A határozat elvi tartalma: A másodfokú nyilvános ülés megtartás a szabadlábon lévő, szabályszerűen megidézett terhelt jelenléte nélkül is törvényes volt, a másodfokú bíróság nem vétett semmilyen eljárási szabálysértést [korábbi Be. 362. §
(3)bekezdés]. A korábbi Be. 362. §
(4)bekezdése alapján a nyilvános ülés elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.428/2021/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Harangozó Attila, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt:
- május
- testi sértés bűntette és más bűncselekmény Első fok: Fővárosi Törvényszék, 5.B.547/2011/40., ítélet, tárgyalás,
- szeptember
- Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla, 1.Bf.377/2012/10., ítélet, nyilvános ülés,
- január
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.377/2012/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Fővárosi Törvényszék a
- szeptember
- napján meghozott 5.B.547/2011/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli testi sértés bűntettében [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés és
(6)bekezdés I. fordulat], melyből 1 rendbeli kísérlet. Ezért őt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék rendelkezett a bűnjelekről, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2014. január 21. napján meghozott 1.Bf.377/2012/10. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt terhére rótt bűncselekmények jogszabályi hivatkozását a 2012. évi C. törvény 164. §
(1)bekezdés és
(8)bekezdés I. fordulataként jelölte meg. Megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra, továbbá a bűnjeleket érintően is eltérően rendelkezett. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6] [7] [8] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. Kifejtette, hogy előzetesen nem mondott le a másodfokú bíróság által tartott nyilvános ülésen való részvétel jogáról, ezért indítványozta a másodfokú eljárás megismétlését, a nyilvános ülés újbóli megtartását, mivel a másodfokú ítélet a távollétében emelkedett jogerőre. A terhelt további beadványaiban sérelmezte a feltételes szabadság kizárására vonatkozó büntetésvégrehajtási bírói döntést, és az indítványa jogszabályi alapjául a Btk. 38. §
(2)bekezdés a) pontját jelölte meg. Hivatkozott arra is, hogy a másodfokú nyilvános ülésen elmondhatta volna, hogyan történt a cselekmény. A Legfőbb Ügyészség BF.1521/2021/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a másodfokú eljárás időpontjában hatályos Be. szerint a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, és ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható. Mivel a terhelt édesanyja az idézést átvette, ezért a kézbesítése szabályszerű volt, így erre figyelemmel törvényesen tartotta meg az ítélőtábla a terhelt távollétében a nyilvános ülést. Az ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a jogerős határozatot hatályában tartsa fenn. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. III. [9] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi - és nem ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [11] A terhelt sérelmezte, hogy az ítélőtábla távollétében tartotta meg a másodfokú nyilvános ülést és hozott határozatot. [12] A Be.
- §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye abban az esetben, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ilyen eljárási szabálysértés, amennyiben a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező [Be. 608. §
(1)bekezdés d) pont]. [13] A Be. 659. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [14] A nyilvános ülésre az 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 361. §
(3)bekezdése szerint idézni kell a vádlottat. [15] A nyilvános ülést a korábbi Be. 362. §
(3)bekezdése alapján a szabályszerűen megidézett (szabadlábon lévő) vádlott távollétében akkor lehet megtartani, ha a fellebbezés a távollétében is elbírálható. [16] A Kúria - egyetértve az ügyészi átiratban foglaltakkal - a következőkre mutat rá: [17] Az iratok szerint a másodfokú nyilvános ülésre szóló idézést a terhelt bejelentett állandó lakcímén az édesanyja vette át 2013. október 28. napján. [18] A korábbi Be. 70. §
(4)bekezdése szerint - amely tartalmában megegyezik a Be. 132. §
(1)bekezdésében foglaltakkal - a kézbesítés szabályszerű, ha a hivatalos iratot a címzett vagy helyette a külön jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette. [19] A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 9. §
(1)bekezdése szerint a postai küldeményt a címzett vagy e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában az egyéb jogosult átvevő részére kell kézbesíteni. [20] Egyéb jogosult átvevőnek a 15. §
(4)bekezdése és a 16. §
(4)bekezdése szerinti alkalmi átvevő, a 16. §
(3)bekezdésében meghatározott helyettes átvevő, a
- §-ban meghatározott meghatalmazott, valamint a
- §-ban meghatározott közvetett kézbesítő minősül. [21] A Korm. rendelet
- §
(1)bekezdése szerint, amennyiben a természetes személy címzett a kézbesítés megkísérlésének időpontjában nem tartózkodik a címen, a postai küldeményt elsősorban az ott tartózkodó meghatalmazottja részére kell kézbesíteni, a 16. §
(2)bekezdése szerint pedig, ha a kézbesítés megkísérlésének időpontjában sem a természetes személy címzett, és - a helyettes átvevő nyilatkozata szerint - a meghatalmazott sem tartózkodik a címen, a postai küldemény az ott tartózkodó helyettes átvevőnek is kézbesíthető. [22] A 16. §
(3)bekezdés a) pontja szerint helyettes átvevőnek minősül a címzett
- életévét betöltött, a polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozója. Jelen esetben tehát a terhelt édesanyja volt a helyettes átvevő. A kézbesítés megfelelt a
- §
(1)bekezdésben és a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 35. §
(6)bekezdésében foglaltaknak is. [23] Következésképpen a másodfokú nyilvános ülés megtartása a szabadlábon lévő, szabályszerűen megidézett terhelt jelenléte nélkül is törvényes volt, a másodfokú bíróság nem vétett semmilyen eljárási szabálysértést [korábbi Be. 362. §
(3)bekezdés]. A korábbi Be. 362. §
(4)bekezdése alapján a nyilvános ülés elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. [24] Ekként a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja, illetve 608. §
(1)bekezdése szerinti eljárási szabálysértés nem valósult meg, így a terhelt felülvizsgálati indítványa e részében alaptalan. [25] A büntetés-végrehajtási ügyben hozott bírói döntésre vonatkozó kifogás kapcsán a Kúria a következőkre mutat rá. [26] A Be. 456. §
(1)bekezdés első mondata szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról. Ilyen a bűnösséget megállapító és a felmentő ítélet, valamint az eljárást megszüntető végzés (Be. 564-
- §). [27] A bíróság feltételes szabadságra bocsátás tárgyában, büntetés-végrehajtási ügyben hozott határozata ilyen döntést nem tartalmaz, ezért az nem a vádról rendelkező ügydöntő határozat, így ellene felülvizsgálatnak helye nincs. [28] Ebben a részében a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt. [29] A Kúria a Be.
- §
(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [30] Ekként a Kúria a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [31] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [32] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- május
- Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Harangozó Attila s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző