← Magyarország

Gf.30067/2008/9 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.II.30.067/2008/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Szegedi Ítélőtábla dr. Berethalmi András ügyvéd (6722 Szeged, Kossuth Lajos sgt.
  2. II/18.) által képviselt felperes neve (címe) alatti székhelyű felperesnek - a Molnár és Tóth Ügyvédi Iroda (6721 Szeged, József A. sgt.
  3. III/3., ügyintéző: dr. Mészáros Gábor ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti székhelyű I. r. és II.rendű alperes neve (címe) alatti lakos II. r. alperesek ellen a Csongrád Megyei Bíróság
  4. szeptember
  5. napján kelt 3.G.40.310/2006/
  6. számú ítélete ellen az alperesek
  7. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET : Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek egyetemlegesen 15 nap alatt 120.000.- (Egyszázhúszezer) Ft fellebbezési eljárási költséget, valamint az államnak az adóhivatal felhívására egyetemlegesen (Négyszázharmincnégyezer-kettőszáz) Ft fellebbezési eljárási illetéket. 434.200.- Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS : A ... „üzem" megnevezésű ingatlan 112/200-ad eszmei hányada az ... Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (cég 1) tulajdonában állt. - 2 - Az cég 1 és az alperes jogelődje között
  8. szeptember
  9. napján határozott időtartamú bérleti szerződés jött létre, amely szerint az cég 1, mint bérbeadó a fenti ingatlan az ún. ... Üzletház 156 m2 alapterületű részét kávézó tevékenység céljára az alperesi jogelőd kizárólagos használatába adja havi 350.000.-Ft + ÁFA bérleti díj ellenében azzal, hogy a bérleti díj összege az inflációs rátának megfelelően évente korrekcióra kerül. Rögzítették, hogy az üzlethelyiség használatához szükséges vizet, fűtést, világítást, csatornahasználatot, őrzést, szemétszállítást a bérbeadó a bérbevevő költségére biztosítja. Az elektromos energia ellenértékét almérővel mért tényleges elhasználás alapján, a többi költséget költségátalányként négyzetméter-arányosan köteles a bérbevevő fizetni, ez utóbbi a tényleges számlák alapján negyedévenként utólag, a mindenkori tárgynegyedévet követő hónap
  10. napjáig esedékes a bérbeadó által kiállított számla alapján. A szerződés
  11. pontja szerint a bérbeadó rendkívüli felmondással azonnal hatállyal felmondhatja a szerződést - többek között akkor - ha a bérleti díj, illetve rezsiköltség átalány megfizetésével a bérlő késedelembe esik. Az cég 1 a
  12. április
  13. napján kelt szerződéssel a perben nem álló cég 2-nek számítástechnikai eszközök forgalmazása céljára 20 m2 területet adott bérbe a fenti időponttól
  14. április
  15. napjáig terjedő határozott időre azzal, hogy az üzlethelyiséget
  16. szeptember 30-ig terjedő időszakra az alperes jogelődje használja, az erre az időszakra felmerülő bérleti díjat, illetve rezsiköltséget a alperesi jogelőd a cég 1 felé rendezi. A bérleti díj összege havi 86.000.-Ft + ÁFA volt (bruttó 107.500.-Ft), a víz, fűtés, világítás, csatornahasználat költségét költségátalányként négyzetméter-arányosan köteles a bérbevevő fizetni negyedévenként utólag, a mindenkori tárgynegyedévet követő hónap
  17. napjáig a bérbeadó által kiállított számla alapján. Az cég
  18. a
  19. május
  20. napján kelt szerződéssel a felperesi társaságba apportálta az ... Üzletház megnevezésű ingatlanilletőséget, az ingatlan birtokbaadása e szerződés megkötésével egyidejűleg megtörtént. Az cég 1 és a felperes
  21. május
  22. napján kelt levelükben értesítették az alperest a tulajdonosváltozásról, arról, hogy az alperes jogelődjével kötött bérleti szerződésben bérleti pozícióba a jelen per felperese lép, az ebből származó jogok
  23. május
  24. napjától a felperest illetik meg, egyben felhívták, hogy
  25. július
  26. napjától kezdődően járó bérleti díjat a felperes részére fizesse meg. A felperes és az cég 1 között jogvita alakult ki, többek között az apportálási szerződés érvényességét illetően, ezért az I. r. alperes a bérleti díjat ügyvédi letét útján teljesítette, a rezsiköltségről kiállított számlákat visszaküldte a felperesnek, ezért a felperes a szerződést
  27. szeptember
  28. napján
  29. október
  30. napjával felmondta. Az alperesi jogelőd a felmondás ellenére nem adta a bérleményt a felperes birtokába.
  31. IV. negyedévvel bezárólag 2.881.240.-Ft tartozása keletkezett a rezsiköltség ki nem egyenlítése folytán. - 3 Gf.II.30.067/2008/
  32. szám Az I. r. alperes jogelődje ugyancsak nem adta
  33. szeptember
  34. napján a cég 2 birtokába a
  35. április
  36. napján kelt szerződés szerint az általa birtokolt 20 m2 alapterületű bérleményt, a bérleti díjat sem egyenlítette ki. Az alperesi jogelőd beltagja a II. r. alperes volt, az alperesi jogelőd jogutóda a I.rendű alperes a
  37. november 2-i átalakulás folytán. A felperes módosított keresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság az I. r. alperest a /cím/ alatti ... Üzletházban birtokban tartott 156 m2 alapterületű kávézó üzlethelyiség, illetve a 20 m2 üzlethelyiség 15 napon belül történő birtokbaadására, kérte továbbá az I. r. alperest 3.849.240.-Ft tőke és annak középarányos időponttól járó késedelmi kamatában marasztalni. Ezen összeg az alperesi jogelőd által meg nem fizetett rezsiköltséget, továbbá a 20 m2 terület
  38. június
  39. napjától
  40. február hónappal bezáró időszakra járó bérleti, illetve használati díját (967.500.-Ft) foglalja magában. A II. r. alperest mögöttes felelőssége alapján kérte kötelezni a fenti összeg megfizetésére. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Vitatták a felperes bérbeadói pozícióját és ezzel együtt a jogviszony felmondására való jogosultságát. Az I. r. alperes hivatkozott arra, hogy az cég 1 és a felperes vitája miatt nem állapítható meg, hogy ki a bérleti díj, illetve a rezsiköltség jogosultja, a bérleti díjat letétbe helyezés útján teljesítette, állítása szerint a rezsiköltséget megfizette. Vitatta a felperes által e címen érvényesíteni kívánt összeget. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a kereseti kérelem szerint az I. r. alperest mindkét üzlethelyiség 15 napon belül történő felperes birtokába adására, továbbá 3.849.240.-Ft tőkeösszeg és késedelmi kamata megfizetésére. Megállapította, amennyiben a marasztalás összege az I. r. alperestől behajthatatlan, azt a II. r. alperes köteles megfizetni. Ítéletének jogi indokolásában kifejtette, hogy a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.314/2006/
  41. számú jogerős ítélete alapján a felperes és az cég 1 között
  42. május
  43. napján létrejött apportálási szerződés érvényes. Ebből következően a felperes a bérbeadó jogutódaként gyakorolja az I. r. alperessel, illetve annak jogelődjével szemben a bérleti szerződésből fakadó jogosultságokat. Az I. r. alperest a jogutódlás tényéről
  44. május
  45. napján értesítették, ezért az I. r. alperes jogelődjének a szerződésben rögzített kötelezettséget a felperesnek kellett teljesítenie. A perben a felperes kimutatást, valamint a számlák kiállításának alapjául szolgáló közüzemi számlákat csatolt, továbbá azoknak a közszolgáltatók részére történő kiegyenlítését okiratokkal igazolta. Az alperesek a bíróság Pp.
  46. §

(3)bekezdésére, valamint 141. §
(2),
(6)bekezdésére történő figyelmeztetése ellenére nem tettek érdemi nyilatkozatot, hogy a számlák összegszerűségét tartalmilag milyen okból vitatják. A szerződés részletesen tartalmazza a rezsiköltség elszámolásának módját, a felperes ennek alapján készítette el a kimutatását, ezért indokolatlan az alperesek szakértői bizonyítás lefolytatására irányuló indítványa. Az I. r. alperes jogelődje a rezsiköltség átalány megfizetésével késedelembe esett, ez olyan szerződésszegés, amely alapján a felperes jogosult volt a szerződés azonnali hatályú rendkívüli felmondására. - 4 Tény, hogy az I. r. alperes jogelődje a 20 m2 alapterületű ingatlant nem bocsátotta a felperes birtokába a szerződésben rögzített időpontig, nem bizonyított továbbá az sem, hogy a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének eleget tett, ezért kötelezte az I. r. alperest ezen ingatlanrész birtokba adására, valamint a ki nem egyenlített bérleti, illetve használati díj megfizetésére. A II. r. alperes mögöttes felelősségét a Gt. 90. §
(1)és
(2)bekezdésére alapította. Az ítélet ellen az alperesek éltek fellebbezéssel annak megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása iránt. Hivatkoztak arra, hogy a felperes és a cég 1 egymás közötti vitája a terhükre nem eshet, a jogerős ítélet csak
  1. október
  2. napján állította meg, hogy a felperes az érvényes szerződés alapján kérheti apportálás jogcímén a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését a pénzbeli ellenérték egyidejű megfizetése mellett. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez a Ptk.
  3. §
(3)bekezdése alapján annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is szükséges, mely nem történt meg, ezért téves az az elsőfokú ítéleti megállapítás, hogy a felperest a bérbeadói jogok
  1. július
  2. napjától megilletik és ez időponttól kezdődően jogosult a bérleti díjra. Sérelmezték, hogy az elsőfokú ítélet nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az I. r. alperesi jogelőd kft-vé alakulásának időpontjától a beltagság és a mögöttes felelősség már nem értelmezhető. A fellebbezésük kiegészítéséhez a cég 1-vel kötött szerződés módosítást és az elszámolásra vonatkozó megállapodást csatoltak annak alátámasztásaként, hogy a perrel érintett időszakban a felperes nem gyakorolhatta a bérbeadói jogokat. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Tulajdoni lap másolatot csatolt, amely szerint a perbeli ingatlan vonatkozásában tulajdonjogát
  3. május
  4. napjától bejegyezték. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, abból a jogszabályoknak megfelelő következtetést vont le, érdemi döntése helytálló, ítéletét jól megindokolta. A felperes fellebbezésében nem jelölt meg olyan tényt vagy körülményt, amelyet az elsőfokú bíróság nem értékelt, anyagi és eljárási szabályok megsértése sem állapítható meg, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  5. §
(2)bekezdése és a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján annak helyes indokai szerint helybenhagyta. A fellebbezés kapcsán az alábbiakra mutat rá: Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a perbeli ingatlan vonatkozásában
  1. július
  2. napjától kezdődően a felperest illetik meg a bérbeadó jogai, illetőleg terhelik a bérleti szerződés szerinti kötelezettségek. Bérbeadói pozíciója a cég 1-vel kötött apportálási szerződésen alapul, amelynek érvényességét a bíróság jogerős ítéletével megállapította. Az a körülmény hogy a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére csak a jogerős döntés után kerülhetett sor, a felperes bérbeadói pozícióját nem érinti, ugyanis bérleti szerződést nem kizárólag a tulajdonos köthet, hanem más olyan személy is, akinek erre egyéb jogviszonyon alapuló jogosultsága fennáll. - 5 Gf.II.30.067/2008/
  3. szám Az ítélőtábla egyetért azzal a fellebbezési érveléssel, hogy a felperes és az cég 1 közötti jogvitából fakadóan az alpereseket hátrány nem érheti. Ez nem jelentheti azt, hogy az I. r. alperes jogelődének a jogvitára tekintettel nem kellett eleget tennie a rezsiköltség fizetési kötelezettségének. Az alperesek az elsőfokú eljárásban ugyan hivatkoztak arra, hogy az I. r. alperesi jogelőd a rezsiköltséget kiegyenlítette, ennek alátámasztására azonban semmilyen bizonyítást nem ajánlottak fel. A másodfokú eljárásban azt adták elő, hogy a felperes és a cég 1 jogvitájára tekintettel a rezsiköltséget a cég 1-nek teljesítették. Ennek igazolására nem alkalmas a fellebbezésük kiegészítéseként csatolt,
  4. november
  5. napján kelt megállapodás. Ez az apportálási szerződés érvénytelensége iránti perben hozott jogerős döntés után keletkezett, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a cég 1 az ingatlant illetően jogosultságokkal nem rendelkezett. A szerződésből kitűnően a bérlő a bérleti díj és a rezsiköltség fizetési kötelezettségének
  6. június
  7. napjáig tett eleget. Ezentúl az I. r. alperes hátralékos bérleti díj címén 2.064.003.-Ft + ÁFA összeg megfizetését vállalta a szerződés aláírásával egyidejűleg, rögzítették, hogy ezen összeg, valamint az I. r. alperesnek a jelen per felperese felé fennálló egyéb jogviszonyából fakadó igénye cég 1 részére történő engedményezésével tekintik kiegyenlítettnek
  8. december
  9. napjáig a bérleti díjat, illetve a rezsiköltségeket. Ebből tehát egyértelműen következik, hogy
  10. június 30-át követően az I. r. alperes jogelődje sem a felperesnek, sem pedig a cég 1-nek nem teljesített rezsiköltséget. A rezsiköltség összegének az cég 1 részére történő megfizetése sem jelentett volna az I. r. alperes jogelődje részéről szerződésszerű teljesítést az alábbiak miatt: A Ptk.
  11. §
(3)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bérbeadó személyében bekövetkezett változás esetére a bérkövetelés átszállásának időpontjára az engedmény szabályait kell alkalmazni. Ezt irányadónak kell tekinteni a bérlőt a bérleti szerződés alapján terhelő egyéb fizetési kötelezettséget illetően is. A felperes és a korábbi bérbeadó, a cég 1 2005. május 17. napján kelt levelében a bérbeadó személyében bekövetkezett változásról az I. r. alperesi jogelődöt értesítette, ezért az I. r. alperes jogelődje a Ptk. 328. §
(4)bekezdése alapján szerződésszerűen csak a felperesnek teljesíthetett, függetlenül a felperes és az cég 1 között fennálló jogvitától. Az I. r. alperes jogelődje e kötelezettségének nem tett eleget. A felperes a Ptk. 434. §,
(2)és
(3)bekezdése alapján alkalmazandó
  1. évi LXXVIII. tv.
  2. §
(1)bekezdése és a 24. §
(1)bekezdés b/ pontja alapján jogszerűen mondta fel a bérleti szerződést. A bérleti szerződés alapján az I. r. alperes köteles az ingatlant a felperes birtokába adni. Az alperesek a fellebbezésükben konkrétan már nem vitatták a követelt rezsiköltség összegszerűségét, ezért csak megjegyzi az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan mellőzte a szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványt, mert ahogyan arra az elsőfokú bíróság ítéletében is rámutatott, az alperesek a bíróság erre irányuló Pp. 3. §
(3)bekezdésére és 141. §
(2)és
(6)bekezdésére történő figyelmeztetése ellenére konkrét indokát nem adták, hogy milyen okból vitatják a követelés összegszerűségét, melyet a felperes okirati bizonyítékokkal és kimutatással alátámasztott, ezért nem volt indokolt szakértő kirendelése. - 6 - Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a felperes által kiegyenlített bérleti díjat az alpereseknek a felperes bérbeadói pozíciójának megállapítása hiányában is meg kellene fizetniük a Ptk. 361. §-a alapján a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. A perben irányadó, gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 101. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 90. §
(1)bekezdése szerint a betéti társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A perbeli esetben a betéti társaság átalakulással korlátolt felelősségű társasággá alakult, ily módon az I. r. alperes a Gt. 67. §
(1)bekezdése alapján az átalakult betéti társaság jogutódjává vált, őt illetik a jogelőd gazdasági társaság jogai, illetve terhelik kötelezettségei. A perben érvényesített követelés az átalakulást megelőzően keletkezett (2006. február hónappal bezárólag). A Gt. 55. §
(1)bekezdése kimondja, a gazdasági társaság jogutódlással történő megszűnése esetében a jogelőd kötelezettségeiért a jogutód társaság tartozik helytállni. A jogelőd gazdasági társaság tagjainak (részvényeseinek) felelőssége csak akkor állapítható meg, ha jogutód gazdasági társaság helytállási kötelezettségének nem tudott eleget tenni. Az 56. §
(1)bekezdése szerint ha a tag felelőssége a társaságot terhelő kötelezettségekért a társaság fennállása alatt korlátlan és egyetemleges volt, a helytállási kötelezettsége is korlátlan és egyetemleges a megszűnt gazdasági társaság kötelezettségeiért. Mindezen jogszabályi rendelkezésekből következően az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a II. r. alperes, mint a jogelőd betéti társaság beltagjának mögöttes felelősségét a korlátolt felelősségű társasággá átalakult betéti társaság tartozásaiért (EBH. 2007/1627. Komplex Jogtár). Az eredménytelenül fellebbező alperesek a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelesek a felperesek 32/
  1. (VIII. 22.) IM. rendelet szerint megállapított másodfokú perköltségének, valamint az Itv.
  2. §-a alapján alkalmazandó 6/
  3. (VI. 26.) IM. rendelet
  4. §
(2)bekezdése alapján a személyes illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéknek a megfizetésére. S z e g e d,
  1. június
  2. Dr. Sághy László sk. Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.