Bfv.1004/2020/13 – Kúria

(1)bekezdés, 650. §

(2)bekezdés, 663. §

(1)bekezdés b) pont]. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1004/2020/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Csák Zsolt, a tanács elnöke . Schmidt Péter, előadó bíró . Domonyai Alexa, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. április
3. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű terhelt és társai Elsőfok: Környéki Törvényszék, 8.B.70/2017/311, ítélet, tárgyalás,
4. június
5. Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla, 3.Bf.261/2019/
6. ítélet, nyilvános ülés,
7. február
8. Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Az indítvány iránya: III. rendű és V. rendű terheltek terhére Rendelkező rész A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Kúria a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.261/2019/
9. számú ítéletét III. rendű és V. rendű terheltekre vonatkozó részében hatályon kívül helyezi és az ítélőtáblát új másodfokú eljárás lefolytatására utasítja. A V. rendű terhelt által a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt az V. rendű terheltnek visszatéríteni rendeli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Budapest Környéki Törvényszék
10. június
11. napján kihirdetett 8.B.70/2017/
12. számú ítéletében III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki pénzhamisítás bűntettében [Btk.
13. §

(1)bekezdés b) pont I. fordulat] és kábítószer birtoklása vétségében [Btk. 178. §

(1)bekezdés III. fordulat,

(5)bekezdés a) pont], ezért őt, mint a pénzhamisítás bűntettében bűnszervezetben elkövetőt - halmazati büntetésül - 4 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház, a III. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. neve V. rendű terheltet a törvényszék ítéletében bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás bűntettében [Btk. 389. §

(1)bekezdés b) pont, I. fordulat], ezért őt, mint a pénzhamisítás bűntettében bűnszervezetben elkövetőt 2 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg és rendelkezett arról, hogy az V. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. [3] A törvényszék kötelezte V. rendű terheltet az I. rendű, IV. rendű és VII. rendű terhelttel egyetemlegesen a magánfél részére kártérítés és eljárási illeték megfizetésére, valamint V. rendű terheltet 454.177 forint bűnügyi költség viselésére is kötelezte. [4] Az ítélet ellen az ügyészség - egyebek mellett - fellebbezést jelentett be V. rendű terhelt terhére a társtettesség megállapítása végett azzal, hogy a kiszabott büntetést megfelelőnek tartja. [5] Fellebbezést jelentett be III. rendű terhelt a pénzhamisítás tekintetében, a bűnszervezetben elkövetés megállapítása mellőzése érdekében, a kábítószer birtoklása tekintetében felmentését, a szabadságvesztés börtön végrehajtási fokozatának megállapítása, a tartamának enyhítése és a végrehajtás felfüggesztése érdekében; míg védője a pénzhamisítás tekintetében a bűnszervezetben elkövetés megállapításának mellőzése érdekében, a kábítószer birtoklása tekintetében felmentésért, a halmazati büntetés mellőzéséért, a szabadságvesztés tartamának enyhítése és esetleges pártfogó felügyelet elrendelésével a végrehajtás felfüggesztése érdekében. neve V. rendű terhelt fellebbezést jelentett be elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a minősítés megváltoztatásáért, a bűnszervezetben elkövetés mellőzéséért, és a büntetés enyhítése érdekében; míg védője a tényállás téves megállapítása miatt elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a minősítést is támadva enyhítésért. [7] A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a

1. február
2. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozott,
3. február
4. napján kihirdetett 3.Bf.261/2019/
5. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét egyebek mellett III. rendű és V. rendű terheltekkel szemben is megváltoztatta. neve III. rendű terhelt szabadságvesztését 2 évre enyhítette, a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg, mellőzte a közügyektől eltiltás kiszabását. A feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezést akként változtatta meg, hogy a III. rendű terhelt - a büntetés végrehajtása esetén - legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. A pénzhamisítás bűntettében a bűnszervezetben elkövetés megállapítását mellőzte. V. V. rendű terhelt esetében az ítélőtábla a folytatólagos elkövetésre utalást mellőzte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette, a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. A közügyektől eltiltás kiszabását mellőzte. A feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezést akként változtatta meg, hogy V. rendű terhelt - a büntetés végrehajtása esetén - legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzhamisítás bűntettében a bűnszervezetben elkövetés megállapítását mellőzte. Az V. rendű terhelttel szemben 4.384.765 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el. [10] II. A jogerős ítélettel szemben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Be.
6. §

(3)bekezdésében írt határidőn belül nyújtott be felülvizsgálati indítványt

1. augusztus
2. napján III. rendű és V. rendű terhelt terhére a Be.
3. § a) pontja alapján a Be.
4. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjában írt okból, mivel a másodfokú bíróság büntető anyagi jogszabály megsértésével a III. rendű és az V. rendű terhelt tekintetében törvénysértő büntetést szabott ki. [11] A felülvizsgálati indítvány hivatkozik arra, hogy az elsőfokú ítélet nem csak az ítélet történeti tényállási részében, hanem ítéletszerkesztési hiba folytán az ítélet indokolásában is rögzített egyes tényeket, mely a történeti tényállás részét képezik, így az elsőfokú ítélet 55. oldal 6. bekezdésében, valamint a 61. oldal 5. bekezdésében foglalt ténymegállapítások is a törvényi tényállás részét képezték. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ügydöntő határozatával a 25. oldalon az elsőfokú ítélet tényállását kis mértékben kiegészítette, amely azonban nem érintette az elsőfokú ítélet indokolási részében szereplő, megjelölt tényállási részek tartalmát és a III. rendű és V. rendű terheltet érintően a cselekvőségükkel kapcsolatos megállapított ítéleti történeti tényállást. [12] A felülvizsgálati indítvány szerint a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.261/2019/39. számú ítélete törvénysértő, mert a bíróság a Btk. bűnszervezetre vonatkozó rendelkezésének törvénysértő mellőzése következtében a Btk. 86. §

(1)bekezdés b) pontjában írt kizáró ok ellenére függesztette fel a III. rendű és V. rendű terhelt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását. A fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványa szerint a tényállás teljes körét tekintve megállapítható, hogy a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja szerinti bűnszervezet összes fogalmi ismérveinek megfelel a terheltek által megvalósított tényállásban szereplő magatartás. Álláspontja szerint mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos szabályozás szerint megállapítható a bűnszervezeti elkövetés, az elsőfokú ítéletben kifejtetteknek megfelelően. A másodfokú bíróság - tévesen - az irányadó tényállásból azt a következtetést vonta le, hogy egy egymás mellett működő, egymással rendszeresen üzletelő bűnözői csoportról van szó, amelyben a terheltek mind a saját maguk hasznára dolgoznak, ehhez képest a bűnügyben érintett valamennyi terhelt célzatára, mint jogkérdésre nézve arra vonható a hivatkozott ítéleti történeti tényállásból okszerű következtetés, hogy a célzat az volt, hogy a külföldön beszerzett hamis euró bankjegyek forgalomba hozatalával azok valahogyan eljussanak a végfelhasználókhoz, akik törvényes euró vagy forint bankjeggyel fizetnek értük és így anyagi haszon realizálódik az elkövetők oldalán. A főügyészség szerint az értékesítési láncolatban volt, aki a hamis bankjegyeket külföldről beszerezte, majd egy másik terhelt bevonásával értékesítési hálózatot épített ki - melyben egyrészt a III. rendű terhelt-társával együtt vett részt illetve a VII. rendű terhelt közvetítőként vonta be az V. rendű terheltet is. Ezen közvetítők juttatták el a hamis bankjegyeket aztán olyan csoportoknak, akik ténylegesen fel is használták volna a hamis bankjegyeket. A terheltek közös célja egyértelmű volt: meghatározott forrásból hamis pénz beszerzése és az anyagi haszon realizálása. A főügyészség álláspontja szerint az I. rendű terhelt és bűntársai az irányadó tényállás alapján egy láncolatos, egymásra épülő tevékenységet fejtettek ki, a részfeladatokra szakosodott alcsoportok együtt bűnszervezetet alkottak, melynek célja közös: egymás közötti viszonyukban haszon realizálása. [13] A jogerős másodfokú ítéletben megállapított pénzhamisítás bűntettét a törvény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, ezen bűncselekmény öt évi, vagy annál súlyosabb büntetéssel is büntethető, ezen fogalmi elem megvalósul. [14] A főügyészség álláspontja szerint a hosszabb időre szervezettségnek nem mond ellen, hogy az elkövetés időszaka 2015 év nyarán mindösszesen 2 hónap volt, mert a bűnös tevékenység folytatását a nyomozóhatóság kényszerintézkedése szakította félbe, az I. rendű terhelt a depó lakást hosszabb időre tervezte bérelni, itt tárolta a hamis bankjegyeket, továbbá időre volt szükség a megrendelt hamis bankjegyek megérkezéséhez. [15] A főügyészség álláspontja szerint a hierarchikus szervezettség a hivatkozott történeti tényállásból ugyancsak megállapítható, az értékesítési láncolatot az I. rendű terhelt kezdte szervezni, majd a II. rendű terhelt koordinálta a III. és VII. rendű terhelt irányában, míg utóbbi további értékesítőt vont be, az V. rendű terheltet. Az I. rendű terhelt ezen „közvetítőkkel" állt konspiratív kapcsolatban, az általa nekik juttatott SIM kártyákon és telefonokon keresztül. III. rendű terhelt tudatának át kellett fognia, hogy egy szervezett bűnözői körhöz csatlakozik akkor, amikor egykori elítélt társától bűnkapcsolatok megkönnyítése és leplezése céljából külföldi SIM kártyás telefont vett át, akivel az I. rendű terhelt álnéven és „virágnyelven" koordinált a kábítószer és a hamis euró forgalmazása kapcsán. [16] A főügyészség álláspontja szerint hasonló következtetés vonható le V. rendű terhelt elkövetéskori tudattartamára nézve, mert a VII. rendű terhelttől ő is kapott olyan külföldi SIM kártyát, amit a hamis euró visszatérő forgalomba hozatala érdekében kifejtett erőfeszítése kapcsán a beszállítójával történt telefonbeszélgetések során használt. [17] A főügyészség álláspontja szerint a fentiek alapján III. rendű terheltnek és V. rendű terheltnek a jogerős ítéletben megállapított pénzhamisításhoz kapcsolódó cselekvősége az irányadó tényállás alapján a Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. pontja szerinti bűnszervezeti elkövetés fogalmi elemeit kimeríti, az irányadó tényállás tartalmazza azokat a tényeket, amelyek a bűnszervezetben elkövetés megállapításához szükségesek. [18] A Btk.
2. §

(1)bekezdés b) pontja szerint pedig a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. A Btk. 37. §

(3)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja szerint a két évi, vagy azt meghaladó szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követték el. A Btk. 38. §

(4)bekezdés c) pontja alapján nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. [19] Bűnszervezeti elkövetés esetén a Btk.

1. §-ában meghatározott büntetési célok maradéktalanul elérése végett az elkövetővel szemben a Btk. 61-
2. §-a szerinti közügyektől eltiltás mellékbüntetést is kiszabni szükséges. [20] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett III. rendű és V. rendű terhelttel szemben a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztés büntetés - a bűnszervezeti elkövetésre tekintettel - törvénysértő. (A felülvizsgálattal nem érintett terheltek tekintetében a Btk. szabályának megsértése nem eredményezte törvénysértő büntetés kiszabását.) [21] Mindezek alapján a fellebbviteli főügyészség indítványozta, hogy a Kúria a Be.
3. §

(2)bekezdés b) pontja alapján a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.261/2019/

1. számú,
2. február 13-án jogerős másodfokú ítéletét III. rendű terhelt és V. rendű terhelt terhére változtassa meg. A jogerős ügydöntő határozatban terhükre megállapított, Btk.
3. §

(1)bekezdés b) pont I. fordulatába ütköző pénzhamisítás bűntettéhez kapcsolódóan állapítsa meg, hogy azt a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontjában szabályozott bűnszervezetben követték el. [22] III. rendű terhelt büntetését súlyosítsa, halmazati büntetésül a Btk.
2. §

(3)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja alapján ítélje az elsőfokú bíróság által kiszabott mértéket célzó, fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetésre, a Btk. 61-62. §-a szerinti közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, egyben állapítsa meg, hogy a Btk. 38. §

(4)bekezdés c) pontja szerint feltételes szabadságra nem bocsátható. [23] V. rendű terhelt tekintetében mellőzze a szabadságvesztés büntetés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést, állapítsa meg, hogy a Btk. 37. §

(3)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja szerint a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház, a Btk. 61-62. §-a alapján ítélje közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, egyben állapítsa meg, hogy a Btk. 38. §

(4)bekezdés c) pontja alapján nem bocsátható feltételes szabadságra. [24] A Legfőbb Ügyészség BF.880/2020/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt helyes indokainál fogva fenntartotta, indítványozta, hogy a Kúria a Be.
2. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pontja alapján a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.261/2019/

1. számú,
2. február 13-án jogerőre emelkedett ítélet III. rendű és V. rendű terhelt tekintetében a felülvizsgálati indítványban foglaltaknak megfelelően változtassa meg, egyebekben a támadott határozatokat hatályában tartsa fenn. III. rendű terhelt meghatalmazott védője észrevételében indítványozta, hogy a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályában tartsa fenn. A védő egyetértett a másodfokú bíróság által a bűnszervezettel kapcsolatosan leírtakkal. Álláspontja továbbra is az, hogy az ítéleti tényállásban nem került megállapításra arra vonatkozóan semmi, hogy a III. rendű terhelt mikor, milyen körülmények között szerzett tudomást az I. rendű terhelt és társai cselekményéről, hogy ők milyen bűncselekményeket követnek el vagy követtek el már korábban, milyen kapcsolat van közöttük, egyáltalán van-e feladat-megosztás közöttük és milyen bűncselekmények elkövetését tervezik a jövőben. Tekintettel arra, hogy az eljárás során nem merült fel olyan adat, mely ezek bármelyikét alátámasztaná, a bűnszervezet nem állapítható meg, mivel az összehangoltan működő csoportban történő elkövetéshez mindenképpen szükséges, hogy az elkövető ennek tényéről tudomással bírjon. Álláspontja szerint a hosszabb időre szervezettség, mint fogalmi elem hiányzik. Előadta, hogy III. rendű terhet nem volt a külföldi SIM kártyákkal összefüggésbe hozható. A III. rendű terhelt nem bírt tudomással arról, hogy egy összehangoltan működő bűnszervezet működéséhez csatlakozott volna. Álláspontja szerint a bűnszervezet hiányában a III. rendű terhelt vonatkozásában elegendő végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása. [26] V. rendű terhelt védője észrevételében a felülvizsgálattal támadott ítélet hatályában fenntartását indítványozta azzal, hogy az ítélőtábla helyesen állapította meg a bűnszervezet fogalmi elemeinek hiányát. A fellebbviteli főügyészség a vádiratban foglalt és nem az ítéletben megállapított tényállás alapulvételével és annak logikai láncolatával igyekszik alátámasztani a felülvizsgálati indítványt, másrészt a bűnszervezetre vonatkozó rendelkezéseket, elvi döntéseket és iránymutatásokat az elkövető terhére értelmezi. A védő észrevétele szerint a tényállásban nincs adat arra vonatkozóan, hogy az V. rendű terhelt tudott volna arról, hogy a VII. rendű terhelt honnan szerzi be a hamis pénzt, vagy akár arra vonatkozóan, hogy a kapott SIM kártya származását illetően volt-e hitelt érdemlő tudomása. V. rendű terhelt tudatának a tényállás alapján sem kellett átfogni bűnszervezethez való csatlakozás tényét, e tekintetben a védő hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének
3. oldalán szereplő érvelésre, mely szerint a II. rendű, VII. rendű és V. rendű terheltek kifizették a hamis pénz vételárát, önállóan jogosultak voltak döntést hozni a pénz sorsa felett, ők határozták meg annak beszerzését, árfolyamát, ezáltal tényleges hatalommal bírtak a hamis pénz felett, nem pedig kizárólag más utasítása szerint hajtottak végre részcselekményeket. Az V. rendű terhelt ilyen feltételek mellett okkal érezhette magát mellérendelt szereplőnek, üzletfélnek, mintsem alárendeltnek. A védő álláspontja szerint a terheltek közös célja nem mutatható ki, egy kereskedelmi láncot alkottak, mely láncban minden fél önálló szereplő volt. Az V. rendű terhelt az irányadó tényállás alapján az I. rendű terhelttel nem volt kapcsolatban, semmilyen tudomása nem volt arról, hogy az I. rendű terhelt esetlegesen milyen hamis pénzkészletekkel rendelkezik, vagy a depó lakást milyen távra bérelte ki. Hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla helyesen mellőzte a folytatólagosságot az V. rendű terhelt tekintetében azzal az indokkal, hogy nem állapítható meg, hogy a hamis pénz megszerzésére több alkalommal került volna sor. Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét hatályában tartsa fenn. [27] A Legfőbb Ügyészség BF.880/2020/
4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt az észrevételek alapján is változatlan tartalommal tartotta fenn. [28] III. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány érdemi elbírálása során a Be.
5. §

(1)vagy

(2)bekezdése szerinti határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges. [29] A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 651. §

(1)bekezdése értelmében a terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt. [30] A Be. 652. §

(3)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. [31] A Be.

1. § a) pontja értelmében felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jogszabályok megsértése miatt is van helye. [32] A Be.
2. §

(1)bekezdés

1. b)pont II. fordulat
2. ba)alpontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [33] A Be. 659. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt - a

(3)-

(4)bekezdésben meghatározott kivétellel - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [34] A jogerős ügydöntő határozat meghozatalának időpontjában, 2020. február 13. napján hatályos, a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, melynek célja öt évi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetése. [35] A Btk.
2. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében a szabadságvesztés nem függeszthető fel azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. [36] A Btk. 37. §

(3)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja értelmében a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház, ha a szabadságvesztés két évi vagy ennél hosszabb tartamú és a bűncselekményt bűnszövetségben követték el. [37] A Btk. 38. §

(4)bekezdés c) pontja értelmében nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. [38] A Btk. 61. §

(1)bekezdése értelmében a közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen. [39] Mindezek alapján megállapítható, hogy az indítványozó a III. rendű és V. rendű terheltek terhére határidőn belül nyújtott be felülvizsgálati indítványt; a felülvizsgálati indítványban megjelölt általa hivatkozott ok felülvizsgálat alapját képezheti; amennyiben a felülvizsgálati indítvány alapján megállapítható, hogy a III. rendű és V. rendű terhelt a terhére rótt pénzhamisítás bűncselekményét annak helyes minősítése mellett bűnszervezetben követte el, a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata, végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése és a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége a Btk. megjelölt anyagi jogi szabályaiba ütközik, emellett a Btk. 80. §

(1)és

(2)bekezdésében foglalt büntetéskiszabási elvekre, illetve a

1. §-ban foglalt halmazati büntetés kiszabásának elveire figyelemmel a III. rendű terhelt esetében annak tartama is érdemben vizsgálandó atekintetben, hogy az a büntetéskiszabásra vonatkozó szabályoknak megfelel-e. [40] A Kúria azonban az érdemi felülvizsgálatot az ügy iratai alapján a jogerősen megállapított tényállás ellentmondásai miatt nem tudta érdemben elvégezni. [41] A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be.
2. §

(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás irányadó. [42] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem egymás viszonylatában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, és ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint - a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására {Kúria Bfv.II.380/2019/

1. számú határozat [24]-[25]}. [43] A felülvizsgálati indítvány alapján a felülvizsgálati ok vizsgálatát a jogerős tényállásban megállapított cselekmény alapján kell elvégezni, a hivatkozott anyagi jogi jogszabály megsértését ezen tényállás alapján kell megítélni. Jelen ügyben a felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás mellett a Kúriának nem volt törvényes lehetősége arra, hogy megnyugtatóan állást foglaljon a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása kérdésében. [44] A felülvizsgálati eljárás során a büntető anyagi jogi rendelkezés sérelmeként értékelhető, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján a Legfelsőbb Bíróság megalapozottan nem foglalhat állást a terhelt bűncselekményének törvényes minősítése, következésképpen a büntetés kiszabása kérdésében (BH 1998.110.). [45] A Kúria ugyanerre az álláspontra jutott akkor, amikor a felülvizsgálati eljárásban kötelező tényállásban nem volt tisztázott, hogy a terhelt, mint magánszemély általános forgalmi adóalanyként bejelentkezett-e. Ennek hiányában azonban nem lehetett megállapítani, hogy a terhelt
2. évben magánszemélyként ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétele (jövedelme) után személyi jövedelemadó és százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás bevallására és megfizetésére kötelezett volt-e. Ennél fogva a felülvizsgálati eljárásban kötelező tényállás mellett a Kúriának nem volt törvényes lehetősége arra, hogy megnyugtatóan állást foglaljon a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapíthatósága kérdésében {Kúria Bfv.II.380/2019/
3. számú határozat indokolás [29]}. [46] A BH 2010.
4. számon eseti döntésként közzétett határozat megállapította, felülvizsgálati eljárásban a határozat hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben nem állapítható meg, hogy a bíróság milyen tényállásra alapította a felmentő rendelkezését. [47] A felülvizsgálati eljárásban vizsgálandó hivatkozott ok szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [48] A bűnszervezet megállapítása, a bűnszervezetben történő elkövetés a fentebb megjelölt anyagi jogi szabályokra figyelemmel kihat a büntetés kiszabásra: abban az esetben, ha a bűncselekmény bűnszervezetben elkövetett és az emiatt az elkövetővel szemben kiszabott két évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetés esetében annak végrehajtási fokozata nem fegyház, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét az ítélet nem zárja ki, illetve, ha a szabadságvesztés büntetés végrehajtását a bíróság próbaidőre felfüggeszti, az a megjelölt anyagi jogi rendelkezéseket sértő, törvénysértő büntetést eredményez. [49] Ennek megállapításához szükséges az, hogy a Kúria a felülvizsgálati eljárás során irányadó tényállást és annak elemeit összességében értékelje, hogy abból megállapíthatók-e a bűnszervezet fogalmi elemei. [50] A jogerős elbíráláskor hatályos, a Btk.
5. §-a alkalmazásával elbíráláskori jogszabálynak minősülő
6. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, melynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetése. [51] A
2. július 10-e előtt (elkövetéskor) hatályos bűnszervezet fogalma [Btk.
3. §

(1)bekezdés

1. pont] a következő volt: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, melynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetése. [52] A két fogalom összevetésével megállapítható, hogy a cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor is létezett a bűnszervezet fogalma, a bűnszervezethez kötődő megjelölt büntetéskiszabási rendelkezések ugyanazok voltak. [53] A bűnszervezet fennállását annak törvényi feltételei jogerős ítéleti tényálláson alapuló megállapításával lehet igazolni vagy cáfolni. Mindkét hatályos időállapot szerint feltétel, hogy a bűnszervezet három vagy több személyből álljon, hosszabb időre szervezett csoport legyen, melynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. A csoportnak emellett a korábbi szabályozás szerint összehangoltan, az új szabályozás szerint konspiratívan kell működnie, míg a korábbi szabályozás szerint szervezetten, az új szabályozás szerint hierarchikusan szervezetten kell működnie. Amennyiben ezen törvényi feltételek az irányadó tényállás alapján megállapíthatók, az érintett terheltek tekintetében a bűnszervezet fennállása és annak büntetőjogi következményei megállapíthatók. [54] A Kúria erre figyelemmel vizsgálta meg a jogerősen megállapított, felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállást és megállapította, hogy a jogerős ítéleti tényállás a bűnszervezet törvényi fogalmának egyes elemei tekintetében egymással ellentétes megállapításokat tartalmaz. [55] A Kúria az állandóan követett gyakorlata értelmében az ítélet történeti tényállásának tekinti mindazon ténymegállapításokat, amelyek a bíróság bizonyíték-értékelő tevékenységének következtében tényként kerültek megállapításra, attól függetlenül, hogy azok ítéletszerkesztési hiba folytán nem a történeti tényállásban, hanem az ítélet egyéb részében, jelen esetben az indokolásban lettek elhelyezve. [56] A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének történeti tényállása a Be.
2. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. c)pont alapján részben megalapozatlan, mert a tényállás hiányos és ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával, ezért a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja értelmében a tényállást kiegészítette és helyesbítette az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma és ténybeli következtetés alapján az alábbiakkal: - a tényállás 1/

1. pontját kiegészítette azzal, hogy az I. rendű terhelt által eladott kábítószerek mennyisége a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg, - a tényállás I/
2. pontját kiegészítette azzal, hogy az I. rendű terhet által eladott kábítószerek között volt kokain és marihuána, melynek mennyisége a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg, - a tényállás II/
3. pontját annyiban helyettesítette, hogy az abban szereplő,
4. augusztust 2015 szeptemberére változtatta, - a tényállás II/
5. pontjában az elsőfokú ítélet
6. oldal
7. bekezdés
8. mondatát a következők szerint állapította meg: „nem lehetett megállapítani a VII. rendű vádlott által vásárolt kábítószerek pontos fajtáját, az kokain, MDMA tabletta, amfetamin vagy marihuána volt, az egyes kábítószerek mennyisége és tiszta hatóanyag tartalma sem állapítható meg.". [57] Az ítélőtábla megállapította, hogy a fenti változtatásokkal a tényállás a Be.
9. §

(2)bekezdésében felsorolt hibáktól és hiányosságoktól mentessé vált, ezért a Be. 593. §

(3)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban is irányadó volt. [58] A másodfokú bíróság által megállapított és kiküszöbölt megalapozatlanság az elsőfokú ítélet további megállapításait nem érintette, ez igaz a bűnszervezet kérdését érintő történeti tényállási elemekre is. [59] Az elsőfokú bíróság az ítélet történeti tényállásának részén kívül, az indokolásban több, a történeti tényállás részét képező, a bűnszervezet megállapításánál figyelembe veendő tényt állapított meg. [60] Az elsőfokú ítélet

1. oldal
2. bekezdése a következőket tartalmazza: [61] „Miután bizonyítottá vált, hogy I. rendű vádlott VII. rendű vádlottal tartotta a kapcsolatot, megállapítható, hogy I. rendű vádlott tatabányai kontaktja ő volt. Az I. rendű vádlotton keresztül a hamis euró hozzá került, aki beszervezte V. rendű vádlottat, aki beszervezte IV. rendű vádlottat és IV. rendű (helyesen VI. rendű) vádlottat az értékesítési láncolatba.". [62] Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában, a
3. oldal
4. bekezdésében a következőket rögzíti: [63] „A bíróság a tényállásban foglaltak szerint a rendelkezésre álló törvényesen beszerzett bizonyítékok egyenként és összességében történő értékelése során arra a meggyőződésre jutott, hogy - I. rendű vádlott, mint szervező-irányító szervezte a pénz Btk.-beli fogalmát kimerítő hamis 500 címletű bankjegyek megszerzését forgalomhozatal céljából, külföldi forrásból, melyet az érdi depólakásban tárolt, - az általa megszerzett hamis 500 címletű bankjegyek értékesítését szervezett kereteken belül működtette, olyan személyeket szervezett be - többek között II. rendű, III. rendű, VII. rendű vádlottakat -, akiknek feladatát képezte, hogy a I. rendű vádlottól átvett hamis bankjegyeket tovább értékesítsék haszon érdekében, így fölérendeltségre építetten szervezett be további személyeket, akikkel állandó kapcsolatban fejtette ki tevékenységét; - a külföldi beszerzési forrása biztosította, hogy ezen tevékenységet folyamatosan előre meg nem határozott ideig működtesse és mivel a pénzhamisítás alapesete 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, így az általa létrehozott bűnözői csoport célja öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése volt.". [64] Ezek a megállapítások kétséget kizáróan a történeti tényállás részét képező ténymegállapítások. Az itt tett megállapítások azonban több tekintetben ellentétesek, illetve a tényállás többi részével nem alátámasztottak a következő kérdésekben: - az I. rendű terhelt, mint szervező-irányító szervezte a hamis bankjegyek megszerzését külföldi forrásból, forgalombahozatal céljából; - a hamis 500 címletű bankjegyek értékesítését szervezett kereteken belül működtette; - fölérendeltségre építetten szervezett be további személyeket, akikkel állandó kapcsolatban fejtette ki tevékenységét; - a külföldi beszerzési forrása biztosította, hogy ezen tevékenységet folyamatosan, előre meg nem határozott ideig működtesse. [65] Ezen megállapítások az ítélet történeti tényállás részében tett következő megállapításokkal ellentétesek: [66] - „ I. rendű vádlott
5. nyarától legalább két alkalommal, először
6. augusztus
7. napja előtt, pontosan meg nem állapítható időben legkevesebb 10.000 eurót, hamis 500 euró címletű bankjegyekből is beszerzett nagy mennyiségben, majd
8. augusztus
9. és
10. között pontosan meg nem állapítható időben legalább 155.000 eurót hamis 500 euró címletű bankjegyekből, melyet az lakásban tárolt. A hamis 500 euró címletű bankjegyekről II. rendű vádlott is tudott. Ettől kezdve az I. és II. rendű vádlottak a kábítószer mellett hamis euró bankjegyek értékesítésével is foglalkoztak" (I./
11. tényállási pont). A hamis pénz külföldről történő beszerzésével kapcsolatban sem itt, sem a tényállás más részében nem szerepel a hamis bankjegyek külföldi forrásból történő megszerzésére irányuló szervezet létrehozása, illetve ilyen tevékenységnek az I. rendű terhelt által történő szervezése és irányítása. A tényállási pont szerint I. rendű terhelt saját maga, egyedül szerezte be a tényállásban megjelölt hamis bankjegyeket külföldről. [67] - „ I. rendű vádlott a névérték 30%-án vásárolta a hamis euró bankjegyeket, melyeket általában a névérték 50-60%-án adott tovább a forgalombahozatalban közreműködő társainak. I. rendű vádlott a kábítószerek vagy a hamis bankjegyek vásárlóinak tovább-értékesítésben közreműködő közvetlen bűntársainak osztrák és belga hívószámú feltöltős SIM kártyákat adott telefonkészülékkel együtt és rendszeresen gondoskodott a kártyaegyenlegek feltöltéséről. Azon személyek, akik I. rendű vádlottól kaptak osztrák és belga hívószámú SIM kártyákat, I. rendű vádlottal „virágnyelven" egyeztették a rendeléseiket és a találkozók helyszíneit, továbbá I. rendű vádlott rendszeresen cserélte a telefonszámaikat is" (I./
12. tényállási pont). A tényállás ezen részében forgalomba hozatalban és értékesítésben közreműködő bűntársakról van szó azzal, hogy az I. rendű terhelt az általa megszerzett hamis euró bankjegyeket névérték 50-60%-án értékesítette a forgalomba hozatalban közreműködő bűntársainak. A tényállás ellentétes a „fölérendeltségre építetten szervezett be további személyeket" megfogalmazással, mivel ezen tényállási pontból (I/1.) és a történeti tényállás többi részéből sem állapítható meg hierarchikus működés, vagyis az, hogy az I. rendű terhelt az ítélet
13. oldalán írt megállapításoknak megfelelően alá-fölérendeltségi viszonyban állt volna a terhelt-társaival, és a telefon rendelkezésre bocsátása ezen hierarchikus kapcsolat biztosítására, az alá- és fölérendeltségben szükségszerűen meglévő utasítás továbbadására szolgált volna. Az I. rendű terhelt által megszerzett hamis euró további terhelteknek történő értékesítése önálló forgalomba hozatali, illetve kereskedési tevékenységre utal, amelyet a tényállás I/
14. pontja szerint az I. rendű terhelt végzett, míg a
15. oldalon lévő megfogalmazás alapján ezt a tevékenységet az általa hierarchikusan szervezett bűntársak telefonon keresztül történő kapcsolattartás alapján végezték. [68] - A I/
16. pontban foglaltak szerint az I. rendű terhelt 2015 nyarán,
17. augusztus 29-ig terjedő időszakban két alkalommal szerzett meg külföldről hamis pénzt, míg a
18. oldalon szereplő megállapítás szerint a külföldi beszerzési forrása biztosította, hogy ezen tevékenységét folyamatosan előre meg nem határozott ideig működtesse. Erre utaló megállapítás az ítélet történeti tényállási pontjaiban nem található. [69] - A történeti tényállás I/4/a. pontja alapján a III. rendű terhet jelezte az I. rendű terheltnek, hogy nagy mennyiségű hamis 500 euró címletű bankjegyre lenne vevője, mintákat vett át. „A III. rendű vádlott vevői elégedettek voltak a hamis bankjegyekkel, ezért
19. szeptember
20. napján felhívta az I. rendű vádlottat és 100 db 500.000 euró értékű hamis 500 EUR címletű bankjegyet rendelt. Az I. rendű az 500.000 euró értékű hamis 500 EUR címletű bankjegyekért a névérték 60%-ának megfelelő összegű, 30.000 eurót kért". A III. rendű terhelt vevői azonban elálltak az ügylettől, ezért a III. rendű terhelt visszavitte az összes hamis bankjegyet az I. rendű terheltnek, akitől visszakapta a vételárat. A III. rendű terhelt a tényállás ezen része szerint az I. rendű terhelttől rendelte a hamis bankjegyet, aki ezért vételárat kért, amit a III. rendű terhelt kifizetett, majd miután a hamis pénzt visszaadta neki, az I. rendű terhelt részére a vételárat visszaadta. Ez a megállapítás ellentétes a
21. oldalon található azon megállapításokkal, mely szerint az I. rendű terhelt a hamis bankjegyek értékesítését szervezett kereteken belül működtette, olyan személyeket szervezett be, akiknek feladatát képezte, hogy az átvett hamis bankjegyeket tovább-értékesítsék haszon érdekében és ezen szervezet alá-fölérendeltségre épült volna. [70] - A II/
22. pont szerint V. rendű, IV. rendű, VI. rendű terheltek település1 lakosok, VII. rendű terhelt település2 lakos. Az V. rendű, IV. rendű és VI. rendű terheltek ismerték egymást, egymással haveri viszonyban álltak, V. rendű terhelt ismerte VII. rendű terheltet. A tényállás alapján kizárólag VII. rendű terhelt állt kapcsolatban I. rendű terhelttel, akitől a tényállás szerint „értékesítés céljából" szerezte meg az eurót, melyből forgalomba hozatal céljából adott át V. rendű terheltnek. A tényállási pont szerint az V. rendű, IV. rendű és VI. rendű terheltek „haveri viszonyban álltak", valamint a VII. rendű terhelt értékesítés céljából szerzett meg az I. rendű terhelttől eurót, melyből forgalomba hozatal céljából adott át az V. rendű terheltnek, aki egy találkozón kérdezte meg a IV. rendű terheltet, hogy akarna értékesíteni haszonért hamis euró bankjegyeket. Miután a IV. rendű terhelt ezen értékesítésekben később már nem akart részt venni, közölte az V. rendű terhelttel, aki „ismerősét", VI. rendű terheltet szervezte be. V. rendű terhelt a tényállás megállapítása szerint 150 forintért jutott hozzá hamis euróhoz, ezért a 28.000 euróért összesen 4.200.000 forintot fizetett. A IV. rendű terhelt a hamis euró forgalomba hozatalával összesen 4.457.000 forint jövedelemhez jutott, melyet V. rendű terhelttel fele-fele arányban osztottak el egymás között, melyet feléltek. Mindezen tényállásból azt lehet megállapítani, hogy az értékesítésben közreműködő V. rendű terhelt pénzért vásárolta azt a hamis eurót, amelyet továbbértékesített, a tényállásban szereplő terheltek egymással mellérendeltséget jelentő „haveri" viszonyban álltak, az értékesítésből származó haszon náluk jelentkezett, amelyet egyenlő arányban osztottak el, továbbá VII. rendű terhelten kívül I. rendű terhelttel. Az ezen tényállási pontban tett megállapítások, a beszerzésre, értékesítésre vonatkozó ténymegállapítások, valamint a cselekmények leírása ellentétes a
23. oldalon szereplő azon megállapítással, mely szerint I. rendű terhelt szervezte meg és hierarchikusan irányította az értékesítést. [71] A felülvizsgálati eljárásban irányadó jogerős ítéleti tényállás vizsgálata alapján a Kúria arra jutott, hogy az alapján a felülvizsgálat nem elvégezhető, az ítéleti tényállás egyes részei alapján a bűnszervezet egyes fogalmi elemeinek fennállása tekintetében eltérő következtetéseket lehet levonni, így az ítéleti történeti tényállás alapján nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a felülvizsgálati indítvánnyal érintett III. rendű és V. rendű terheltek által elkövetett cselekmény bűnszervezetben elkövetett-e vagy sem. [72] A Kúria emellett utal arra, hogy a felülvizsgálattal támadott jogerős határozat III. rendű terhelt által elkövetett pénzhamisítás bűntettének minősítését nem változtatta meg, az a Btk.
24. §

(1)bekezdés b) pont I. fordulatába ütköző és minősülő pénzhamisítás bűntette és ugyanezen minősítés lett megállapítva V. rendű terhelt esetében is. [73] A pénzhamisításnak a Btk. 389. §

(2)bekezdés b) pontjában foglalt minősített esete is, mely szerint a büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást bűnszövetségben követik el. [74] A Btk. 459. §

(2)bekezdése értelmében bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Ezen megfogalmazásra tekintettel a bűnszervezet törvényi feltételeinek fennállása, vagy fenn nem állása nem csak a bűnszervezeti elkövetéshez kapcsolódó büntetéskiszabási kérdés, amely a törvénysértő büntetés kérdését érinti, hanem adott esetben a bűnszervezet (nem) megállapítása a bűnszövetség, mint minősítő körülmény megállapításán keresztül a minősítésre is kihatással van. [75] Felülvizsgálati eljárásban - az érdemi felülbírálatra alkalmatlansága folytán - a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését eredményezi, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben (a terhelt bűnösségének megállapítása, felmentése, az eljárás megszüntetése, a bűncselekmény minősítése, illetve a Btk. anyagi jogi szabályainak megfelelően kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés) nem állapítható meg, hogy a bíróság milyen tényállásra alapította ítéletének a büntetőjogi felelősség szempontjából releváns, felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló rendelkezéseit [Be. 649. §

(1)bekezdés, 650. §

(2)bekezdés, 663. §

(1)bekezdés b) pont]. [76] A Kúria figyelemmel volt a Be. 663. §

(1)bekezdés b) pontjához kapcsolódó jogalkotói indokolásban foglaltakra is, mely szerint a törvény az időszerűség érdekében a felülvizsgálati eljárás során is elsőbbséget biztosít a megtámadott határozat megváltoztatásának, így a határozat hatályon kívül helyezésére és új eljárás elrendelésére csak kisegítő jelleggel, vagy a terhelt érdekére figyelemmel kerülhet sor, de az eljárást ekkor sem szükséges az elsőfokú bírósági eljárástól kezdve megismételni, ha a törvénysértés másod- vagy harmadfokú bírósági eljárásban is orvosolható. [77] A Kúria mindezek alapján a Be. 660. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva, a Be. 663. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében, figyelemmel a 663. §

(4)bekezdés b) pontjára, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.261/2019/

1. számú határozatát hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új másodfokú eljárás lefolytatására utasította, mert a Be.
2. §

(1)vagy

(2)bekezdése szerinti határozhat meghozatala az ügyiratok alapján nem volt lehetséges. [78] A Kúria a Be. 663. §

(3)bekezdése alapján az új másodfokú eljárás lefolytatására a következő utasításokat adja: [79] - A megismételt másodfokú eljárásban ismételten vizsgálni kell az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás megalapozottságát, ennek keretein belül az ítéleti tényállás egyes elemeinek helyesbítését, megváltoztatását vagy mellőzését az ítéleti tényállás belső koherenciáját biztosító, a lefolytatott bizonyítás alapján megalapozott tényállás megállapítása érdekében. [80] - A tényállás megalapozottságának vizsgálatakor az ítéleti tényállás részének kell tekinteni minden, az ügydöntő határozatban megjelölt olyan ténymegállapítást, amelyről megállapítható, hogy azt az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményeként a bizonyítékok összevetése alapján tényként állapított meg. [81] - A megalapozott, hiánytalan és ellentmondásoktól mentes tényállás alapján kell állást foglalni a III. rendű és V. rendű terhelt vonatkozásában, az őket érintő körben előterjesztett fellebbezések alapján a felülbírálat során eldöntendő kérdésekről és ennek megfelelően kell új másodfokú határozatot hozni. [82] A felülvizsgálat során történő hatályon kívül helyezés azon törvényi indok alapján, hogy a megváltoztató határozat meghozatalára az iratok alapján nincs lehetőség, a hatályon kívül helyezés speciális esete, nem vonható a megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezés körébe, ezért a megismételt eljárásban eljárhat az a bíró, aki részt vett a hatályon kívül helyezett korábbi határozat meghozatalában (BH 2016.273.). [83] A végzés ellen a fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [84] A Kúria a Be. 856. §

(1)bekezdés a) pontja és

(4)bekezdése, 857. §

(1)bekezdés c) pontja alapján rendelkezett az V. rendű terhelttel szemben jogerősen megállapított bűnügyi költség címén befizetett összeg visszatérítéséről, annak a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt. Budapest,

1. április
2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Schmidt Péter s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő