A határozat elvi tartalma: Téves az a jogértelmezés, amely szerint a tárgyalás során kizárólag a vádmódosítással kapcsolható össze az ügyészség azon jogosultsága, hogy jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza. A vádirat benyújtását követően, de a vádirati tényállásra alapítottan - valójában a Be. 26. §
(1)bekezdése alapján - indítványozott jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést a bíróságnak érdemben el kell bírálnia akkor is, ha nem tart tárgyalást, és abban az esetben is, ha - bármilyen okból - tárgyalást tart, de a tárgyalás eredményéhez képest a vádirati tényállás módosítása nem szükséges. A Jszbt. 7. §
(2)bekezdése értelmében a Jszbt. és a Be. szabályai nem egymással szemben állóak, hanem azokat egymással összhangban kell értelmezni és alkalmazni. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.454/2021/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- április
- Az ügy tárgya: vesztegetés elfogadásának bűntette (jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés) Terhelt(ek): kft. jogi személy Első fok: Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 511.B.1474/2019/35., ítélet, előkészítő ülés,
- május
- Fővárosi Ítélőtábla, 2.Bf.145/2020/10., végzés, nyilvános ülés,
- október
- Az indítvány előterjesztője: Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: a jogi személy terhére Rendelkező rész A Kúria a vesztegetés elfogadásának bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 511.B.1474/2019/
- számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.145/2020/
- számú végzése a Korlátolt Felelősségű Társasággal szemben előterjesztett büntetőjogi intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezi, és e vonatkozásban az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Fővárosi Főügyészség a bíróságra
- december
- napján érkezett KÜO.12495/2017/
- szám [2] [3] [4] [5] [6] [7] alatti vádiratában az I. rendű terhelttel szemben vesztegetés elfogadásának bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont,
(3)bekezdés c) pont] miatt, a II. rendű terhelttel szemben bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette [Btk. 391. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont,
(3)bekezdés c) pont] miatt, a III. rendű terhelttel szemben bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette [Btk. 391. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont,
(3)bekezdés c) pont] miatt emelt vádat. Indítványozta, hogy bíróság a Be. 424. §
(2)bekezdése alapján hagyja jóvá a Fővárosi Főügyészség és a terheltek által kötött, jegyzőkönyvbe foglalt egyezségeket. Ezt követően a bíróságra
- május
- napján érkezett KÜO.12495/2017/
- számú átiratában indítványozta, hogy a bíróság a vádirati tényállás alapján a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló
- évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.)
- §
(1)bekezdés a) pontja szerint szabjon ki pénzbírságot a kft.-vel szemben. A Fővárosi Törvényszék a
- május
- napján meghozott 511.B.1474/2019/
- számú ítéletével - az egyezségekben foglaltaknak megfelelően - bűnösnek mondta ki az I. rendű terheltet vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont,
(3)bekezdés c) pont], a II. rendű terheltet bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 391. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont,
(3)bekezdés c) pont], a III. rendű terheltet pedig szintén bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében [Btk. 391. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont,
(3)bekezdés c) pont]. Ezért mindhárom terheltet 2 év szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását valamennyi terhelt esetében 5 év próbaidőre felfüggesztette. Mindhárom terheltre vonatkozóan megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén azt börtönben kell végrehajtani, valamint, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. A terhelteket 200 napi tétel pénzbüntetésre is ítélte, az egy napi tétel összegét az I. rendű terhelt vonatkozásában 15.000 forintban, a II. rendű és a III. rendű terhelt vonatkozásában 5.000 forintban állapította meg, így az I. rendű terhelttel szemben összesen 3.000.000 forint, a II. rendű és a III. rendű terhelttel szemben fejenként 1.000.000 forint pénzbüntetést szabott ki. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén a büntetésbe be kell számítani az előzetes fogvatartásban töltött időt, továbbá a bűnjelekről, a nyomozás során lefoglalt pénzösszegekről és a bűnügyi költségről, valamint mindhárom terheltet előzetes mentesítésben részesítette. A törvényszék a kft.-vel szemben előterjesztett büntetőjogi intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasította. A törvényszék ítélete az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terhelt vonatkozásában 2020. május 28. napján jogerőre emelkedett. A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés elutasítására vonatkozó rendelkezés miatti ügyészi fellebbezést elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2020. október 15. napján meghozott 2.Bf.145/2020/10. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét e tekintetben helybenhagyta, így az elsőfokú ítélet jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés elutasítására vonatkozó rendelkezése 2020. október 15. napján jogerőre emelkedett. II. [8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség BF.301/2020/14. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt - a 2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről (a továbbiakban: Jszbt.) 24. §
(1)bekezdésére alapítottan a megtámadott határozatok jogi személyre vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése és a Fővárosi Törvényszék új eljárásra utasítása érdekében. [9] Indokai szerint az eljárt bíróságok a Jszbt. szabályainak megsértésével utasították el a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló ügyészi indítványt. [10] Hivatkozott arra, hogy a jogi személlyel szembeni eljárás ügyészi indítványhoz kötött, a Jszbt. két eltérő rendelkezésben szabályozza az indítvány előterjesztésének lehetőségeit. [11] Egyfelől a Jszbt. 13. §
(1)bekezdése szerint a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását az ügyészség indítványozhatja a vádiratban, másrészt pedig a tárgyalás során, ha annak eredményéhez képest úgy látja, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés feltételei fennállnak. Ez esetben a vádirati tényállást módosítja, és a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza [Jszbt. 17. §
(2)bekezdés]. [12] Utalt rá, hogy a Jszbt. 13. §
(2)bekezdése egyértelműen meghatározza a vádirat jogi személyre vonatkozó tartalmi elemeit és kellékeit. Előbbiek közé tartoznak a jogi személy beazonosításához szükséges adatok [Jszbt. 13. §
(2)bekezdés a) pont], valamint a vád tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazhatóságát alátámasztó körülmények pontos leírása [Jszbt. 17. §
(2)bekezdés c) pont], míg az utóbbiak közé sorolandó a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő adatai [Jszbt. 17. §
(2)bekezdés b) pont] és a törvény szerinti intézkedés alkalmazására vonatkozó indítvány [Jszbt. 17. §
(2)bekezdés d) pont]. [13] Álláspontja szerint e rendelkezésekből levezethető, hogy a vádirati tényállás tárgyalás eredményéhez képest történő módosítása esetén a Jszbt. 13. §
(2)bekezdés
- a)és
- c)pontjában meghatározott adatokkal kell kiegészíteni a tényállást, mivel ezek nélkül nem lehetséges az érdemi elbírálás. Ha ezek a tartalmi elemek a vádirati tényállásban addig is szerepeltek, annak módosítása szükségtelen. [14] Kitért arra, hogy a Jszbt. 7. §
(2)bekezdése alapján, ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a Be. rendelkezéseit a Jszbt.-ben meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni. Erre figyelemmel az ilyen eljárás során is irányadó a Be. 26. §
(1)bekezdésének rendelkezése, mely szerint az ügyészség indítványt és észrevételt tehet minden olyan kérdésben, amelyben a bíróság dönt. [15] Mindezek összevetéséből az következik, hogy a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítvány előterjesztésére legkésőbb az elsőfokú bíróság tárgyalásán kerülhet sor, így a bizonyítási eljárás befejezéséig előterjesztett indítvány nem lehet elkésett vagy törvényben kizárt. Mivel a tárgyalás előkészítése - amelybe az előkészítő ülés is beletartozik - olyan eljárási szakasz, amelynek során a Be. szabályai szerint sor kerülhet a vád módosítására, a vádirati indítványok kiegészítése nem kizárt. [16] Indokai szerint jelen ügyben a vádirat az érdemi elbíráláshoz elégséges mértékben tartalmazta a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásának anyagi jogi feltételeit, ezért a vádirati tényállás módosítására nem volt szükség. Az ügyben eljáró Fővárosi Főügyészség még az előkészítő ülés előtt indítványt tett a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására, és egyben indítványt tett a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd kijelölésére. Ezekkel pedig biztosított volt, hogy a jogi személy az eljárási jogait gyakorolja. [17] Mindezek alapján álláspontja szerint az ügyészi indítvány előterjesztésére törvényesen került sor, így azt a Fővárosi Törvényszéknek érdemben el kellett volna bírálnia. Erre figyelemmel indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatok jogi személyre vonatkozó rendelkezését helyezze hatályon kívül, és a Fővárosi Törvényszéket utasítsa új eljárás lefolytatására. [18] A felülvizsgálati indítványra tett észrevételében a kft. jogi személy érdekében eljáró ügyvéd kifejtette, hogy az állami büntetőigény érvényesítésének szigorú, törvényben meghatározott alaki és tartalmi kellékei vannak, a törvényes vád elsődleges formai követelménye az előterjesztett büntetőigény vádirati jellege. [19] Álláspontja szerint ezért az állami büntetőigény érvényesítéséhez elválaszthatatlanul kapcsolódó így például a szankció kiszabására tett - indítványok megtételét a Be. kizárólag a vádiratban teszi lehetővé, így jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés alkalmazására is csak vádiratban tehető jogszerűen indítvány, vádiraton kívül, a Be. 26. §
(1)bekezdése alapján nem. Egy indítvány nem csak akkor tekinthető törvényben kizártnak, ha azt a törvény kifejezetten tilalmazza, hanem akkor is, ha azt a Be. nem teszi lehetővé. [20] Vitatta, hogy jelen ügyben a vádirati tényállás elégséges mértékben tartalmazta a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásának anyagi jogi feltételeit, és ezért a vádirati tényállás módosítására nem is volt szükség. [21] Kifejtette, hogy a kft. jogi személynél realizálódott előny tényére a vádirat csupán egyetlen félmondattal utal, de nem tartalmaz részletes adatokat a jogi személy érdekében állítólagosan kiegyenlített számlák kiállítására és kiegyenlítésére vonatkozóan, mint ahogy az sem került rögzítésre, hogy milyen összegű bűnös előny képződött a jogi személynél. Nem teljesült a Jszbt. 13. §
(2)bekezdés c) pontjában írt feltétel sem, mert a vádirat nem elfogadható részletességgel rögzíti a vád tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazhatóságát alátámasztó körülmények pontos leírását. [22] Utalt arra, hogy nem csak a vádirat, hanem a Fővárosi Főügyészség utóbb tett indítványa sem felel meg e törvényi feltételeknek, így még abban az esetben sem állna fenn a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés törvényi előfeltétele, ha ez az indítvány a vádirat kiegészítéseként kerülne elfogadásra. [23] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. III. [24] A felülvizsgálati indítvány alapos. [25] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. A törvény kimerítően meghatározza a tárgyi, alanyi és bizonyos esetben időbeli feltételeit, kiváltképp annak okát, jogosultját, valamint a Kúria felülbírálati és döntési jogkörét. [26] A Kúria mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy jelen ügyben van-e helye felülvizsgálatnak (tárgyi feltétel), és amennyiben igen, az a jogosulttól származik-e (alanyi feltétel). [27] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a törvényben megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [28] A Jszbt. 24. §
(1)bekezdése szerint felülvizsgálatnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 649. §
(2)-
(5)bekezdésében meghatározott eseten kívül akkor van helye, ha a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazására, annak mellőzésére, az intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasítására vagy az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetésére a büntető anyagi jog, vagy e törvény szabályainak megsértése miatt került sor. [29] E törvényi rendelkezésekre figyelemmel jelen ügyben felülvizsgálatnak van helye, mert a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló indítvány elutasítására a Jszbt. 13. §
(1)bekezdésére és a Jszbt. 17. §
(2)bekezdésére hivatkozással, ekként a Jszbt. szabályainak megsértésével került sor. [30] A Jszbt. 24. §
(3)bekezdése alapján az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen felülvizsgálati indítvány benyújtására a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazása érdekében az ügyészség hat hónapon belül jogosult. [31] A felülvizsgálati indítvány joghatályos, az ügyészséggel
- október
- napján közölt másodfokú határozattal szemben
- április
- napján került előterjesztésre. [32] Jelen ügyben az eldöntendő kérdés valójában az, hogy az ügyészség mikor (meddig) és milyen feltételek mellett jogosult indítványozni a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását. [33] A Jszbt.
- §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a nyomozás adatai alapján a jogi személlyel szemben e törvény szerint intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását - ha e törvény másként nem rendelkezik - a vádiratban indítványozza. [34] A Jszbt. 17. §
(2)bekezdése alapján pedig, ha az ügyész a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés feltételei fennállnak, a vádirati tényállást módosítja, és a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza. [35] Tévedett az eljárt bíróság, amikor e két törvényi rendelkezés szűkítő értelmezése révén a vádirat benyújtását és a vádirati tényállás tárgyalás eredményéhez képest történő módosítását a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására tett indítvány előterjesztése kizárólagos lehetőségének tekintette. [36] Helytállóan hivatkozott a Legfőbb Ügyészség arra, hogy a Jszbt. 17. §
(2)bekezdése csupán az előterjesztés lehetőségének végső időpontját jelöli meg, hiszen egészen a bizonyítási eljárás befejezéséig lehetőséget ad az ügyésznek arra, hogy a vádirati tényállást módosítsa, és annak alapján jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását indítványozza. [37] Ez attól függetlenül érvényesül, hogy az ügyben sor kerül-e tárgyalás tartására, és ha igen, milyen okból. [38] Amennyiben - mint jelen ügyben is - nem kerül sor tárgyalás tartására, az nem jelenti azt, hogy az ügyészség kizárólag a vádiratban - előkészítő ülés megtartását megelőzően viszont már nem indítványozhatja a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását. [39] Helytállóan utalt a Legfőbb Ügyészség a Jszbt. 7. §
(2)bekezdés alapján alkalmazandó Be. 26. §
(1)bekezdésére, amely szerint az ügyészség indítványt és észrevételt tehet minden olyan kérdésben, amelyben a bíróság dönt. A Jszbt. utaló szabálya szerint, ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a Be. rendelkezéseit a Jszbt.-ben meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni. [40] Téves az a jogértelmezés - és nem is vonatkoztatható a jelen ügyre -, amely szerint a tárgyalás során kizárólag a vádmódosítással kapcsolható össze az ügyészség azon jogosultsága, hogy jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza. Ez valójában azt jelentené, hogy a bizonyítási eljárás eredményéhez képest, ámde változatlan vádbeli tények alapján az ügyész e lehetőségtől el lenne zárva; megfordítva, jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazása csupán vádmódosítás kényszerű alkalmazásával lenne lehetséges, ami pedig nem csupán a Jszbt. rendelkezéseivel szemben álló, hanem a mögöttes szabályként alkalmazandó Be. funkciómegosztással és vádmonopóliummal kapcsolatos - szabályaival sem egyeztethető össze. [41] Az eljárt bíróságok által elfogadott - és a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd által is képviselt álláspont valójában csak akkor engedné az ügyészség számára a jogi személlyel szembeni intézkedés vádirat benyújtása utáni indítványozását, ha azt megelőzi a vádirati tényállás módosítása, függetlenül attól, hogy indokolt-e vagy sem. Ez az álláspont az előbbiekben rögzítettek szerint a vádmódosítás kikényszerítését jelenti, amely nem csak az eljárási funkciók megosztásának elvét sérti, hanem a Be. 26. §
(1)bekezdésében rögzített általános ügyészségi indítványtételi és észrevételezési joggal is ellentétes. [42] A Kúria rámutat arra, hogy a Jszbt. 7. §
(2)bekezdése értelmében a Jszbt. és a Be. szabályai nem egymással szemben állóak, hanem azokat egymással összhangban kell értelmezni és alkalmazni. Ennek során pedig a törvényben biztosított, jogi személyt érintő garanciális szabályok érvényesülésének van jelentősége. [43] Mindezek alapján a vádirat benyújtását követően, de a vádirati tényállásra alapítottan - valójában a Be. 26. §
(1)bekezdése alapján - indítványozott jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést a bíróságnak érdemben el kell bírálnia akkor is, ha nem tart tárgyalást, és abban az esetben is, ha bármilyen okból - tárgyalást tart, de a tárgyalás eredményéhez képest a vádirati tényállás módosítása nem szükséges. [44] Ehhez képest jelen ügyben a Fővárosi Főügyészség KÜO.12495/2017/
- számú jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására tett indítványa kétségtelenül a vádirat benyújtását követően, de még az előkészítő ülést megelőzően érkezett a bíróságra. [45] A bíróság azt kézbesítette az eljárásba ekként bevont kft.-nek, egyben felhívta arra, hogy gondoskodjon a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd meghatalmazásáról, ellenkező esetben számára védőt rendel ki (Fővárosi Törvényszék 511.B.1474/2019/
- számú irat). [46] Ezt követően a jogi személy érdekében eljáró meghatalmazott ügyvéd érdemi írásbeli észrevételt tett a Fővárosi Főügyészség indítványával kapcsolatban (Fővárosi Törvényszék 511.B.1474/2019/
- számú irat), jelen volt az ügydöntő határozat meghozatalát eredményező előkészítő ülésen, amelyen felszólalt és jogorvoslati nyilatkozatot tett (Fővárosi Törvényszék 511.B.1474/2019/
- számú jegyzőkönyv). [47] Mindezek alapján a bíróság valójában úgy járt el, mintha a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést az ügyészség a vádiratban indítványozta volna, a kft. jogi személlyel szemben az eljárást a Jszbt. és a Be. szabályainak megfelelően, eljárási jogi garanciák maradéktalan biztosítása mellett folytatta le. [48] A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd felülvizsgálati indítványra tett észrevétele szerint sem a vádirat, sem a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására utóbb tett ügyészi indítvány nem felel meg a Jszbt.
- §
(2)bekezdésében foglaltaknak, különösen nem tartalmazza a vád tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazhatóságát alátámasztó körülmények pontos leírását. [49] Ez az állítás nem helytálló. [50] A Jszbt. 13. §
(2)bekezdése szerint - amennyiben a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásának indítványozására a Jszbt. 13. §
(1)bekezdése alapján a vádiratban kerül sor - a vádiratnak tartalmaznia kell: - a jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait [Jszbt. 13. §
(2)bekezdés a) pont], - a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, valamint a törvényes képviselő adatait [Jszbt. 13. §
(2)bekezdés b) pont], - a vád tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazhatóságát alátámasztó körülmények pontos leírását [Jszbt. 13. §
(2)bekezdés c) pont], valamint - indítványt arra, hogy a bíróság a jogi személlyel szemben - e törvény szerinti - intézkedést alkalmazzon [Jszbt. 13. §
(2)bekezdés d) pont]. [51] Helyes a Legfőbb Ügyészség álláspontja, mely szerint a vádirati tényállás tárgyalás eredményéhez képest történő módosítása esetén legalább a Jszbt. 13. §
(2)bekezdés
- a)és
- c)pontjában meghatározott tartalmi elemekkel kell kiegészíteni a tényállást, mivel ezek nélkül nem lehetséges az érdemi elbírálás. Ha ezek a tartalmi elemek a vádirati tényállásban addig is szerepeltek, annak módosítása szükségtelen. [52] Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az ügyészség a vádirati tényállás későbbi módosítása nélkül, a Be. 26. §
(1)bekezdése alapján indítványozza a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását. [53] Jelen ügyben a kft. jogi személy Jszbt. 13. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait a vádirat és a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására tett ügyészségi indítvány egyaránt tartalmazza, ez utóbbi a Jszbt. 13. §
(2)bekezdés d) pontjának megfelelően kifejezetten azt is, hogy kft.-vel szemben a bíróság szabjon ki pénzbírságot. [54] A Jszbt. 13. §
(2)bekezdés b) pontjával összhangban az indítvány tartalmazza azt is, hogy a törvényszék rendeljen ki a jogi személy érdekében eljáró ügyvédet. [55] A vád tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazhatóságát alátámasztó körülmények pontos leírásával kapcsolatban [Jszbt. 13. §
(2)bekezdés c) pont] a Kúria rámutat a következőkre. [56] Kétségtelen, hogy e feltétel garanciális jelentőségű, hiszen a jogi személy egyértelmű azonosításának követelményével együtt tartalmában megfeleltethető a Be. 6. §
(3)bekezdésében rögzített azon alapelvi rendelkezésnek, hogy a bíróság csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet, és csak olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz. E szabályok valójában a vádhoz kötöttség elvének visszatükröződései a Jszbt.-ben. [57] Ennek alapján a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazása során a bíróságnak különös gonddal kell vizsgálni e feltételek meglétét, ezek nélkül az ezt célzó indítvány érdemben valóban nem bírálható el. [58] Értelemszerűen a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazhatóságát alátámasztó körülmények pontos leírásának körébe tartozik a Jszbt. 2. §-ban írt feltételek megállapításához szükséges tények rögzítése. [59] A Jszbt. 2. §
(1)bekezdése szerint jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések a Btk. és - a Btk. hatálybalépését megelőzően elkövetett bűncselekmények vonatkozásában - az 1978. évi Btk.-ban meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a bűncselekményt a jogi személy
- a)vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el,
- b)tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és a vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetve a felügyelőbizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. [60] A Jszbt. 2. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy az
(1)bekezdésben meghatározott eseteken kívül az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott. [61] Ehhez képest a Fővárosi Főügyészség KÜO.12495/2017/34. számú vádirata tartalmazza - az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terhelt pontosan körülírt cselekményét, vagyis a vád tárgyát képező bűncselekményt [Jszbt. 13. §
(2)bekezdés c) pont első fordulat]; - azt, hogy az I. rendű terhelt beszerzési menedzserként, a II. rendű terhelt senior controllerként, majd gazdasági igazgatóként, míg a III. rendű terhelt főkönyvelőként munkaviszonyban állt a kft. jogi személlyel [Jszbt. 2. §
(1)bekezdés a) pont]; - azt, hogy a terheltek a terhükre rótt cselekménnyel szándékos bűncselekményt [vesztegetés elfogadásának bűntette [Btk. 391. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont,
(3)bekezdés c) pont] követtek el [Jszbt. 2. §
(1)bekezdés]; - mindezt a kft. érdekében tették, hiszen a bűncselekményből származó pénzt az I. rendű terhelt arra fordította, hogy abból a kft. felé kiállított, egyéb ügyletekkel összefüggő készpénzes számlákat egyenlítsen ki [Jszbt. 2. §
(1)bekezdés]. [62] Mindezek alapján a vádirat és az ügyészség jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására tett utóbbi indítványa mindazon adatokat tartalmazza, amelyek az eljárt bíróság számára lehetővé tették volna az indítvány érdemi elbírálását. [63] Törvényt sértett tehát az eljárt bíróság, amikor a jogi személlyel szemben előterjesztett, büntetőjogi intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasította. [64] A Jszbt. 24. §
(4)bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a Kúria a megtámadott határozat jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és a korábban eljárt bíróságot új eljárásra utasítja, ha az első-, vagy másodfokú bíróság ügydöntő határozatát a büntető anyagi jog, vagy a Jszbt. szabályainak megsértésével hozta. [65] A Kúria a Jszbt. 7. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Be. 663. §
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróságnak azt az utasítást adja, hogy a megismételt eljárást a Jszbt. 25. §
(4)bekezdésében írtakra figyelemmel folytassa le. [66] Ekként a Kúria a Legfőbb Ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a megtámadott határozat jogi személlyel szemben előterjesztett büntetőjogi intézkedés alkalmazására irányuló indítványt elutasító rendelkezését a Jszbt. 7. §
(2)bekezdése alapján irányadó Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Jszbt. 24. §
(4)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. IV. [67] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [68] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- április
- Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ