Bfv.404/2021/10 – Kúria

(1)bekezdés d) pontjába ütközően járt el. A feltétlen eljárási szabálysértést megvalósító ítéletet a Kúria hatályon kívül helyzete, s a másodfokú bíróságot új eljárásra kötelezte. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.404/2021/

1. felülvizsgálat Dr. Sebe Mária, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró . Somogyi Gábor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. október
3. Az ügy tárgya: csalás bűntette Terhelt: I. rendű terhelt Elsőfok: ővárosi Törvényszék, 17.B.2075/2013/365., ítélet, tárgyalás,
4. január
5. Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla, 2.Bf. 159/2020/14., tanácsülés,
6. november
7. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője, az indítvány iránya: a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, hatályon kívül helyezésre, I. rendű terhelt és védője a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt … és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, valamint I. rendű terhelt és védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványokat elbírálva, a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.159/2020/
8. számú ítéletét - I. rendű terhelt tekintetében - hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. Elrendeli az I. rendű terhelt által eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költségnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését a terhelt részére. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] [2] I. A Fővárosi Törvényszék a
9. január 29-én meghozott 17.B.2075/2013/
10. számú ítéletével I. rendű terheltet folytatólagosan, felbujtóként elkövetett csalás bűntette [
11. évi IV. törvény
12. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c) pont,

(7)bekezdés b) pont], hat rendbeli felbujtóként elkövetett csalás bűntette [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c) pont,

(6)bekezdés b) pont], valamint folytatólagosan, felbujtóként elkövetett pénzmosás bűntette [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pont] miatt halmazati büntetésül kettő év - végrehajtásában négy év próbaidőre felfüggesztett - börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. Egyben I. rendű terhelttel szemben négy rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége (1978. évi IV. törvény 276.§) miatt indított büntetőeljárást megszüntette. Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatával szemben az ügyész által az I. rendű terhelt terhére eltérő jogi minősítés megállapításáért és a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében, valamint az I. [3] [4] [5] [6] rendű terhelt és védője által felmentésért bejelentett fellebbezéseket elbírálva, a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2020. november 10-én megtartott tanácsülésen meghozott 2.Bf.159/2020/14. számú jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: az I. rendű terhelt cselekményeit társtettesként elkövetett csalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c) pont,

(7)bekezdés b) pont], kilenc rendbeli csalás bűntettének, amelyet hat esetben felbujtóként, három esetben társtettesként követett el, amelyből három cselekmény kísérleti szakban rekedt [1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés c) pont,

(6)bekezdés b) pont], és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pont] minősítette. Az I. rendű terhelttel szemben - helyesen különös visszaesőként - kiszabott börtönbüntetés tartamát három évre súlyosította, mellékbüntetésként három év közügyektől eltiltásra is ítélte, egyben mellőzte a börtönbüntetés felfüggesztésére és a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezést. II.1. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF. 217/2021/2. számon 2021. március 19-én kelt és a Kúrián 2021. április 8-án lajstromozott felülvizsgálati indítványt terjesztett elő az I. rendű terhelt tekintetében a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontját megjelölve, mivel a védő szabályszerű értesítésének elmulasztása miatt a bíróság olyan személy távollétében hozta meg a határozatát, aki az azzal kapcsolatos jogait az eljárási szabályok megsértése folytán nem gyakorolhatta. Az indítvány rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a jogi minősítés részben téves megállapítása miatt és a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében, míg az I. rendű terhelt és védője felmentés végett jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Ítélőtábla az ügyet másodfokú elbírálás céljából tanácsülésre tűzte ki. Adminisztratív tévedés miatt az I. rendű terhelt védője a törvényi előírásoknak megfelelő, az eljárási törvényben megjelölt értesítéseket és tájékoztatásokat nem kapta meg, így az eljárási jogával nem volt lehetősége élni. A másodfokú bíróság a 2020. november 10. napján megtartott tanácsülésen úgy hozott határozatot, hogy a tanácsülésről az I. rendű terhelt meghatalmazott védője nem kapott értesítést, ennek folytán a Be. 598. §

(2),

(4)és

(5)bekezdésében biztosított jogát nem gyakorolhatta, nyilvános ülés kitűzésére sem volt módja indítványt tenni. Mindez pedig a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában megjelölt abszolút eljárási szabálysértést, egyúttal felülvizsgálati okot valósított meg. Mindezek alapján a fellebbviteli főügyészség indítványozta, hogy a Be. 663. §

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alapján a Kúria a másodfokú határozatot helyezze hatályon kívül és a Fővárosi Ítélőtáblát utasítsa új másodfokú eljárás lefolytatására. 2. A jogerős ítélet ellen I. rendű terhelt és meghatalmazott védője - 2020. december 14-én kelt, annak irányát a terhelt javára szólóként megjelölve - felülvizsgálati indítványt terjesztett elő azzal, hogy Kúria a másodfokú határozat a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és a Fővárosi Ítélőtáblát kötelezze új másodfokú eljárás lefolytatására. Az I. rendű terhelt és meghatalmazott védője az indítványát - tartalmilag a fellebbviteli főügyészség indítványával egyezően - azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság indokolással ellátott ítéletét nem kézbesítették részükre, továbbá a Fővárosi Ítélőtáblától semmilyen értesítést nem kaptak, így sem az elsőfokú bíróság ítéletének részletes indokait, sem az ügyészi fellebbezés tartalmát nem ismerték, továbbá arról sem volt tudomásuk, hogy a másodfokú bíróság az ügyet tanácsülésen kívánja elbírálni. A Fővárosi Ítélőtábla az iratok megküldésének elmulasztásával megsértette a Be. 596. §

(1)bekezdés c) pontjában, valamint a

1. évi LVIII. törvény
2. §

(2)bekezdésében írtakat, így sérült az I. rendű terheltnek és védőjének a nyilvános ülés kitűzésére vonatkozó indítványtételi joga, amellyel egyébként élni kívántak volna. Erre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla nem tűzött az ügyben nyilvános ülést, melyen a védő részvétele a Be. 621. §

(4)bekezdése szerint kötelező lett volna. A másodfokú határozat meghozatalára így a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjába ütköző módon került sor és az I. rendű terheltnek és védőjének sérült a tisztességes eljáráshoz való, az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)és

(7)bekezdésben írt joga. [7] A Legfőbb Ügyészség a BF.377/2021/

1. számú átiratában a fellebbviteli főügyészség, valamint az I. rendű terhelt és védője felülvizsgálati indítványát alaposnak ítélte, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványát fenntartotta. [8] A Kúria a
2. május 11-én meghozott Bfv.I.404/2021/
3. számú végzésével az I. rendű terhelt börtönbüntetésének végrehajtását felfüggesztette. [9] III. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek, valamint az I. rendű terheltnek és védőjének felülvizsgálati indítványa a következők szerint alapos. [10]
4. A Be.
5. §

(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében megjelölt eljárási szabálysértéssel hozza meg. Ez utóbbi törvényhely d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. A Be. 425. §

(3)bekezdése szerint a nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók, ekként feltétlen eljárási szabálysértés az is, ha a bíróság a nyilvános ülést tartja meg a törvény szerint kötelezően résztvevő személy távollétében. [11] A jelen ügyben a másodfokú eljárásban - a terhelt vonatkozásában - lényegileg ez történt. [12] Az ügyiratok tartalma alapján megállapítható, hogy az I. rendű terhelt részére a Fővárosi Törvényszék 17.B.2075/2013/

1. számú ítélete
2. június 30-án, a Fővárosi Ítélőtábla tanácsülés kitűzéséről szóló értesítése és ahhoz fűződő tájékoztatása
3. október 6-án kézbesítésre került. [13] Az I. rendű terhelt védelmét meghatalmazott védőként, személy 1 ügyvéd látta el. Adminisztratív tévedés folytán azonban a tanácsülésre történő kitűzésről szóló értesítés, illetve az eljárási törvény által ahhoz fűzött tájékoztatás nem a meghatalmazott védőként eljáró ügyvéd, hanem az ügyben eljárási jogokat nem gyakorló … Ügyvédi Iroda részére került kézbesítésre. Az értesített - a meghatalmazott védővel azonos nevű - ügyvéd
4. szeptember 18-án beadványában a tévedést jelezte a Fővárosi Ítélőtáblának, s a részére megküldött iratokat visszaküldte. [14] A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon eljáró tanácsának elnöke intézkedett az ügyészi indítvány és a tanácsülésről történő értesítés I. rendű terhelt meghatalmazott védőjének megküldéséről, azonban adminisztrációs tévedés miatt az értesítés ismételten az ügyben eljárási jogokat nem gyakorló ügyvédi iroda részére került kézbesítésre. Ennek következtében a Fővárosi Ítélőtábla
5. november 10-én úgy tartott tanácsülést, és hozott ügydöntő határozatot, hogy a tanácsülésről I. rendű terhelt meghatalmazott védője értesítést nem kapott, így eljárási jogait sem gyakorolhatta. [15] A fellebbezés tanácsülésen való elbírálásának feltételeit - a Be.
6. §

(1)bekezdésében írt esetkörön kívül - a Be. 598. §

(2)bekezdése szabályozza. Az említett törvényhely

(5)bekezdése rögzíti, hogy a tanácsülés kitűzésének esetén az ügyészség, a terhelt, a védő vagy a fellebbező az észrevételeinek megtételére nyitva álló határidőn belül a fellebbezés elbírálására nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését indítványozhatja. Az észrevételek megtételére a Be. 598. §

(4)bekezdése az arra való felhívás kézbesítésétől számított nyolc napos határidőt biztosít. [16] A Be. 599. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani. Az ügy másodfokon történő elbírálásának fő formája a nyilvános ülés, ahhoz képest a törvény kivételként határozza meg a tanácsülésen elintézhetőség és a tárgyalás tartási kötelezettség esetköreit; ezeket kivéve a fellebbezést a másodfokú bíróságnak nyilvános ülésen kell elbírálnia. A jogosult arra irányuló, határidőben előterjesztett kérelme az ügy tanácsülésen való elbírálását kizárja. [17] Jelen esetben a meghatalmazott védőt az értesítés elmulasztása kizárta annak lehetőségéből, hogy olyan eljárásjogi formát indítványozhasson, amelyen a személyes jelenléte biztosított. A nyilvános ülés tartására vonatkozó kérelem a fellebbezés nyilvános ülésen való elbírálásához kizárólag ehhez - alanyi jogosultságot teremt. [18] A Be. 427. §

(3)bekezdése szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ülés a terhelt, az ügyész és - ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező - a védő nélkül nem tartható meg. [19] A tanácsülés megtarthatóságának feltételei konjunktívak (együtt érvényesülőek), egyenértékűek és önmagukban is feltétlenek. [20] A másodfokú bíróság a Be. 598. §

(2),

(4)és

(5)bekezdése alapján tanácsülésen intézheti el az ügyet, ha - az elsőfokú ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést; vagy ha - a vádlott terhére jelentettek be fellebbezést, s az kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdés a), vagy c) pontján alapszik; - a tényállás megalapozott; - a tanács elnöke értesíti a vádlottat, a védőt, az ügyészt és a fellebbezőt az ügyben eljáró tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról és tájékoztatja, hogy a bejelentett fellebbezésre, indítványra és nyilatkozatra nyolc napon belül észrevételt tehet, illetve kérheti nyilvános ülés, vagy ha annak feltételei fennállnak, tárgyalás kitűzését; - a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését senki sem kérte. [21] A törvényi előfeltételek hiányában tartott tanácsülésen való felülbírálat feltétlen eljárási szabályt sért, mert ekkor a másodfokú bíróság eljárása egy tekintet alá esik azzal, mint amikor a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint olyan személy távollétében tartottak tárgyalást vagy nyilvános ülést [Be. 599. §

(1)és

(5)bekezdés], akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. [22] Erre jutott az ítélkezési gyakorlat akkor is, amikor nyilvános ülés vagy tárgyalás tartása iránti kérelmet terjesztett elő az arra jogosult (BH 2016.274., BH 2014.333., Bfv.II.207/2014/5., Bfv. II.1337/2016/6.). [23] Jelen ügyben az elsőfokú ítélet ellen felmentés érdekében fellebbezést bejelentő védőnek a tanácsülés kitűzéséről és a nyilvános ülés/tárgyalás tartására irányuló kérelem lehetőségéről szóló értesítésének elmulasztása a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontjában írt feltétlen eljárási szabálysértés, ezáltal a másodfokú bíróság a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati okot valósított meg. [24] Rámutat a Kúria, hogy a feltétlen hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya. Következésképpen közömbös, hogy az ekkénti indítványt az előterjesztője a felülvizsgálattal érintett terhelt javára vagy terhére irányulónak tekinti-e. A Be. nem ad lehetőséget sem jogerő előtt, sem jogerőt követően a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések valós, lehetséges kihatásának mérlegelésére, az ugyanis az abszolút relativizálása lenne. A Be. a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó rendelkezések között ugyan kifejezetten valóban nem rögzíti, hogy mi tekinthető a terhelt terhére irányuló felülvizsgálati indítványnak, mindez azonban nem jelent hiányt, a választ pedig a Be. egységes jogorvoslati rendszere, a számba vett rendelkezések megadják. Aminek pedig nincs iránya jogerő előtt, annak nincs iránya jogerő után sem. Kivételt a törvény eltérő rendelkezése jelenthetne, ilyen rendelkezés azonban nincs (1/2021. BJE határozat). [25] IV. Ekként a Kúria az ítélőtábla másodfokú határozatát a Be. 663. §

(2)bekezdése alapján, a

(4)bekezdés a) pont első fordulatára is tekintettel hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. [26] A megismételt eljárásban Be. 598. §

(4)és

(5)bekezdései szerint a terheltet és a védőt szabályszerűen értesíteni kell a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról és a védőt tájékoztatni kell arról is, hogy az ügyészi fellebbezésre tehető észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzését indítványozhatja [Be. 663. §

(3)bekezdés]. [27] A Be. 856. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. §

(1)bekezdése pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. A Kúria ezért elrendelte az I. rendű terhelt által eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését. [28] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata kizárja. Budapest,

1. október
2. . Sebe Mária s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró A Kúria Bfv.II.404/2021/
3. számú végzése
4. október
5. napján végleges. Budapest,
6. október
7. . Sebe Mária s.k. a tanács elnöke