Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.31/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten,
- szeptember
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A súlyos testi sértés bűntette miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
- február
- napján kihirdetett KB.I.69/2006/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 270 (kettőszázhetven) napi tétel, napi tételenként 300 (háromszáz) Ft pénzbüntetésre enyhíti. A 81.000 (nyolcvanegyezer) Ft pénzbüntetést meg nem fizetés esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egy napi tétel összegének helyébe egy napi szabadságvesztés lép. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Indokolás: A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
- február
- napján kihirdetett KB.I.69/2006/
- számú ítéletével a vádlottat súlyos testi sértés bűntette miatt 5 hónapi - 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. Kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére, és a sértett képviselője által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Az ítélet ellen a vádlott irányának megjelölése nélkül, védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett jelentett be fellebbezést. A katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.II.34/
- számú átiratában indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet hagyja helyben. A védő a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsához előterjesztette fellebbezése írásbeli indokolását. Ebben kifejtette, hogy a katonai tanács helytelenül állapította meg a tényállást, tévedett védence bűnösségét illetően is, ezért felmentését kérte. A vádlott a saját védelmében, és az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában előadta, hogy a bűncselekményt nem követte el, ezért a felmentésére tett indítványt. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A bejelentett vádlotti és védői fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az első fokú ítélet megalapozott. A felmentésre irányuló fellebbezések nem alaposak. A katonai tanács a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, az eljárási szabályokat betartotta és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállást elsődlegesen az objektív tanúnak tekinthető tanú1 vallomása, valamint a további tanúk vallomása és a rendelkezésre álló okiratok, különösen a sértett sérülésére vonatkozó orvosi iratok, továbbá az iü. orvosszakértői vélemény alapján állapította meg. A katonai tanács megfelelő, logikus indokát adta annak, hogy a vádlott védekezésével szemben miért az ítéletben nevesített bizonyítékokat fogadta el a tényállás alapjául. A Be. 351.§
(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak, vagy új bizonyítékra hivatkoztak és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Megállapítható, hogy sem a vádlott, sem a védő a másodfokú eljárásban új tényre, és bizonyítékra nem hivatkoztak, továbbá megállapítható az is, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az előzőekre figyelemmel a bizonyítékok újra értékelése útján, felmentést célzó fellebbezések eredményre nem vezethettek. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottat a megállapított tényállás alapján a Btk. 170.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek. A vádlottnak és a védőnek az enyhítésre irányuló fellebbezése viszont alapos. A katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő- és súlyosító körülményeket, azonban az enyhítő körülmények kiegészítésre szorulnak a cselekmény óta bekövetkezett jelentős időmúlással. Ezen körülményre és a sértetti közrehatásra figyelemmel a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottal szemben a Btk. 37. §-ában írt büntetési célok elérése érdekében már szükségtelen próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés alkalmazása. Ezért a Btk. 87.§
(2)bekezdés e/ pontjának alkalmazásával a vádlott büntetését a Btk.
- §-a szerinti, a rendelkező részben írt mértékű pénzbüntetésre enyhítette. A napi tételek száma megfelelően aránylik a cselekmény tárgyi súlyához és a vádlott alanyi bűnösségének fokához, míg a napi tétel összege igazodik a vádlott személyi, jövedelmi és vagyoni viszonyaihoz. A másodfokú bíróság a Btk.
- §-a alapján rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- szeptember
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katona Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
- szeptember
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő