Mfv.I.10.842/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sógor Nándor ügyvéd által képviselt felperesnek a regionális tisztifőorvos által képviselt alperes ellen közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Miskolci Munkaügyi Bíróságnál 9.M.514/
- szám alatt megindított és másodfokon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.20.121/2007/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.20.121/2007/
- számú ítéletét - az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintő rendelkezését nem érintve hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 8.000 /nyolcezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A Miskolci Munkaügyi Bíróság 9.M.514/2006/
- számú ítéletével elutasította a felperesnek a közszolgálati jogviszonyát felmentéssel megszüntető munkáltatói jognyilatkozat jogellenességének megállapítása, és az anyagi jogkövetkezmények alkalmazása iránti keresetét. Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes
- május 18ától létesített közszolgálati jogviszonyt az alperessel, illetve jogelődjével jogtanácsos, egészségügyi igazgatási és belső ellátási csoportvezető munkakörben. Az alperesi jogelőd az ágazati miniszter létszámleépítést elrendelő intézkedése nyomán 18 fő jogviszonyát - köztük a felperesét - felmentéssel megszüntette, továbbá 18 üres álláshelyet is felszámolt. A létszámcsökkentés nem minősült csoportosnak, az alperes a felperessel közölt
- február 16-án kelt felmentést az egészségügyi miniszter által elrendelt létszámcsökkentéssel indokolta, a Ktv.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján a felmentést az elsőfokú bíróság jogszerűnek minősítette. Nem találta alaposnak a munkakör felajánlási kötelezettség elmulasztására vonatkozó felperesi hivatkozást, továbbá úgy ítélte meg, hogy a felperes nem bizonyította, miszerint az alperes az előző évi több hónapos keresőképtelensége miatt szüntette meg a közszolgálati jogviszonyát. Megállapította továbbá, hogy nem alapos a kereset abban a részében sem, miszerint az alperes a felperes munkakörébe új alkalmazottat vett fel. A felperes fellebbezése alapján eljárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.20.121/2007/
- számú ítéletével a felmentést sérelmező felperesi keresetet elutasító részében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A másodfokú bíróság megalapozottnak minősítette a helyesen feltárt tényállásból levont jogi következtetést, és kiemelte, hogy a felperes a felmentése egészségi állapotával összefüggését nem tudta bizonyítani, a tanúvallomások ezt az előadását nem támasztották alá. Rámutatott továbbá, hogy a felperest az alperes olyan munkakörben foglalkoztatta, amely már a felmentés előtt sem, és azután sem szerepelt az alperesi jogelőd szervezeti és működési szabályzatában. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Elsődlegesen a korábbi nyilatkozatai figyelembevételét kérte. Tévesnek minősítette az első- és másodfokú ítéletek alapjául vett tényállást arról, hogy nem a korábbi hosszas táppénzes állomány volt a való oka a felmentésének. Ebben a körben sérelmezte két érdektelen tanú nyilatkozatának figyelmen kívül hagyását. Álláspontja szerint az alperes felmentése az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
- évi CXXV. törvény
- §-át és
- §-át sérti, mivel a felmentésére életkora, illetve egészségi állapotromlása miatt került sor. A Pp.
- §
(2)és
(3)bekezdése megsértésére is hivatkozott azzal összefüggésben, hogy az eljárt bíróságok nem oktatták ki a bizonyítási teherről és annak következményéről. Fenntartotta azt a perbeli előadását, hogy az alperes a munkakörében új alkalmazottat foglalkoztat, aki teljes egészében átvette a feladatait. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 270. §
(2)bekezdése és a 272. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben kell előadni a jogszabálysértés megjelölése mellett, hogy a fél a jogerős határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja, ezért a Legfelsőbb Bíróság nem a korábbi beadványokra (felperesi nyilatkozatokra) hivatkozást, hanem a jelen felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt indokokat vette figyelembe (BH 1995.99.). Az eljárt bíróságok széleskörű bizonyítást folytattak a felperes által hivatkozott hátrányos megkülönböztetés körében, és a bizonyítékok törvénysértés nélküli mérlegelésével állapították meg, hogy a felperes tényállítása nem bizonyosodott be, miszerint a felmentésére egészségi állapotromlása, illetve kora miatt került sor. Ezen tényállítások tekintetében a bizonyítás a felperest terhelte, és amennyiben a megkülönböztetés ténye fennáll, akkor merül fel az alperest terhelő kimentési bizonyítás [Pp. 164. §
(1)bekezdés,
- évi CXXV. törvény
- §
(1)-
(2)bekezdés]. Mindazonáltal az alperes bizonyította - amit felülvizsgálati kérelmében a felperes sem cáfolt -, hogy az alperesi városi ÁNTSZ intézetnél nem volt szükség jogász alkalmazására, ilyen alkalmazás csak a megyei szervezetnél volt előírva, és a felperes munkaköre nem is szerepelt a szervezeti és működési szabályzatban. A létszámleépítés indokaként az is megfogalmazást nyert országos szinten, hogy a szervezetnek engedélyező hatóságból ellenőrző szervvé kell válnia (
- sorszámú tárgyalási jkv.
- és
- oldalak). A felperes alaptalanul sérelmezte K. A.-né és K. J. M.-né tanúnyilatkozata figyelmen kívül hagyását, a hivatkozott tanúnyilatkozatokat az eljárt bíróságok ugyanis értékelték, de nem találták alkalmasnak a felperesi előadás alátámasztására. Mindkét tanú ugyanis a felperes által nekik elmondott véleményéről nyilatkozott, ezen tanúnyilatkozatok - más alátámasztó bizonyíték hiányában - a felperesi tényelőadást nem bizonyították. A perben az alperes igazolta, hogy a felperes felmentését követően jogászt már nem alkalmazott. A felperes felmentését megelőzően (
- január hónapban) létrehozott, és a felperes által hivatkozott foglalkoztatás nem közszolgálati jogviszony keretében jött létre, hanem az alperes ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra kötött a
- évi CXXIII. törvény szerint határozott idejű sajátos foglalkoztatási szerződést, ezért a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az ösztöndíjast az ő munkaköre ellátására alkalmazta az alperes. A felperes helytállóan hivatkozott felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az eljárt bíróság köteles eljárásjogi tekintetben a bizonyítási teherre, a következményekre vonatkozóan a feleket előzetesen tájékoztatni [Pp.
- §
(2)-
(3)bekezdések]. Ezen kötelezettség elmaradása akkor szolgálhat a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, ha a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott anyagi jogszabálysértéssel szoros összefüggésben olyan eljárási jogszabálysértésnek minősül, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt. Az adott esetben ilyen jogszabálysértés önmagában a kioktatás hiánya miatt nem volt megállapítható, mivel az elsőfokú bíróság előtt folyt bizonyítási eljárás e nélkül is a felperes által keresetében hivatkozott körben folyt, a bizonyítási indítványait a bíróság teljesítette, és az alperes is a bíróság elé tárta a felperesi állításokat cáfoló bizonyítékait. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet - az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintő rendelkezését nem érintve hatályában fenntartotta. A felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A 6/1986.(VI.26.) IM rendelet adott ügyben még irányadó 2. §
(1)bekezdés f) pontja és
- §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Budapest,
- június
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő