Bfv.200/2021/10 – Kúria

(1)és

(2)bekezdése nem teszi lehetővé, ezért az így kiszabott büntetés törvénysértő. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.200/2021/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Harangozó Attila, előadó bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. november
3. Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmény Terhelt: terhelt Első fok: Másodfok: Nagykanizsai Járásbíróság, 5.B.339/2017/26., ítélet, tárgyalás,
4. június
5. Zalaegerszegi Törvényszék, Bf.276/2018/4., ítélet, nyilvános ülés,
6. október
7. Az indítvány előterjesztője: Zala Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Zala Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nagykanizsai Járásbíróság 5.B.339/2017/
8. számú, illetve a Zalaegerszegi Törvényszék Bf.276/2018/
9. számú ítéletét megváltoztatja akként, hogy a terheltet a gazdasági társaság vezető tisztségviselője által végzendő tevékenység gyakorlásától 3 (három) évre tiltja el. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Nagykanizsai Járásbíróság a
10. június
11. napján kihirdetett 5.B.339/2017/
12. számú ítéletével a terheltet csalás bűntette [Btk.
13. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] és hamis magánokirat [2] felhasználásának vétsége (Btk.

1. §) miatt halmazati büntetésül 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 750.000 forint pénzbüntetésre ítélte, valamint eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője által végzendő tevékenység gyakorlásától. A szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy végrehajtásának elrendelése esetén a terhelt a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
2. október
3. napján meghozott Bf.276/2018/
4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a terhelt által vezetett kft.-vel szemben 12.047.200 forint vagyonelkobzást rendelt el, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] [4] [5] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Zala Megyei Főügyészség B.283/2020/
5. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt javára a Be.
6. §

(1)bekezdés b) pontja alapján. Indokai szerint a Nagykanizsai Járásbíróság 5.B.339/2017/

1. számú ítéletének rendelkező része a gazdasági társaság vezető tisztségviselője által végzendő tevékenységtől történő eltiltással kapcsolatban nem állapított meg határozott ideig tartó időtartamot, illetve nem is utalt arra, hogy az eltiltásra végleges hatállyal került volna sor. Ezek hiányában a foglakozástól eltiltás kiszabására a büntető anyagi jog szabályait sértő módon került sor. Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a Nagykanizsai Járásbíróság 5.B.339/2017/
2. számú ítéletét változtassa meg, és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője által végzendő tevékenységtől történő eltiltás tartamát - a Btk. 53.

(2)bekezdésében írt keretek között - határozott időtartamban állapítsa meg. A Legfőbb Ügyészség BF.87/2021/

1. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt azzal tartotta fenn, hogy a felülvizsgálat okaként a Be.
2. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontját jelölte meg, illetve a Nagykanizsai Járásbíróság 5.B.339/2017/26. számú ítélete mellett a Zalaegerszegi Törvényszék Bf.276/2018/4. számú ítéletének megváltoztatását is indítványozta. III. [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány alapos. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont II. fordulat
2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a büntetőjog más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. Törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogszabály megszegése, aminek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. A Btk. 53. §

(1)bekezdése szerint a foglalkozástól eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú, míg a

(2)bekezdés ehhez kapcsolódva rögzíti, hogy a határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év, továbbá, hogy végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy arra méltatlan. A törvényi rendelkezésekből kitűnően, ha a bíróág foglalkozástól eltiltás büntetést szab ki, akkor az ítélete rendelkező részében ki kell mondania, hogy az végleges hatályú vagy határozott idejű, illetve, ha határozott idejű, akkor meg kell határoznia annak időtartamát. Jelen ügyben a jogerős ügydöntő határozat e követelménynek nem felelt meg. Az eljárt bíróság felülvizsgálattal támadott határozatából kitűnik a bíróság azon akarata, hogy a terhelttel szemben foglalkozástól eltiltást szabott ki, amely gazdasági társaság vezető [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] tisztségviselője által végzett tevékenységtől való eltiltás. Azt azonban törvénysértően határozta meg tekintettel arra, hogy tartama nem került években meghatározásra, és végleges hatályú eltiltást sem jelölt meg. A határozott idejű foglalkozástól eltiltás kiszabását tartamának konkrét és egyértelmű meghatározása nélkül a Btk. 53. §

(1)és

(2)bekezdése nem teszi lehetővé, ezért az így kiszabott büntetés törvénysértő. Az elsőfokú bíróság ítélete a bizonyítékok értékelése körében (elsőfokú ítélet

1. oldal
2. bekezdés) a terhelt gyanúsítotti vallomása alapján - rögzítette a kft. vezetésével kapcsolatos azon megállapítást, amely szerint a terhelt meghatalmazása
3. szeptember
4. napja óta tette lehetővé számára, hogy a cég nevében teljeskörűen korlátozás nélkül eljárjon, jognyilatkozatot tegyen és szerződést kössön. Ez a megállapítás a tényállás részét képezi. Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a felülvizsgálatban irányadó tényálláshoz tartoznak mindazon történeti tények, amelyeket az ítéletben megállapítottak függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében. Aggálytalan tehát a tényállás abban a tekintetben, hogy a terhelt a jogerős határozatban megállapított bűncselekményeket a kft. tényleges vezetőjeként valósította meg annak ellenére, hogy nem ő volt a cég ügyvezetője. Az elsőfokú ítélet indokolása rögzítette azt is, hogy a terhelt tényállásban rögzített tevékenysége révén a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének feladataira méltatlanná vált, ezért ezen feladatok végzésétől eltiltotta. A Kúria következetes gyakorlata szerint a gazdasági társaság vezető tisztségviselő foglalkozás gyakorlásától eltiltható az, aki ugyan nem bejegyzett ügyvezető, azonban az ügyvezetői feladatokat ténylegesen végzi (Bfv.I.1.232/2016/7.). A Kúria a törvénysértést akként küszöbölte ki, hogy a terheltet az eljárt bíróság által értékelt bűnösségi körülményekre tekintettel és a jelentős időmúlásra figyelemmel a Btk.
5. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a gazdasági társaság vezető tisztségviselője által végzett tevékenység gyakorlásától 3 évre tiltotta el. Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont második fordulatára figyelemmel a felülvizsgálattal megtámadott határozatot a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [23] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. [22] Budapest,

1. november
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Harangozó Attila s.k. előadó bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ