Pfv.20863/2016/7 – Kúria

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.863/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Szabó Gábor ügyvéd Az alperes: Emberi Erőforrások Minisztériuma Az alperes képviselője: Dr. Borovszki Beáta jogtanácsos A per tárgya: közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.122/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 64.P.21.956/2015/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 60.000 (hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az első- és másodfokú ítélet [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével - helyt adva a keresetnek kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére a e-mail cím címre elektronikus formában díj- és költségmentesen 2015 márciusában az alperesnél foglalkoztatott kormánytisztviselők nevét, a jelenlegi besorolásukra, besorolásuk időpontjára, a betöltés időtartamára, a vezetői kinevezések és megszűnések időpontjára, az esetleges címadományozásra, valamint illetményükre vonatkozó adatokat. [2] [3] [4] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes közfeladatot ellátó szerv, amely általa sem vitatottan keresi a felperes által kért és közfeladatának ellátása során keletkezett adatokat, ezért az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
4. évi CXII. törvény (Infotv.)
5. §

(1)bekezdése értelmében a kezelésében álló közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat megismerhetővé kell tennie. Az adott esetben az Infotv. 26. §

(2)bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét a közszolgálati tisztviselőkről szóló

1. évi CXCIX. törvény (Kttv.)
2. §-a írja elő. Az alperes az Infotv.
3. §

(2)bekezdésében és a Pp. 164. §

(1)bekezdésében előírt kötelezettsége ellenére nem bizonyította a megtagadás jogszerűségét. Az alperes a vezetői kinevezések és megszűnések időpontjai, illetve az esetleges címadományozás vonatkozásában arra hivatkozással vitatta a kiadásra irányuló igényt, hogy azok az egyén teljesítményétől függenek, ezért minősített személyes adatnak tekinthetők. Önmagában az a körülmény, hogy a kinevezések és címadományozások elvárásokhoz köthetők, nem mentesíti az alperest az igénylés teljesítése alól, amennyiben az adatokat a minősített adat védelméről szóló törvény nem rendeli minősített adatnak. Az alperes nem bizonyította, hogy a megismerhetőségnek az Infotv. 27. §

(1)és

(2)bekezdéseiben foglalt korlátai fennállnak, azaz valamely jogszabály a közérdekből nyilvános adatok köréből kizárja a kért adat kiadhatóságát. Az alperesnek súlytalan az az érvelése, miszerint más megítélés alá esik az egyes vezetői munkakört ellátó, közfeladatot végző személyek adatainak megismerése, mintegy adott szervezet teljes személyi állományának illetmény és munkaköri adatainak kiadása. Az alperes által hivatkozott NAIH állásfoglalása a bíróságot nem köti, másrészt a célhoz kötött adatkezelés kérése az adatok további felhasználása tekintetében merülhet fel, amely nem tárgya a jelen pernek és egyébként sem lehet akadálya az adatigény teljesítésének. Annak sincs jelentősége, hogy az egyes jogállási törvények eltérően szabályozzák a közérdekből nyilvános adatok körét. A felperes által kért adatok pedig nem igénylik az alperes részéről új minőségű nyilvántartás létrehozását és az alperes maga sem jelölte meg a nyilvántartási rendszeréből a kért adatok szolgáltatásának az akadályát. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása érdekében. [6] [7] [8] [9] Az alperes felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet azért jogszabálysértő, mert az eljárt bíróságok nem az Alaptörvénnyel összhangban értelmezték a per tárgyát képező, közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét. A Kttv. 179. §-ának és az Infotv. 26. §

(2)bekezdésének, valamint az Alaptörvény

1. cikkének együttes értelmezésével megállapítható, hogy az Alaptörvény
2. cikk

(2)bekezdése és VI. cikk

(2)bekezdése szerinti személyes adatok védelméhez és közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjogokat az elérendő célhoz igazítja a jogalkalmazó. Az eljárt bíróságok elmulasztották azt vizsgálni, hogy mi volt a célja az adatigénylésnek, mi lett volna az az érdemi információ, az a közérdek, amelyet a felperes a teljes foglalkoztatotti listából szeretett volna megismerni. Az eljárt bíróságok az adatkérés mögött konkrétan azonosítható indok hiányában a Kttv.

1. §-át túl tágan értelmezték. Ezért a jogerős ítélet az Alaptörvény
2. cikkével ellentétes jogértelmezéssel a személyes adatokhoz fűződő jog szükségtelen korlátozásával biztosította a közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét. A szerv egészében foglalkoztatott személyi kör tekintetében az adatkérés valójában készletező adatgyűjtést jelent. A közérdekből nyilvános adatok közzétételének kötelezettsége teljesíthető azáltal is, ha az adatkezelő a Kttv.
3. §-ában szereplő adatkörök összesített táblázatait elérhetővé teszi, de a konkrét személyt azokkal nem teszi összekapcsolhatóvá. A felperes - tartalmilag - a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, annak helyes indokaira hivatkozással. Hangsúlyozta, hogy az adatkiadás megtagadásának jogszerűségét az alperesnek kell bizonyítania, az adat kiadása pedig csak olyan okból tagadható meg, amelyet az Infotv. nevesít, ilyen okra az alperes azonban nem hivatkozott. Az alperes által hiányolt cél megjelölése az Infotv. szabályai alapján a jelen eljárásban nem vizsgálható. Hivatkozott a 21/
4. (VII. 19.) AB határozatban kifejtett közérdekű adatok nyilvánosságával kifejtett megállapításokra. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kttv.
5. §-a értelmezést nem igénylő módon, egyértelműen rendelkezik arról, hogy a kormánytisztviselők mely személyes adatai minősülnek közérdekből nyilvános adatnak. Az Alaptörvény
6. cikke nem teszi lehetővé a jogszabályok szövegének nyelvtani jelentésétől eltérő értelmezését. A perbeli adatmegismerési igény a hivatkozott jogszabályban közérdekből nyilvánossá nyilvánított adatkört nem haladja meg. [11] A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Amint azt a Kúria már számos döntésében kifejtette, a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat kiadásának kötelezettségét az információhoz jutás közérdekű jellege alapozza meg, a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének nem törvényi feltétele az igénylés céljának a megjelölése (Pfv.IV.21.977/2014/4., Pfv.IV.21.428/2014/3.). [12] A téves felülvizsgálati állásponttal szemben a Infotv.
7. §

(2)bekezdésében rögzített célhoz kötött adatkezelés elve a közérdekből nyilvános adatok megismerését nem korlátozza. A jogszabályi rendelkezés a célhoz kötött adatkezelés elvének követelményét - a közérdekből nyilvános adatok személyes adat jellegére tekintettel a már megismert adatok továbbítása, nyilvánosságra hozatala, további felhasználása esetén írja elő. Ezért nem sértettek jogszabályt az eljárt bíróságok azzal, hogy az adatmegismerés indokát és célját nem vizsgálták. [13] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [14] Infotv. 26. §

(2)bek. Záró rész [15] A Kúria a Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint kötelezte az eredménytelen felülvizsgálattal élő alperest a felperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdése alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [16] A per tárgyánál fogva az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. július
2. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő