← Magyarország

Mfv.10842/2007/4 – Kúria

Mfv.I.10.842/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sógor Nándor ügyvéd által képviselt felperesnek a regionális tisztifőorvos által képviselt alperes ellen közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Miskolci Munkaügyi Bíróságnál 9.M.514/

  1. szám alatt megindított és másodfokon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.20.121/2007/
  2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.20.121/2007/
  3. számú ítéletét - az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintő rendelkezését nem érintve hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 8.000 /nyolcezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A Miskolci Munkaügyi Bíróság 9.M.514/2006/
  4. számú ítéletével elutasította a felperesnek a közszolgálati jogviszonyát felmentéssel megszüntető munkáltatói jognyilatkozat jogellenességének megállapítása, és az anyagi jogkövetkezmények alkalmazása iránti keresetét. Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes
  5. május 18ától létesített közszolgálati jogviszonyt az alperessel, illetve jogelődjével jogtanácsos, egészségügyi igazgatási és belső ellátási csoportvezető munkakörben. Az alperesi jogelőd az ágazati miniszter létszámleépítést elrendelő intézkedése nyomán 18 fő jogviszonyát - köztük a felperesét - felmentéssel megszüntette, továbbá 18 üres álláshelyet is felszámolt. A létszámcsökkentés nem minősült csoportosnak, az alperes a felperessel közölt
  6. február 16-án kelt felmentést az egészségügyi miniszter által elrendelt létszámcsökkentéssel indokolta, a Ktv.
  7. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a felmentést az elsőfokú bíróság jogszerűnek minősítette. Nem találta alaposnak a munkakör felajánlási kötelezettség elmulasztására vonatkozó felperesi hivatkozást, továbbá úgy ítélte meg, hogy a felperes nem bizonyította, miszerint az alperes az előző évi több hónapos keresőképtelensége miatt szüntette meg a közszolgálati jogviszonyát. Megállapította továbbá, hogy nem alapos a kereset abban a részében sem, miszerint az alperes a felperes munkakörébe új alkalmazottat vett fel. A felperes fellebbezése alapján eljárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.20.121/2007/
  1. számú ítéletével a felmentést sérelmező felperesi keresetet elutasító részében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A másodfokú bíróság megalapozottnak minősítette a helyesen feltárt tényállásból levont jogi következtetést, és kiemelte, hogy a felperes a felmentése egészségi állapotával összefüggését nem tudta bizonyítani, a tanúvallomások ezt az előadását nem támasztották alá. Rámutatott továbbá, hogy a felperest az alperes olyan munkakörben foglalkoztatta, amely már a felmentés előtt sem, és azután sem szerepelt az alperesi jogelőd szervezeti és működési szabályzatában. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. Elsődlegesen a korábbi nyilatkozatai figyelembevételét kérte. Tévesnek minősítette az első- és másodfokú ítéletek alapjául vett tényállást arról, hogy nem a korábbi hosszas táppénzes állomány volt a való oka a felmentésének. Ebben a körben sérelmezte két érdektelen tanú nyilatkozatának figyelmen kívül hagyását. Álláspontja szerint az alperes felmentése az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
  2. évi CXXV. törvény
  3. §-át és
  4. §-át sérti, mivel a felmentésére életkora, illetve egészségi állapotromlása miatt került sor. A Pp.
  5. §
(2)és
(3)bekezdése megsértésére is hivatkozott azzal összefüggésben, hogy az eljárt bíróságok nem oktatták ki a bizonyítási teherről és annak következményéről. Fenntartotta azt a perbeli előadását, hogy az alperes a munkakörében új alkalmazottat foglalkoztat, aki teljes egészében átvette a feladatait. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 270. §
(2)bekezdése és a 272. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben kell előadni a jogszabálysértés megjelölése mellett, hogy a fél a jogerős határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja, ezért a Legfelsőbb Bíróság nem a korábbi beadványokra (felperesi nyilatkozatokra) hivatkozást, hanem a jelen felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt indokokat vette figyelembe (BH 1995.99.). Az eljárt bíróságok széleskörű bizonyítást folytattak a felperes által hivatkozott hátrányos megkülönböztetés körében, és a bizonyítékok törvénysértés nélküli mérlegelésével állapították meg, hogy a felperes tényállítása nem bizonyosodott be, miszerint a felmentésére egészségi állapotromlása, illetve kora miatt került sor. Ezen tényállítások tekintetében a bizonyítás a felperest terhelte, és amennyiben a megkülönböztetés ténye fennáll, akkor merül fel az alperest terhelő kimentési bizonyítás [Pp. 164. §
(1)bekezdés,
  1. évi CXXV. törvény
  2. §
(1)-
(2)bekezdés]. Mindazonáltal az alperes bizonyította - amit felülvizsgálati kérelmében a felperes sem cáfolt -, hogy az alperesi városi ÁNTSZ intézetnél nem volt szükség jogász alkalmazására, ilyen alkalmazás csak a megyei szervezetnél volt előírva, és a felperes munkaköre nem is szerepelt a szervezeti és működési szabályzatban. A létszámleépítés indokaként az is megfogalmazást nyert országos szinten, hogy a szervezetnek engedélyező hatóságból ellenőrző szervvé kell válnia (
  1. sorszámú tárgyalási jkv.
  2. és
  3. oldalak). A felperes alaptalanul sérelmezte K. A.-né és K. J. M.-né tanúnyilatkozata figyelmen kívül hagyását, a hivatkozott tanúnyilatkozatokat az eljárt bíróságok ugyanis értékelték, de nem találták alkalmasnak a felperesi előadás alátámasztására. Mindkét tanú ugyanis a felperes által nekik elmondott véleményéről nyilatkozott, ezen tanúnyilatkozatok - más alátámasztó bizonyíték hiányában - a felperesi tényelőadást nem bizonyították. A perben az alperes igazolta, hogy a felperes felmentését követően jogászt már nem alkalmazott. A felperes felmentését megelőzően (
  4. január hónapban) létrehozott, és a felperes által hivatkozott foglalkoztatás nem közszolgálati jogviszony keretében jött létre, hanem az alperes ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra kötött a
  5. évi CXXIII. törvény szerint határozott idejű sajátos foglalkoztatási szerződést, ezért a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az ösztöndíjast az ő munkaköre ellátására alkalmazta az alperes. A felperes helytállóan hivatkozott felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az eljárt bíróság köteles eljárásjogi tekintetben a bizonyítási teherre, a következményekre vonatkozóan a feleket előzetesen tájékoztatni [Pp.
  6. §
(2)-
(3)bekezdések]. Ezen kötelezettség elmaradása akkor szolgálhat a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, ha a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott anyagi jogszabálysértéssel szoros összefüggésben olyan eljárási jogszabálysértésnek minősül, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt. Az adott esetben ilyen jogszabálysértés önmagában a kioktatás hiánya miatt nem volt megállapítható, mivel az elsőfokú bíróság előtt folyt bizonyítási eljárás e nélkül is a felperes által keresetében hivatkozott körben folyt, a bizonyítási indítványait a bíróság teljesítette, és az alperes is a bíróság elé tárta a felperesi állításokat cáfoló bizonyítékait. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet - az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintő rendelkezését nem érintve hatályában fenntartotta. A felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A 6/1986.(VI.26.) IM rendelet adott ügyben még irányadó 2. §
(1)bekezdés f) pontja és
  1. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Budapest,
  2. június
  3. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.