Kúria a hivatalból elvégzett vizsgálata [Be.
  8. §
(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] nem észlelt. A kifejtettek értelmében a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak találta, részben nem találta alaposnak, így a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. [46] A végzés elleni fellebbezés a Be. 653. §
(1)bekezdésére és a 458. §
(3)bekezdésére figyelemmel kizárt, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s.k. eladó bíró, Dr. Sebe Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.