Pfv.VII.20.827/2008/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lakatos István ügyvéd által képviselt I.r., II.r., mindketten: szám alatti lakos felpereseknek a személyesen eljárt szám alatti lakos I.r., a SERATUS Vagyonkezelő Rt. által képviselt szám székhelyű II.r., a dr. Orbán György ügyvéd által képviselt szám alatti lakos III.r., szám alatti lakos IV.r. alperesek ellen hibás teljesítésből eredő kártérítés iránt az Ajkai Városi Bíróságon 2.P.20.448/
- szám alatt indult, és a Veszprém Megyei Bíróság 2.Pf.20.986/2007/
- számú ítéletével befejezett perében a felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja. Kötelezi az I.r. és a II.r. felperest, hogy fizessen meg egyetemlegesen 15 napon belül a III.r. alperes részére 10.000 (Tízezer) forint, a IV.r. alperes részére ugyancsak 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. I n d o k o l á s : A b.-i hrsz-ú ingatlan 116/1193 részben az I.r., 116/1193 részben a II.r. felperes, 60/1193 részben V. M.-né, 180/1193 részben T. Zs., 721/1193 részben M. Cs. közös tulajdonát képezi. A perben nem álló P. J.
- április 15-én tervezési szerződést kötött az I.r. alperessel a perbeli ingatlanon épülő bevásárlóközpont tervdokumentációjának elkészítésére. Az ugyancsak perben nem álló K. J. - T. Zs. jogelődje - és az I.r. felperes
- október 24-én a III.r. és a IV.r. alperessel műszaki ellenőri feladatok ellátására kötött szerződést.
- október 25-én az I.r. felperes, V. M.-né és K. J. a II.r. alperessel kötött vállalkozási szerződést a bevásárlóközpont megvalósítására.
- június 7-én sor került a műszaki átadás-átvételi és használatba vételi eljárás lefolytatására.
- július elején a „G" jelű épület pincéjében a tulajdonosok a rendeltetésszerű használatot akadályozó vizesedést észleltek, amit jeleztek a III.r. alperesnek. A II.r. alperes többször eredménytelenül kísérelte meg a hiba kijavítását. A felperesek módosított keresetükben összesen 4.370.000 forint kijavítási költség és kártérítés, valamint ezen összeg járulékai megfizetésére kérték kötelezni egyetemlegesen az alpereseket, akik a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság szakértői vélemény alapján a felpereseket ért kárt az alperesek közt megosztotta, és az I.r. alperest 626.250 forint, a II.r. alperest 2.505.000 forint, a III.r. alperest ugyancsak 521.875 forint, a IV.r. alperest 521.875 forint és járulékai megfizetésére kötelezte a felperesek részére, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Miután az elsőfokú bíróság ítéletével szemben csupán a III.r. és a IV.r. alperes terjesztett elő fellebbezést, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, míg a keresetet a III.r. és a IV.r. alperessel szemben elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint az építkezés idején (1995-1996.) a műszaki ellenőr feladatait a magánerőből történő társas és csoportos lakóházépítésekről szóló 2/
- (VII.5.) ÉM rendelet tartalmazta. A másodfokú bíróság - az elsőfokú bírósággal szemben - arra a következtetésre jutott, hogy az I.r. felperes és a III.r., valamint a IV.r. alperes nem vállalkozási, hanem megbízási szerződést kötött. A másodfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság BH 1994.
- számon közzétett döntése alapján kifejtette, hogy a megbízási szerződés esetleges hibás teljesítésekor díjazás nem jár. A bekövetkezett károsodásért, illetve a kivitelező hibás teljesítéséért azonban sem szavatossági, sem kártérítési felelősség nem terheli a megbízottat. A másodfokú bíróság ezért a keresetet a III.r. és a IV.r. alperessel szemben elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, a keresetet a III.r. és IV.r. alperessel szemben elutasító rendelkezés tekintetében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, mivel a másodfokú bíróság az építkezés megkezdését megelőzően már hatályon kívül helyezett 2/
- (VII.5.) ÉM rendelet előírásait vette figyelembe, és ennek alkalmazásával jutott arra a következtetésre, hogy az építtetők, valamint a III.r. és IV.r. alperes megbízási szerződést kötött. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a III.r. és IV.r. alperessel
- október
- napján megkötött szerződést, mivel az a vállalkozási szerződés tartalmi elemeinek felelt meg. Szerintük a III.r. és IV.r. alperes, mint vállalkozók a kötelezettségüket súlyosan megszegték akkor, amikor a műszaki tervekben előírt szigetelést hordozó fal megépítésétől eltértek. Arra hivatkoztak, hogy a III.r. és IV.r. alperesek az építési tervtől való eltérést egyrészt eltűrték, másrészt egy szakmai kompetenciájukba nem tartozó kérdésben rossz, helytelen megoldási javaslatot tettek. Szerintük a jogerős ítéletben hivatkozott BH 1994.
- számú jogeset nem alkalmazható, mert a III.r. és IV.r. alperes nem megbízási, hanem vállalkozási jogviszonyban állt az I.r. felperessel. A III.r. és a IV.r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. a Miután a felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítéletet csak abban a körben támadták, amiben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a keresetet a III.r. és a IV.r. alperessel szemben elutasította, a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdésének megfelelően a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. Mivel a felperesek a keresetüket a III.r. és a IV.r. alperessel szemben szerződésszegésre alapítva terjesztették elő, tévesen hivatkoztak a felülvizsgálati kérelmükben arra, hogy a másodfokú bíróság jogszabályt sértve alkalmazta a 2/
- (VII.5.) ÉM rendelet előírásait. Az I.r. felperes és K. J., valamint V. M.-né
- október 24-én kötött szerződést a III.r. és a IV.r. alperessel. A 2/
- (VII.5.) ÉM rendeletet a 126/
- (X.18.) Korm. rendelet
- november 1-től helyezte hatályon kívül. A szerződés megkötésének időpontjában még hatályos rendeletet ezért a szerződésszegésre alapított igény elbírálása során a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül alkalmazta - függetlenül attól, hogy az építkezés
- november
- napjával történt megkezdésének időpontjától kezdődően - a rendelet már hatálytalan volt. Alaptalanul hivatkoztak a felperesek a felülvizsgálati kérelmükben arra, hogy a III.r. és a IV.r. alperes nem megbízási, hanem vállalkozási jogviszonyban állt az I.r. felperessel. A megbízás és a vállalkozás közötti alapvető különbség, hogy míg a vállalkozási szerződés keretében a vállalkozó egy meghatározott eredmény elérése érdekében elvégzendő tevékenységre vállalkozik vagyis fő kötelezettsége az eredmény elérése -, addig a megbízás esetében a megbízott kötelezettsége, hogy a rábízott feladatot megfelelő gondossággal, és a megbízó érdekének megfelelően lássa el, így a megbízás teljesülhet abban az esetben is, ha a megbízott nem éri el a megbízó által kivánt eredményt. Ennek megfelelően tehát a megbízás ún. gondossági kötelem, a vállalkozás pedig ún. eredménykötelem. A bírói gyakorlatnak megfelelően (BH 2007.86.) a szerződést nem elnevezése, hanem tartalma alapján kell minősíteni. A III.r. és a IV.r. alperes a szerződésben ugyan többször, mint „vállalkozók" szerepelt, a feladatuk azonban nem egy meghatározott eredmény elérése érdekében elvégzendő tevékenységre irányult, ezért a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy az I.r. felperes a III.r. és IV.r. alperessel nem vállalkozási, hanem megbízási szerződést kötött. Erre figyelemmel - az irányadó bírói gyakorlatra megfelelően hivatkozva - jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a kivitelező II.r. alperes hibás teljesítéséért a III.r. és a IV.r. alperes sem szavatossági, sem kártérítési felelősséggel nem tartozik. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta, és a Pp. 78. §
(1)bekezdésének megfelelően kötelezte a felpereseket a III.r. és a IV.r. alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. Budapest,
- október
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Kováts Rolandné s.k. bíró