A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.275/2008/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- évi szeptember hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A sikkasztás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntető ügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása 13.B.1440/2003/
- során számú a ítéletét Tatabányai és a Városi Bíróság Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1.Bf.429/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak, s ebben az ügyben az indítványozó részéről újabb felülvizsgálati indítvány előterjesztésének nincs helye. I n d o k o l á s I. A Tatabányai Városi Bíróság a
- június
- napján kihirdetett jelentős 13.B.1440/2003/
- értékre, számú folytatólagosan, ítéletével a üzletszerűen terheltet elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 8 hónapi - végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 200 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén 1 000 forintonként rendelte egy-egy napi fogházbüntetésre átváltoztatni azzal, hogy a főbüntetésként kiszabott szabadságvesztés végrehajtása esetén ennek végrehajtási fokozata a pénzmellékbüntetés helyébe Kötelezte a terheltet a lépő szabadságvesztésre is irányadó. magánfélnek 8 830 500 forint kár, ennek törvényes kamata, továbbá állam javára 529 800 forint eljárási illeték megfizetésére. Az ítéleti tényállás lényege szerint a sértett szerződés alapján jutalékos rendszerben üzemeltette a JET üzemanyagtöltő állomást, amely egy Kft. tulajdonát képezte. Az üzemanyagtöltő állomáson kútvezető helyettesként dolgozott a terhelt, akinek munkakörébe tartozott a napi jelentések alapján a napi zárás elkészítése és a napi bevételeknek a pénzszállító cég részére történő átadása is. A pénzszállító cégnek a napi zárás alapján mindig az előző napi, kétnapi bevételt kellett átadni oly módon, hogy a zsákba ún. befizetési bizonylatot kellett elhelyezni, amelyen feltüntetésre került a zsákolást végző személy által elhelyezett összeg, amelyet a pénzszállító cég közvetítésével a cég a bankszámláját kezelő Bank Rt-nek kívánt elküldeni. A vasár- és az ünnepnapot követően a bevételt az első munkanapon kellett elküldeni, egyebekben ettől a gyakorlattól eltérni nem lehetett. A terhelt, mint a pénzkezeléssel megbízott személy, ismerte a kft. bevétel-elszámolási, könyvelési gyakorlatát, valamint ennek hiányosságait is. A terhelt a sértett bizalmával visszaélve, rendszeres haszonszerzés céljából
- május
- és
- június
- közötti időszakban a rábízott napi bevételeket nem teljes egészében adta át a pénzszállító cégnek, hanem a napi bevételekből ezen időszak alatt 8 830 500 forintot eltulajdonított, amely hiány tekintetében a Kft. felé a sértett teljes vagyoni felelősséggel tartozott. A terhelt magatartása folytán a sértettnek okozott fenti összegű kár nem térült meg. A sértett az eljárás kamataival együtt. során kérte kárának megtérítését, annak Az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy a terhelt szerződés alapján a sértett által üzemeltetett JET kúton kútvezető- helyettesként dolgozott. Így jogosult volt pénzkezelési tevékenység ellátására: ezen belül a napi bevételek összekészítésére, és annak bezsákolására tanúsította is a oly módon, hogy napi bevétel a napi összegének jelentés aláírásával feladását, a zsákos befizetési bizonylat aláírásával pedig azt igazolta, hogy milyen összegű pénzt helyezett el. Ezt követően volt jogosult a bezsákolt összeget a pénzszállító cégnek átadni. A terhelt ismerte a páncélszekrény kódját, amelyet a sértetten és feleségén kívül csak a Kft. területi vezetője ismert. Megállapította továbbá, hogy a terhelt a napi bevételeknek megfelelő összegeket nem a szabályok szerint (a tárgynapra vonatkozó bevételt követő másnap, illetőleg vasárnap és ünnepnapokon az azt követő munkanapon) zsákolta be, hanem csak későbbi időpontban. Egy-egy nap teljes bevételét nem vagy csak részben fizette be. A könyvelési rendszer hiányosságait kihasználva, több nap bevételét egy összegben és/vagy hiányosan, vagy többletfizetéssel hiányosságainak ismerete teljesítette. tette A lehetővé könyvelési a terhelt rendszer számára a bűncselekmény elkövetését anélkül, hogy az hosszú időn keresztül bárkinek feltűnt volna. Ehhez hozzájárult az is, hogy a sértett teljes bizalmát élvezte. Az ítélet jogi indokolásából kitűnően a terhelt hosszabb időn át, rendszeres haszonszerzésre törekvő magatartása miatt a sikkasztás bűncselekményét folytatólagosan és üzletszerűen elkövetettnek minősítette. A terhelt és védője által felmentésért bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljáró Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a
- június
- napján kelt 1.Bf.429/2006/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt kártérítés és kamatának, valamint az ehhez kapcsolódó illeték megfizetésére kötelezését mellőzte, a magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokon mellőzte a eljáró bíróság terhelt korábbi az elsőfokú eljárásokban ítélet tett indokolásából tanúvallomásainak értékelését. Az elsőfokú ítélet mérlegelést indokoló részéből (
- és
- oldal) a I., II., III. sorszámmal megjelölt szövegrészeket a tényállás részének tekintette. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy az
- május
- napjától június
- napjáig terjedő aláírása szerepelt bizonylatokon, időszakban a ebben öt pénz az alkalom feladását időszakban kivételével igazoló a a terhelt zsákos feladási benzinkúton keletkezett bevétel és annak befizetési időpontjai és a befizetett összegek a Kft. és a Bank kimutatásai szerint megállapítható volt. Abból a tényből, hogy a páncélszekrényhez a sértetten és feleségén kívül csak a terheltnek volt hozzáférése, az következik, hogy a terhelt volt az, aki hiányos összegben adta át a benzinkút bevételét a pénzszállítást végző cégnek, és a hiánnyal nem számolt el a sértett felé. II. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben elsődlegesen anyagi jogszabálysértést sérelmezte, másodlagosan a bűncselekmény folytatólagos és üzletszerű minősítését kifogásolta (Be.
- indítvány §
(1)több megállapított bekezdés
- a)vonatkozásban tényállást és a és
- b)pontja). A felülvizsgálati támadja az elsőfokú ítéletben bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységét: az ügyben eljárt bíróságok nem bizonyították, hogy a terhelt volt a kútvezető helyettesítésével megbízott személy, továbbá azt sem, hogy munkaköre miatt pénzkezelésre lett volna jogosult. Az a tény, hogy a bezsákolt bizonylatokon és a napi jelentéseken - általa elismerten is - a terhelt aláírása szerepel, nem azt jelenti, hogy az arra feljogosított személy írta alá. A terhelt a napi jelentések és a pénzeszsákokban szereplő iratok aláírásával maximum büntetőjogilag sikkasztás nem alanya a munkakörét értékelhető. - rábízás A lépte terhelt hiányában - túl, azonban személye, szóba sem ez mint jöhet. a Más bűncselekmény elkövetése pedig nem bizonyított. Ezért a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.929/2008. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - a tényállást és a bizonyítékok értékelését támadó részében - a törvényben kizártnak, egyebekben alaptalannak tartva indítványozta, indítványnak hogy ne a adjon Legfelsőbb Bíróság helyt, a és a felülvizsgálati megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. A felülvizsgálati felszólalásában rögzített eljárásban részletesen tényállással tartott nyilvános kifejtette kapcsolatos a ülésen jogerős aggályait. A a védő ítéletben felülvizsgálati indítványát kiegészítette további, a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott és a felülvizsgálatra okot adó - eljárási szabálysértésekre történő hivatkozással. Így sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el (Be. 373.§
(1)bekezdés I.
- c)pontja), az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt (II.
- b)pontja), az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének olyan mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan (III.
- a)pontja). A legfőbb ügyész képviselője a nyilvános ülésen az indítványozó kiegészítéseire változatlanul tett felszólalásában fenntartotta. az Kifejtette, írásbeli hogy a nyilatkozatát védő által hivatkozott abszolút hatályú eljárási szabálysértések álláspontja szerint miért nem valósultak meg, ezért a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésére sem kerülhet sor. III. A Legfelsőbb felülvizsgálatát az Bíróság indítványban a sérelmezett megjelölt ítélet érdemi alapján - okok az ítéletben rögzített tényállás alapulvételével - végezte el. A felülvizsgálati eljárás olyan rendkívüli jogorvoslati eljárás, melynek során az alapügyben eljárt bíróságok által megállapított tényállás - annak hiányossága, iratellenessége, téves ténybeli következtetései - esetén is irányadó (Be. 423. §
(1)bekezdés). Kizárólag az e tényállásból levont jogkövetkeztetések helyessége vizsgálható felül, ekként a felülvizsgálati eljárás a téves ténymegállapítások kiküszöbölésére nem alkalmas. Nem vonta vizsgálódása körébe a védőnek az ítéleti tényállás egyes megállapításait, a bizonyítás hiányosságait, a bíróság bizonyíték értékelő tevékenységét támadó érveit, mert azok a felülvizsgálat eljárásjogi keretein kívül esnek. E részében a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára - a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének I. c), II.
- b)és III.
- a)pontjában meghatározott eljárási szabálysértésre alapított részében nem találta alaposnak. A 2006. évi LI. törvény módosította az 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §
(2)törvényi bekezdésében szinten vádemelésre írtakat, meghatározza. jogosult a amely a törvényes vád Eszerint törvényes a intézett indítványában bírósághoz fogalmát vád, ha a meghatározott személy, pontosan körülírt, büntetőtörvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. E törvényhely hatálybalépése előtt a Be. 2. §-ának
(2)bekezdése akként rendelkezett, hogy a bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek és csak olyan cselekmény alapján, amelyet a vád tartalmaz. A 2006. évi LI. törvény 2006. hatályba. A Be. 605. §-ának büntetőeljárási törvény év július
(2)hó
- bekezdése hatálybalépésekor napján lépett értelmében folyamatban a lévő büntetőeljárásban az azt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt a törvény másképp szabályozta. Ebből következően a törvényes vád módosított fogalmának következményei csak a
- év július hó
- napja után benyújtott vádiratok esetében alkalmazhatók. A következetes bírói gyakorlat szerint a vád kereteit azok a tények határozzák meg, amelyeket az ügyész a vád előterjesztésekor, mint megtörtént eseményeket előad, feltéve, hogy a vádirat szövegéből annak ellenkezője kifejezetten ki nem tűnik. A vádirati minősítés a bíróságot nem köti. A Tatabányai Városi Ügyészség B. 116/2003/6-I. számon
- október
- napján nyújtotta be a vádiratot a terhelttel szemben, a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a) pontja szerint minősülő, jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt. A
- április
- napján megtartott bírósági tárgyaláson az ügyész a vádat módosította a Btk.
- §
(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bizonyítási eljárás eredményeképpen eredményhez (illetve esete megállapításának bűntettével vádolva terheltet. Ha a vád szerinti cselekmény súlyosabb eredményhez) kötött, minősített lehet akkor bíróság - helye, a a a a tett- azonosság körében maradva és értelemszerűen a hatásköri szabályok betartásával - a súlyosabb eredményre kiterjedően is elbírálhatja a terhelt cselekményét, az ügyész vádmódosítása hiányában is (A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának 1/2007. BK. véleménye az 1998. évi XIX. törvény (Be.) egyes rendelkezései értelmezéséről I/3/h. pont). A fentiekből következően nem helytálló és minden alapot nélkülöz az a védői érvelés, hogy a terhelt bűnösségét az ügyben eljárt bíróságok törvényes vád hiányában állapították meg. A Be. 21. §-a
(1)bekezdés a)-
- d)pontjai alatt felsorolt kizárási okok abszolút kizárási okok, amelyek minden esetben a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését eredményezik. Az
- e)pontban megjelölt kizárási ok esetén (akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható) erre csak akkor kerülhet sor, ha a bíróság tanácsa a sérelmezett bíró kizárását megállapította, de ő ennek ellenére eljárt és határozatot hozott. Az adott ügyben ilyen adat nem merült fel, ennek hiányában a hivatkozott kizárási ok sem állapítható meg. A felülvizsgálati indítványban hivatkozott eljárási szabálysértés (a bíróság indokolási kötelezettségének olyan mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan) nem valósult meg. A védő elsődlegesen a tényállást, másodlagosan a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét támadja, amikor az egyes tanúk vallomásait vitatja. Tehát nem olyan eljárási szabálysértésre hivatkozik, amelynek megvalósulása esetén a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatának van helye. A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a terhelt kútvezető helyettesként dolgozott, a benzinkút forgalmának napi zárását végezte, a kútkezelők napi bevételét összesítette, majd az összekészített bevételt az általa aláírt zsákos befizetéssel átadta a pénzszállítóknak. A tényállásban megállapított esetekben (1998. május 4. és 1998. június 30. közötti időszakban) a pénzszállítóknak a napi jelentésekben szereplő összeget nem, vagy hiányosan adta át, és a különbözetet eltulajdonította. rendszeres haszonszerzésre törekedve A Btk. 317. §
(1)bekezdése szerint a sikkasztás elkövetési magatartása a rábízott idegen dolog eltulajdonítása, vagy azzal sajátjaként rendelkezés. A tényállásban pénzösszeg megállapított rábízás eltulajdonításával a ténye sikkasztás miatt a terhelt törvényi a tényállási elemeit megvalósította, cselekményének jogi minősítése törvényes. A terheltnek a pénz eltulajdonításában megnyilvánuló magatartása rábízás hiányában - sem eredményezné a felmentését, mert ez esetben a cselekményét lopás bűntettének kellene minősíteni. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a büntetés kiszabásának felülvizsgálatára a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt is csak akkor kerülhet sor, ha törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A terhelt terhére megállapított és vád tárgyává tett üzletszerűen, folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett (Btk. 317. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés c) pontjára figyelemmel, a
(6)bekezdés b) pontja szerint minősülő) sikkasztás bűntette és az üzletszerűen, folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett (Btk. 316. §
(1)figyelemmel, bűntette bekezdésébe a
(6)egyaránt ütköző bekezdés 2 évtől és b) 8 a
(2)pontja évig bekezdés szerint terjedő c) pontjára minősülő) lopás szabadságvesztéssel büntetendő. A terhelttel szemben (a Btk. 87. §
(2)bekezdés c) pontjának alkalmazásával) jogerősen kiszabott 1 év 8 hónapi - végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés a bűncselekmény törvénysértő sikkasztás) minősítése esetén (rábízás sem hiányában eredményezné lopás helyett törvénysértő büntetés kiszabását. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 426. § alapján a Tatabányai Városi Bíróság elsőfokú és a Komárom-Esztergom másodfokú ítéletét hatályában fenntartotta. Megyei Bíróság A Legfelsőbb Bíróság végzése elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A felülvizsgálati indítvány ismételt előterjesztésének tilalmával kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)és a 421. §
(3)bekezdésén alapul. Budapest,
- évi szeptember hó
- napján Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Csere Katalin s.k. Dr. Schäfer Annamária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné