A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.210/2008/7.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- szeptember
- tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A halálos terhelt közúti ellen baleset gondatlan folyamatban volt okozásának büntetőügyben vétsége a miatt terhelt a által meghatalmazott védője útján benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Miskolci Városi Bíróság 27.B.3793/2005/
- számú ítéletét, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Bf.305/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben tartalommal sem más az jogosult indítvány újabb előterjesztője, felülvizsgálati sem azonos indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Miskolci Városi Bíróság a
- december
- napján kelt 27.B.3793/2005/
- számú baleset okozásának gondatlan ítéletével a vétsége terheltet halálos miatt év 1 2 közúti hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetésre és 1 év 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült 276 172 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítéleti tényállás szerint a terhelt
- október 15-én a kora esti órákban, borult, esős időben, korlátozott látási viszonyok között, a hibátlan, nedves felületű aszfalt burkolatú úttesten, folyamatos gépkocsisorban, 20-25 méteres követési távolságot tartva vezette a munkáltatója tulajdonát képező személygépkocsit a város belterületén. A vonalvezetésű, kétirányú, úttesten, km/óra 30-40 terhelt haladási iránya felől irányonként egy-egy forgalmi sebességgel közelítette meg egyenes a sávú kijelölt gyalogos átkelőhelyet, ahol villogó sárga fény figyelmeztetett a veszélyes helyre. A terhelt a neki jobbról lelépő, sötét színű nadrágban és gyalogost késve elsőbbségét, sötét és kabátban észlelte, a az úttesten ezért nem gépkocsival 1,6 méterre biztosította elütötte. A sértett behaladó áthaladási a baleset következtében olyan súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett el, hogy a szakszerű orvosi beavatkozás és kórházi kezelés ellenére
- december 11-én meghalt. Az ítélet jogi indokolásában rögzíti, hogy a műszaki szakértő megállapításából kitűnően a gyalogos az elütés helyéig 1,6 méter körüli utat tett meg, amelynek időigénye 2 másodperc volt, ekkor a személygépkocsi az elütés helyétől 21-23 méter közötti távolságra járt. Erről a helyről késedelem nélküli vészfékezés alkalmazásával a terheltnek az elütés helyéig történő megállásra legfeljebb 38-43 km/óra közötti sebesség esetén lett volna lehetősége. A terhelt a veszélyhelyzetet az elütés pillanata előtt 1,4-1,5 másodperccel ismerte fel, ekkor a gépjármű a későbbi elütési helytől 15-16 méterre volt. A személygépkocsi késedelem nélküli vészfékezés mellett az elütés helyéig legfeljebb 30-34 km/óra közötti sebességről lett volna megállítható. Így a veszélyhelyzet kezdetéhez (a gyalogos úttestre lépésének pillanata) képest 0,5-0,6 sec. cselekvési-észlelési időeltérés mutatható ki. Mindebből a bíróság azt a jogi következtetést vonta le, hogy a terhelt figyelmetlen vezetésével megszegte a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/
- (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ)
- §
(1)bekezdésében foglalt közlekedési szabályt, miszerint a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Vétett a
(2)bekezdésben foglalt rendelkezés ellen is, amikor azt a helyet, ahol az
(1)bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, járművével nem fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel közelítette meg oly módon, hogy az elsőbbségadási kötelezettségének - a szükséghez képest megállással is - eleget tudjon tenni, és e kötelezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű sebességével ne tévessze meg. Ezért a terhelt KRESZ szabályszegő magatartása és a bekövetkezett halálos eredménnyel járó baleset között az ok-okozati kapcsolat fennáll. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a
- november
- napján jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban kiszabott fogházbüntetés végrehajtása változtatta meg, tartamát felfüggesztésének 8 hogy a terhelttel hónapra, próbaidejét a 1 szemben szabadságvesztés évre mérsékelte, valamint a bűnügyi költség összegét helyesbítette. A másodfokon eljáró bíróság az elsőfokú ítélet tényállását alapul véve kifejtette, hogy bár a jelentős sértetti közrehatás (KRESZ
- §
(6)bekezdés) kétségtelenül fennáll, a baleset bekövetkezésével közvetlen ok-okozati összefüggésben szabályszegése áll. A határozat fellebbviteli eljárásban a terhelt közlekedési indokolásából foganatosított kitűnően bizonyítás a során meghallgatott műszaki szakértő megerősítette, hogy a 40 km/órát meg nem haladó útfelület sebességű, esetén sem ABS-szel felszerelt különösebben járművel kockázatos még nedves manőver egy vészfékezés. A másodfokú bíróság ebből azt a következtetést vonta le, hogy a terhelti jármű vészfékezéséből eredő baleseti kockázata lényegesen kisebb lett volna, mint a terhelt által alkalmazott lassabb fékezés mellett a gyalogos elütésének kockázata (másodfokú ítélet 4. oldal 11. bekezdés). II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt meghatalmazott védője útján nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjában írt okból. Az indítványozó álláspontja szerint a baleset oka kizárólag a sértett gyalogos KRESZ 21. közlekedési §
(6)bekezdésének szabályszegés volt. A megszegésében megnyilvánuló terhelt gépkocsisorban egy haladt, járművének a gyalogos-átkelőhely megközelítésénél elvárható mérsékelt sebessége megfelelt a bírói gyakorlat által kialakított elvárásnak. Ezért büntetőjogi felelősségének megállapítására az ítéletekben rögzített KRESZ szabály téves értelmezése miatt került sor. Az indítványozó részletesen kifejtett álláspontja szerint a vészfékezés nem tartozik a közlekedési kötelezettségek közé, ezért a vészfékezéssel történő baleset-elhárítás elmulasztása büntetőjogi felelősség, bűnösség megállapításának alapja sem lehet. Ezért a terhelt bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozta. A Legfőbb másodfokú Ügyészség bírói BF.684/
- határozat számú hatályban átiratában tartását az első- és indítványozta. Álláspontja szerint a terhelt az adott forgalmi helyzetben (borult, esős idő, korlátozott látási viszonyok, nedves felületű aszfalt, veszélyes helyre utaló villogó sárga lámpa) a gyalogos úttestre lépésének pillanatához képest 0,5-0,6 sec. közötti észlelési és cselekvési késedelemben volt. A kijelölt gyalogos-átkelőhely fokozott figyelemmel és körültekintéssel történő megközelítésének kötelezettsége miatt a terhelttől feltétlenül elvárható volt a gyalogos elütésének vészfékezés útján történő elhárítása. A KRESZ
- §
(4)bekezdésének b) pontja értelmében pedig a terheltnek fokozottan ügyelnie kellett volna a figyelmetlenül haladó sértett biztonságának megóvására is. A Legfelsőbb Bíróság a Be. 420. §-ának
(1)bekezdése és a Be. 424. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a legfőbb ügyész fenntartotta. képviselője A védő a az írásbeli átiratában felülvizsgálati foglaltakat indítvánnyal egyezően szólalt fel. III. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt okból végezte el, mivel a védői érvek a terhelt bűnösségét megalapozó anyagi jogi tévedésre hivatkoztak. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A jogerős ügydöntő határozatban megállapított és a felülvizsgálati eljárásban is irányadó ítéleti tényállás szerint a terhelt folyamatos kocsisorban, 20-25 méteres követési távolsággal vezette a személygépkocsit, borult, esős időben, korlátozott látási viszonyok között. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet, amelyre - az úttest melletti fák takaró hatása miatt - veszélyes helyre utaló villogó sárga közelítette lámpa meg. figyelmeztet, kb. 30-40 Személygépkocsijával a km/óra kellő sebességgel figyelem és körültekintés nélkül az úttestre lelépő gyalogos későbbi elütési helyétől 21-23 méterre járt, ahonnan járművét vészfékezéssel akkor tudta volna megállítani, ha 38-40 km/óra sebességnél nem nagyobb sebességgel közlekedik. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a gyalogosokat elsőbbség illeti meg: a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni (KRESZ. 43.§
(1)bekezdés). Azt a helyet, ahol az
(1)bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének a szükséghez képest megállással is - eleget tudjon tenni, és e kötelezettsége teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű sebességével ne tévessze meg (KRESZ. 43.§
(2)bekezdés). Azonban a gyalogos elsőbbségi helyzete sem feltétlen, hiszen köteles eleget tenni a KRESZ. 21. §-ának
(5)és
(8)bekezdésében írtaknak. Az úttestre csak akkor léphet, ha annak veszélytelenségéről meggyőződött, illetőleg az úttestre váratlanul nem léphet. A balesetért való felelősség, az esetleges közrehatás tekintetében való állásfoglalás kialakításához a baleset résztvevőinek (az adott ügyben a járművet vezető terhelt és a sértett gyalogos) közlekedési magatartásának vizsgálata elengedhetetlen. E nélkül nem állapíthatók meg, hogy melyek azok a szabályszegések, amelyek a bekövetkezett balesettel okozati kapcsolatban állnak. Alapvetően a KRESZ 43. §
(2)bekezdése, amely a gyalogos-átkelőhely megközelítésekor fokozott óvatosságot és olyan mérvű sebességcsökkentést ír elő, ami - akár megállással - lehetővé teszi az elsőbbségadást. Ez a közlekedési szabály a járművezetőre nézve felkészülési kötelezettséget tartalmaz, mert várható veszélyről megkívánt mérsékelt (gyalogos lelépés) van szó. A gyalogos-átkelőhely megközelítéséhez sebességre számszerű adatot a közúti közlekedés szabályai - miként ezt a KRESZ 39. §
(1)bekezdése a vasúti átjárónál előír - nem állapítanak meg, ugyanakkor a gyalogos elsőbbségét - végső esetben a járművel történő megállással is - biztosítani köteles a gépjárművezető. A fentiekből következik, hogy a védő által hivatkozott zsinórmértéket adó (BH.
- számú eseti) döntés - az eltérő baleseti szituáció miatt - a jelen ügyben nem alkalmazható, az a megállapított tényállástól eltérő helyzetre vonatkozik. A terhelt által a gyalogos-átkelőhely megközelítésekor alkalmazott 30-40 km/óra sebesség az adott út és időjárási viszonyokra tekintettel nem tekinthető biztonságosnak. Ez a sebesség nem tette lehetővé, hogy elsőbbségadási kötelezettségének - ne vészfékezéssel, hanem intenzív lassító fékezéssel - eleget tegyen. A balesetért való felelősségét nem a vészfékezés elmaradása alapozza meg. Szabályszegő közlekedési magatartása azért felróható, mert a gyalogos-átkelőhely megközelítésekor az általa megválasztott sebesség nem felelt gyalogos-átkelőhely forgalmi meg annak (az viszonyok a mérsékelt sebességnek, ítéletben rögzített időjárási, között ami a út- és megközelítése során a gépjárművezetőknek nincs - történő) járművezetőtől elvárható. A közúti forgalomban részt vevő semmilyen közlekedési helyzetben, elhárítása érdekében sem - ekként valamely vészfékezési veszély kötelezettsége (BH.2004/48.). A vészfékezés fogalma, alkalmazásának feltételei a KRESZ-ben nem szerepelnek, minthogy ilyen fékezés a jármű vezetőjére és közvetlen forgalmi környezetére nézve önmagában is veszélyt jelenthet. A vészfékezés miatt büntetőjogi felelősség megállapítására nincs lehetőség. Ezért téves a másodfokú bíróság okfejtése, hogy a terhelt az általa alkalmazott sebesség vészfékezéssel, sőt mellett a 40 is elháríthatta km/óra volna az elütést meg nem haladó sebességet sebességű, ABS-szel felszerelt járművel még nedves útfelület esetén sem különösebben kockázatos manőver a vészfékezés (másodfokú ítélet
- oldal
- bekezdés). A sértett halálához vezető balesetet tehát alapvetően a terhelt közlekedési szabályszegése felelősségét megalapozza. törvényes. idézte elő, Cselekményének s anyagi ez büntetőjogi jogi minősítése Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján hatályukban fenntartotta. A végzés elleni felülvizsgálatot fellebbezést a
- §
(4)a Be. 3. bekezdés § b)
(4)bekezdése, a pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul. Ez esetben a Be. 423. §-ának
(3)bekezdése értelmében a bíróság az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- szeptember
- napján Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Schäfer Annamária s.k. bíró A kiadmány hiteléül bírósági ügyintéző Kné