← Magyarország

Gfv.30473/2007/3 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.X.30.473/2007/3.szám A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a dr.Mosonyiné dr.Drágár Judit ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Somodi László ügyvéd által képviselt I.r., és II.r. alperesek ellen eredeti állapot helyreállítása iránt a Szolnoki Városi Bíróság előtt 9.P.20.351/

  1. számon indult és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
  2. június 26-án kelt 1.Pf.20.602/2007/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perben a jogerős ítélet ellen az alperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Jász-NagykunSzolnok Megyei Bíróság 1.Pf.20.602/2007/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperesi társasházban levő lakások távfűtésesek és a melegvizet távvezetéken keresztül kapják. Az alperesek a felperesi társasházban levő lakásuk fűtési és melegvízrendszerét gázalapúra alakították át. A felperesi társasház
  5. október 11-én hozott 6/
  6. számú közgyűlési határozatával az alperesek lakásának fűtés átállítását nem hagyta jóvá. Kötelezte az alpereseket az eredeti állapot 30 napon belüli helyreállítására. Rögzítette, hogy a lakások hődíj fizetését a korábbi gyakorlatnak megfelelően légköbméter arányosan kell fizetni. Jelen per I.r. alperese a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt keresetet nyújtott be. A Szolnoki Városi Bíróság ítéletét a JászNagykun-Szolnok Megyei Bíróság megváltoztatta és jelen per I.r. alperesének keresetét elutasította. Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a 6/
  7. számú közgyűlési határozat alapján kötelezze az alpereseket arra, hogy a fűtési rendszerüket 30 napon belül állítsák az eredeti állapotba vissza. Alperesek a kereset elutasítását kérték, arra hivatkoztak, hogy tévedett a másodfokú bíróság, amikor a 6/
  8. számú közgyűlési határozat érvénytelenségét nem állapította meg. Az elsőfokú bíróság
  9. április 2-án kelt ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy a felperesi társasházban levő lakásuk fűtési rendszerét 30 napon belül az eredeti állapotába állítsák helyre. Rendelkezett a perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette, a 6/
  10. számú közgyűlési határozat érvényessége tárgyában jogerős bírósági határozat született, mely kizárja, hogy ugyanazon felek ugyanazon jogviszonyukban ugyanazt ismételten vitássá tehessék. A másodfokú bíróság
  11. június 26-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, rendelkezett a másodfokú perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában kifejtette, a korábbi perben a másodfokú bíróság megállapította, hogy a társasházban a tulajdonostársak közös tulajdonát képezi az épületen belüli közös távfűtővezeték és azok tartozékai, így a közgyűlés figyelemmel a társasházakról szóló
  12. évi CLVII.tv. (Tht.) 17.§-ának /2/ bekezdésében írtakra, jogosult volt arról dönteni, hogy a közös tulajdont képező távfűtési rendszer tartozékait az alperesek nem használhatják a tulajdonostársaktól eltérő módon. Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság álláspontja szerint helyesen hivatkozott „ítélt dologra", mivel az alperesek a fentebb kifejtettek miatt nem vitathatják, hogy a közgyűlés jogosult volt-e a 6/
  13. számú közgyűlési határozat meghozatalára. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hiába hivatkoztak arra jelen per alperesei ebben az eljárásban, hogy az általuk végzett átalakítás nem sértette a tulajdonostársak, érdekeit, hátrányt, kárt nem okozott, erre a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti perben kellett volna hivatkozniuk, ott pedig jelen per I.r. alperesének magatartása miatt hiúsult meg a műszaki szakértő bevezetésére irányuló bizonyítás felvétele. Alperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérték, álláspontjuk szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő. A Pp.4.§-ában foglaltakból következően a perben eljáró bíróságokat a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti perben hozott jogerős ítélet nem köti. A Pp. 229.§-ának /1/ bekezdésébe ütközik a perben eljáró bíróságok azon megállapítása, hogy „ítélt dolog" állna fenn, hiszen a két per tárgya eltérő, ahogy részben eltérő a peres felek személye is. Erre tekintettel a Pp.163.§ /1/ bekezdése alapján a peres bíróságnak bizonyítást kellett volna lefolytatnia. A keresetlevél a Pp.121.§ /1/ bekezdés c) pontjában foglaltaknak nem felel meg, mivel nem jelöli meg, hogy a felperes milyen jogszabály alapján, milyen jogcímen érvényesíti igényét. Maguk a perben eljáró bíróságok sem jelöltek meg jogcímet. A felperes a észrevételt. felülvizsgálati kérelemben foglaltakra nem tett A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az az ügy érdemi elbírálására kihatóan nem jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint érdemben helyesen foglaltak állást a perben eljárt bíróságok atekintetben, hogy az alperesek felperesi társasház közgyűlése határozatának érvényességét jelen perben nem vitathatják. Az alperesi védekezés érdemi vizsgálatát az I.r. alperes tekintetében a jogerős ítélet (itt ítélt dologról van szó), a II.r. alperes tekintetében a Tht. 32.§-ának /1/ bekezdésében meghatározott jogvesztő határidő lejárta zárja ki. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta az alperesek álláspontját atekintetben sem, hogy a felperes keresete a Pp.121.§ /1/ bekezdés c) pontjában foglaltaknak nem felelt meg. A felperes keresetében pontosan megjelölt közgyűlési határozat végrehajtására kérte kötelezni az alpereseket, a szükséges ténybeli előadásokat megtette. A kereset, illetve a perben eljárt bíróságok döntése azon alapult, hogy a fentiek értelmében már nem vitatható közgyűlési határozat az alpereseket az eredeti állapot helyreállítására kötelezte, a közgyűlés az adott határozat meghozatalára jogosult volt és a határozatban foglaltakat az alperesek kötelesek lettek volna végrehajtani. Az alperesek a közgyűlési határozatban foglaltaknak nem tettek eleget, ezért kellett a bíróságoknak az alpereseket az eredeti állapot helyreállítására kötelezni. A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban megítélhető perköltsége nem merült fel, így arról a Legfelsőbb Bíróságnak rendelkeznie nem kellett. Budapest,
  14. január hó
  15. napján. Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke, Dr.Vezekényi Ursula sk. előadó bíró, Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. bíró. A kiadmány hiteléül: (……………………………………………………………) Szécsiné Horváth Ildikó bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.