Kfv.I.35.311/2007/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Horváth Mária jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
- július 5-én kelt K.27.606/2006/
- sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei K.27.606/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 1.153.400 (egymillió-százötvenháromezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az első fokú adóhatóság határozatával a felperes terhére 19.224.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amely után 9.612.000 Ft adóbírságot és 3.648.000 Ft késedelmi pótlékot szabott ki. Megállapította, hogy a felperes
- augusztusától az általános forgalmi adó fizetésének általános szabályai helyett az általános forgalmi adóról szóló
- évi LXXIV. törvény (továbbiakban Áfa tv.)
- §
(1)bekezdése alapján a különbözet szerinti adózást választotta. A felperes ugyanakkor a 63. §
(5)bekezdése szerinti megfelelő nyilvántartással nem rendelkezett. Az általa kötött személygépkocsi adásvételi szerződéseket vizsgálva megállapította, hogy az eladóként feltüntetettek a felperessel nem álltak üzleti kapcsolatban, az adásvételi szerződéseken nem az ő aláírásuk szerepel. Valamennyi gépkocsi esetében csak hitelügyintézésre került sor. Az alperes az első fokú határozatot 7114918748 számú határozatával helybenhagyta azzal, hogy valójában a magánszemélyek nem értékesítették a kérdéses gépkocsikat, így a gépkocsik beszerzési ár értéke nem állapítható meg. Ezért az értékesítést terhelő adó alapjaként a személygépkocsik árát kell figyelembe venni. A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására történő kötelezést kért azzal, hogy a tényállás hiányos, az alperes nem foglalkozott a fellebbezésében megfogalmazott kifogásaival, bizonyítási indítványának nem tett eleget, nem kereste meg a BM Központi Hivatal Közlekedési Nyilvántartó Osztályát. Az első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes a tényállás tisztázási kötelezettségének teljes körűen eleget tett. A BM adatbázisából megállapítható volt, hogy valamennyi gépjármű esetén a forgalomba helyezésre 2004 évben került sor, de az nem volt megállapítható, hogy ezt megelőzően a gépjárműnek ki volt a tulajdonosa. Az első fokú bíróság tanúként hallgatta meg a vizsgálat időpontjában a cég alkalmazásában álló Reitmajer Petrát, akinek nyilatkozata szerint nem volt tényleges adásvétel, csak egy papírforma szerinti átfuttatás, annak érdekében, hogy a vevő részére a hitel biztosítható legyen. A felperesi társaság formálisan megvásárolta a gépkocsit és a számlával adta el a banknak, azaz a lízingcégnek, ő pedig annak biztosította a hitelt, aki az eladóval együtt vevőként jelentkezett. A Pp. 164. §
(1)bekezdésére hivatkozással a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy valójában az adásvételi szerződésben megjelölt személyektől vásárolta meg a gépkocsikat, ennek bizonyítására nem alkalmas a gépjármű nyilvántartására vonatkozó adatbázis. A felperes nem tudta bizonyítani, hogy az Áfa tv. 63. §
(1)bekezdésében rögzített termék árrés-számítás jogszabályban előírt együttes szigorú feltételeinek megfelel és a 63. §
(5)bekezdés szerinti nyilvántartással rendelkezne. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és az első fokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását. Továbbra is fenntartotta jogi álláspontját, hogy az adóhatóságok a tényállást nem tárták fel mindenre kiterjedően. A BM teljes iratanyaga alapján lehetne bizonyítani az adott gépkocsik tulajdonosi körét. Ennek alapján megcáfolható lenne a tanúk nyilatkozata. Az alperes a indítványozta. jogerős ítélet hatályában való fenntartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az első fokú bíróság a tényállást teljes körűen feltárta, és az ügyben alkalmazandó jogszabályok helyes értelmezésével jogszerű döntést hozott, amellyel a Legfelsőbb Bíróság mindenben egyetértett. A felperes felülvizsgálati kérelmében továbbra is arra hivatkozott, hogy nem teljes körű a tényállás feltárása, nem kellően bizonyított, a szükséges bizonyítási eljárásokat az adóhatóság, illetve az első fokú bíróság csak részben folytatta le. A felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli perorvoslati jellegéből adódóan - a tényállás módosítására, a bizonyítékok újraértékelésére, felülmérlegelésére általában nincs lehetőség. Erre csak akkor van mód, ha a jogerős ítéletet hozó bíróság tényállást nem állapított meg, vagy a megállapított tényállás iratellenes megállapításokat tartalmaz, illetve a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint azonban az első fokú bíróság a fenti hibáktól mentesen állapította meg a történeti tényállást. Vizsgálta az alperesi határozatban, illetve az első fokú bíróság eljárása során feltárt bizonyítékokat és ezek értékelésénél kirívó okszerűtlenség nem volt megállapítható. A felperes a Pp. 164. §
(1)bekezdésére figyelemmel nem tudta bizonyítani, hogy a perbeli gépjárműveket megvásárolta volna, hiszen az állítólagos eladók ennek ellenkezőjét állították. A BM adatnyilvántartás sem támasztotta alá a felperes állításait. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati költségét megfizetni. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles az államnak megfizetni. Budapest,
- szeptember
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró