Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.185/2008/
- A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a ..... meghatalmazott családtag által képviselt ..... I. r., továbbá a személyesen eljárt ..... II. r. és ..... III. r. felpereseknek az Ábrók és Horogh Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Ábrók László ügyvéd, 4220 Hajdúböszörmény, Bethlen u. 26.) által képviselt ..... II. r. alperes elleni kártérítés iránti perében a Pest Megyei Bíróság
- február 18-án kelt 22.P.24.246/2006/
- számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 353.700 (háromszázötvenháromezer-hétszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A II. r. alperest (a továbbiakban alperes)
- november 6-án, a perben nem álló
- október 24-én jegyezték be a cégjegyzékbe. A .....
- április 6-tól felszámolás alatt, az alperes
- november 1-jétől végelszámolás alatt áll. Az irányadó tényállás szerint I. r. felperes az
- március 1-jén megkötött, a vételár és a fizetési határidő tekintetében
- július 3-án módosított adásvételi szerződéssel 1.160.000 forint értékű ..... adott el alperesnek 2.567.225 forint vételárért
- december 2-i fizetési határidővel. A II. r. felperes az
- december 17-én megkötött, a vételár és a fizetési határidő tekintetében
- szeptember 2-án módosított adásvételi szerződéssel 150.000 forint értékű ..... adott el alperesnek
- december 18-án esedékes 433.118 forint vételárért. A III. r. felperes az
- március 9-én megkötött, a vételár és a fizetési határidő tekintetében
- június 3-án módosított adásvételi szerződéssel 1.000.000 forint értékű ..... adott el alperesnek
- november 10-i fizetési határidővel 2.893.922 forint vételárért. A szerződésekben vállalt fizetési kötelezettségének alperes esedékességkor nem tett eleget. A felperesek
- november 28-án előterjesztett, majd
- március 22-én és
- április 12-én pontosított keresetükben alperest az I. r. felperes részére 2.567.225 forint és
- december 2-ától a kifizetésig járó törvényes mértékű kamatai, a II. r. felperes részére 433.118 forint és
- december 18-tól a kifizetésig járó törvényes mértékű kamatai, a III. r. felperes részére 2.893.922 forint és
- november 11-től a kifizetésig járó törvényes mértékű kamatai megfizetésére kérték kötelezni. Előadták, azzal a tudattal kötötték meg alperessel a szerződéseket, hogy az üzletrészek valós fedezetet biztosítanak teljesítésükre. Alperes nem tett eleget szerződésben foglalt kötelezettségének, „ezért a bíróságnak kell köteleznie a szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítésére, az okozott kár és kamatai megfizetésére". Keresetük alátámasztására egyebek mellett az alperessel kötött üzletrészadásvételi szerződések módosítását csatolták. Alperes részére a keresetlevelet
- november 15-én, a
- sorszám alatti kereset pontosítást („kiegészítést")
- április 2-án kézbesítették. Alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, „felperesek követelését nem ismeri el". Egyebekben úgy nyilatkozott, tekintettel arra, hogy felperesek kártérítési igényükkel összefüggésben sem a kár, sem a jogellenes magatartás, sem az okozati összefüggés vonatkozásában nem terjesztettek elő tényelőadást, jogi indokolást, bizonyítékot, további nyilatkozatait, esetleges bizonyítási indítványait azt követően lesz módjában előterjeszteni, hogy a felperesek a releváns kérdésekben megtették nyilatkozataikat. Az elsőfokú bíróság
- február 18-án meghozott, 22.P.24.246/2006/
- számú ítéletével alperest az I. r. felperes részére 2.567.225 forint és ezen összeg után
- december 2-től 2004- december 31-ig évi 11 %,
- január 1-jétől a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat, a II. r. felperes részére 433.118 forint és ezen összeg után
- december 18-tól
- december 31-ig évi 11 %,
- január 1-jétől a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat, a III. r. felperes részére 2.893.922 forint és ezen összeg után
- november 11-től
- december 31-ig évi 11 %,
- január 1-jétől a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat megfizetésére, továbbá az állam javára 353.700 forint illeték megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a peres felek között szövetkezeti üzletrész-adásvételi szerződések jöttek létre, a szerződések tartalmát és érvényességét egyik fél sem vitatta. Felperesek keresetükben - annak tartalma szerint - az alperessel kötött adásvételi szerződésekből eredő, elsődlegesen a szerződések teljesítésére irányuló igényt érvényesítettek. Alperes az eljárás során nem vitatta a szerződések létrejöttét és azt sem, hogy a szerződések alapján vételár-fizetési kötelezettségét nem teljesítette. Mindezekre tekintettel a Ptk.
- §
(1)bekezdésében és 301. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel alperes a vételárat és a késedelmi kamatot köteles megfizetni felpereseknek. Egyebekben az elsőfokú bíróság rámutatott, miután a szerződés teljesítésére irányuló felperesi igény megalapozottnak bizonyult, a kártérítési felelősség feltételeinek fennálltát nem vizsgálta. Az ítélettel szemben az alperes fellebbezett jogi képviselő útján. Elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását, másodsorban az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, felperesek keresete kártérítési igény érvényesítésére irányult, ellenkérelmében kifejezetten úgy nyilatkozott, nem ismeri el a keresetet. A szerződés teljesítésére irányuló keresetre nézve az elsőfokú bíróság az eljárás során nem hívta fel nyilatkozattételre, így az ellenkérelmében foglaltak a szerződés teljesítésére alapított alperesi igény elutasítását is jelentették. Ellenkérelme indokainak részletes előterjesztésére kizárólag azért nem kerülhetett sor, mert felperesek elmulasztották releváns nyilatkozataik megtételét. Hangsúlyozta azt is, az eljárás során kifejezetten utalt arra, további előadásait, indítványait a felperesek további nyilatkozatainak ismeretében tudja megtenni. Mindezekre tekintettel téves és iratellenes az elsőfokú bíróság ítéletének azon megállapítása, hogy a perbeli szerződések érvényességét egyik fél sem vitatta, ezért az alperest marasztaló ítéleti rendelkezés is téves, megalapozatlan. A felperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság helybenhagyására irányult lényegében helyes indokaira tekintettel. ítéletének A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. A Ptk. 198. §
(1)bekezdése szerint a szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A Ptk. 300. §
(1)bekezdése kimondja, a jogosult - függetlenül attól, hogy a kötelezett a késedelmét kimentette-e - követelheti a teljesítést. A Ptk.
- §-a akként rendelkezik, ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. A Pp.
- §
(3)bekezdésében foglaltak értelmében a bíróság a felek nyilatkozatát tartalmuk szerint veszi figyelembe. A Pp. 121. §
(1)bekezdése rendelkezik a keresetlevél kötelező tartalmi elemeiről. Így a keresetlevélben fel kell tüntetni az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával /
- c)pont/, továbbá a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem) /
- e)pont/. A Pp. 139. §-a szerint az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. A Pp. 206. §
(1)bekezdése továbbá kimondja, a bíróság a tényállást a felek előadásainak és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A felperesek módosított keresetükben a szövetkezeti üzletrész adásvételi szerződések nemteljesítéséből eredő igényt érvényesítettek alperessel szemben. Keresetük annak egyértelmű tartalma szerint alperes szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítésére, a vételár megfizetésére kötelezésére irányult. A felperesek kereseti követelésük ténybeli alapjaként egyértelműen az alperes szerződésszegő magatartását, a szerződésben vállalt fizetési kötelezettsége indokolatlan megtagadását jelölték meg, kétségtelenül utalva az alperesi teljesítés elmulasztásával „káruk" keletkezett. A szerződések létrejöttére, tartalmára nézve pedig okirati bizonyítékokat csatoltak. A rendelkezésre álló adatokból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felperesek keresetlevelét és annak mellékleteit, valamint a
- sorszám alatt előterjesztett felperesi kereset kiegészítést alperes átvette, a jogilag nem bonyolult kereset tartalmát megismerte, megismerhette. Nem volt tehát elzárva attól, hogy a vételár teljesítésére irányuló igény vonatkozásában érdemi ellenkérelmet terjesszen elő, továbbá hogy ellenkérelmében azon tényeket és bizonyítékaikat is megjelölje, amelyek megítélése szerint a kereset megalapozatlanságát támasztják alá. Ennek ellenére az alperesi ellenkérelem csak annyit tartalmazott, „nem ismeri el" felperesek követelését. Ugyanakkor alperes ellenkérelmében nem vitatta a keresetben előadott és okirati bizonyítékkal alátámasztott felperesi tényállítások megalapozottságát, így azt sem, hogy közte és a felperesek között üzletrészadásvételi szerződések jöttek létre, amelyekből eredő fizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget. Mindezen körülményeket mérlegelve pedig azt kellett megállapítani, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok megsértése nélkül, a felek nyilatkozatainak, a rendelkezésre álló bizonyítékoknak a figyelembe vételével megalapozottan hozta meg az alperest marasztaló ítéletét. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező alperest a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelezte az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték megfizetésére. Felpereseknek a másodfokú eljárásban perköltsége nem merült fel, ezért arról nem kellett rendelkezni. Budapest,
- szeptember
- . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Felker László s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiss Sándorné tisztviselő Dr. Rutkai Éva s. k. bíró