A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.86/2008/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi október hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A másodfokú bíróság az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Baranya Megyei Bíróság 7.B.312/2007/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a kiadni rendelt sörösüvegek száma helyesen három, illetve az elsőfokú eljárásban felmerült, a vádlott által megfizetendő bűnügyi költség összege helyesen 134.088 (egyszázharmincnégyezer-nyolcvannyolc) forint. Kötelezi a vádlottat, hogy fizesse meg az államnak a másodfokú eljárásban felmerült 3.600 (háromezer-hatszáz) forint bűnügyi költséget. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztése miatt, végrehajtandó fogházbüntetés alkalmazása érdekében az ügyész jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában - a vádlott büntetés-elviselési képességének a vizsgálata céljából - bizonyítás kiegészítését indítványozta, majd annak elutasítását követően, a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az ügyészi fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta. A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§
(1)bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság tényállását mentesnek találta a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt hibáktól és hiányosságoktól; az kellő mértékben felderített, hiánytalan, iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le, nem vétett olyan hibát, amely az érdemi felülbírálatot kizárta volna. Az ügy sajátossága a rendelkezésre álló adatok egyező tartalmában foglalható össze; így közelebbről abban, hogy a vádlott beismerő vallomását nagy számú bizonyíték támasztotta alá. Az italboltbeli történéseket ugyanis többen figyelemmel kísérték, legnagyobb részletességgel a vendéglő üzemeltetői, akik végül a növényvédő szerrel, illetve a rovarölővel szennyezett sörösüvegeket eltették és azokat a hatóságok rendelkezésére bocsátották. A fentebb említett mezőgazdasági készítmények hatóanyagát - gázkromatográfiai készülékek alkalmazásával - igazságügyi toxikológiai szakértő azonosította, megállapítva azt, hogy a vádlott a 2006. évi július hó 30. napján előbb endoszulfánt, majd mevinfoszt, egy nappal később pedig dinitro-orto-krezolt (DNOC-t) öntött a sértett italába. Olyan vegyületeket, amelyek - az orvosszakértői vélemény szerint súlyos, illetve halálos mérgezést okozhattak volna. Határozatának a Be.258.§
(3)bekezdés b) pontja szerinti részében az elsőfokú bíróság indokoltan tért ki a vádlott iskolai végzettségére és képzettségére, arra a körülményre, hogy növényvédő és méregraktár-kezelői munkakör betöltésére jogosító bizonyítvánnyal rendelkezett, e tárgyban 1977-ben eredményes vizsgát tett. Mindezt okirat igazolta. Nem maradt el a vádlott elme- és egészségi állapotának a vizsgálata sem. Ez utóbbi rendkívüli alapossággal, az orvosi dokumentáció (laboratóriumi leletek, feljegyzések és kórházi zárójelentések) teljes körű feldolgozásával történt meg, arra is kiterjedően, hogy a szakszerű kezelés mellett fellépő állapotrosszabbodás esetén milyen további kezelések várhatóak. Ennél részletesebb diagnózis elkészítése szükségtelen, ezért a másodfokú bíróság az orvosszakértői vélemény kiegészítésére irányuló bizonyítási indítványt elutasította. A tényállás tehát megalapozott, így az - a Be.351.§
(1)bekezdése alapján irányadó volt a másodfokú eljárásban is. -----------------------Az irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére. A cselekmény minősítése is megfelel az anyagi büntető jogszabályoknak. A vádlott a nyugdíjaztatását megelőzően szerzett szakképesítése folytán tisztában volt a növényvédő- és rovarölő szerek emberi szervezetre gyakorolt élettani hatásával; azzal a ténnyel, hogy fogyasztásuk súlyos, halálos eredménnyel járó mérgezést is okozhat. Ezt az általános élettapasztalat alapján is fel kellett ismernie. Ennek tudatában öntött mérgező anyagot a sértett sörösüvegébe, mindannyiszor arra törekedve, hogy a tevékenysége mások előtt rejtve maradjon. A sértett életének a kioltása kizárólag mások közbeavatkozása folytán maradt el, mivel a vendéglő üzemeltetői előtt a viselkedése gyanússá vált, s emiatt a permetszerekkel szennyezett italokat visszavették. Az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy alkalmatlan eszközzel elkövetettként értékelendő annak a cselekménye, aki olyan folyadékot állít elő, amely undort keltő, rendkívül penetráns szaga miatt emberi fogyasztásra gyakorlatilag alkalmatlanná válik (BH 1986/87. számú eseti döntés III. pont). A jelen ügyben azonban a Btk.17.§
(2)bekezdésének az alkalmazása fel sem merülhetett. Döntően arra visszavezethetően, hogy a sértett a
- évi július hó
- napját megelőzően - noha az italát furcsa ízűnek, kesernyésnek és kellemetlen illatúnak találta - elfogyasztotta a fertőzött sörét, attól meg is betegedett. A további három alkalommal használt vegyületek közül pedig kizárólag az organofoszfátok csoportjába tartozó mevinfosz bírt jellegzetesen csípős, büdös szaggal, az endoszulfán és a DNOC már nem. A büntetőjogi jogkövetkezményeket befolyásoló tényezőket az elsőfokú bíróság hiánytalanul feltárta, s azokat a tényleges súlyuknak megfelelően értékelte. Helyesen ismerte fel azt, hogy a korábban kifogástalan életvezetésű, előrehaladott életkorú és súlyos betegségben szenvedő vádlottal szemben a Btk.37.§-ban megfogalmazott célok a Btk.87.§
(2)bekezdés b) pontjában és a Btk.89.§
(2)bekezdésében írt rendelkezések együttes alkalmazásával is elérhetőek. Különösen arra tekintettel, hogy a be nem fejezett cselekmény több részmozzanata ún. távoli kísérlet volt, és a hatóságokkal mindvégig együttműködő vádlott megbánást tanúsított. Ilyen körülmények között törvényesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a két esztendőben megállapított szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Ennek megváltoztatása nem indokolt. Következésképpen a súlyosbítást célzó fellebbezés nem volt megalapozott. Számítási hibát vétett azonban az elsőfokú bíróság a bűnügyi költség megállapításakor, valamint elkerülte a figyelmét az, hogy a nyomozás során kettőnél több sörösüveg került lefoglalásra (nyomozati iratok 79. és 107. oldal). Ezért a másodfokú bíróság - a Be.371.§
(1)bekezdése alapján - az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy a kiadni rendelt sörösüvegek száma helyesen három, illetve a bűnügyi költség összege helyesen 134.088 forint. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi rendelkezés a Be.381.§
(1)bekezdésén alapul. költség viselésére vonatkozó P é c s,
- október
- Dr.Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr.Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr.Halász Etelka s.k. bíró A Baranya Megyei Bíróság 7.B.312/2007/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.86/2008/
- számú végzése folytán a
- évi október hó
- napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált. .Krémer László s.k. a tanács elnöke