A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú bíróság ítéletének a II. rendű terhelt többszörös visszaesői minőségét megállapító rendelkezése törvénysértő, mivel a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható (Be.
- §) a Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot a Be.
- §-a szerint alaposnak találta és a törvénysértést megállapította. Kúria ítélete Az ügy száma: Bt.II.1987/2015/
- A határozat szintje: törvényességi jogorvoslat A tanács tagjai: . Katona Sándor, a tanács elnöke . Kiss Sándor, előadó bíró . Horváth Mária, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: rablás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): ... II. rendű Első fok: éti Városi Bíróság, 25.B.338/2009/
- ítélet, tárgyalás
- december
- Az indítvány előterjesztője: a legfőbb ügyész Az indítvány iránya: a terhelt javára, a többszörös visszaesői minősége megállapításának a mellőzésére Rendelkező rész A rablás bűntette és más bűncselekmény miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Kecskeméti Városi Bíróság 25.B.338/2009/
- számú ítéletének ... II. rendű terhelt többszörös visszaesői minőségét megállapító rendelkezése törvénysértő. A jogorvoslati eljárás során felmerült 5000 (azaz ötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A Kecskeméti Városi Bíróság a
- december
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 25.B.338/2009/
- számú ítéletében három terhelt ügyét bírálta el. Közülük a törvényességi jogorvoslattal érintett ... II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettében [
- évi IV. törvény - a továbbiakban korábbi Btk. -
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés] és súlyos testi sértés bűntettében [korábbi Btk. 170. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés], amiért őt mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A városi bíróság marasztaló ítélete ... II. rendű terhelt tekintetében
- december
- napján jogerőre emelkedett. [2] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen ... II. rendű terheltet érintően a legfőbb ügyész BF.401/2015/
- számon a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt nyújtott be annak megállapítása érdekében, hogy a bíróság jogerős ítéletének ... II. rendű terhelt többszörös visszaesői minőségét megállapító rendelkezése törvénysértő. Az indítványában foglaltak szerint a terhelt elbírált cselekményének elkövetési ideje
- október 16., ezt megelőzően foganatosított utolsó végrehajtandó szabadságvesztését
- november
- napjával kell kitöltöttnek tekinteni. A két időpont között több mint három év eltelt, így a terhelt többszörös visszaesőnek, illetve még visszaesőnek sem minősül. [3] A Kúria a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványát a Be.
- §
(1)bekezdése szerint nyilvános ülésen bírálta el. [4] A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője az indítványban foglaltakat változatlan formában fenntartotta és ahhoz a terhelt védője is csatlakozott. [5] A legfőbb ügyész indítványa megalapozott. [6] A Kecskeméti Városi Bíróság jogorvoslati indítvánnyal érintett ítéletében ... II. rendű terheltet
- október
- napján elkövetett bűncselekmények miatt, mint többszörös visszaesőt marasztalta el. A terhelt előéleti adatait érintően az ítélet ezt az elkövetési időt megelőző marasztaló ítéletet nem sorol fel, kizárólag a későbbiekben jogerőre emelkedett két ítélet adatait részletezi. [7] Az elkövetéskor hatályos korábbi Btk.
- §
- pontja szerint visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el. A
- pont szerint többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmények elkövetéséig három év nem telt el. A terhelt cselekménye elbírálásakor hatályos rendelkezések ehhez képest annyiban változtak, hogy a visszaesői, többszörös visszaesői minőséget nem csupán a korábbi szándékos bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés alapozta meg, hanem az is, ha a szabadságvesztés végrehajtását részben felfüggesztették. [8] Az ügy irataiból megállapítható, hogy ... II. rendű terheltet
- október 16-át megelőzően több esetben ítélték már végrehajtandó szabadságvesztésre. (Részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélésre nem kerülhetett sor, mivel e jogintézmény csak
- május
- napjával került bevezetésre.) E büntetések közül utoljára kiszabott a Kiskőrösi Városi Bíróság 4.B.374/1996/
- számú ítéletével (a jogerő napja
- december 9.) kiszabott 8 hónapi börtönbüntetés, melyből a terheltet feltételes szabadságra bocsátották
- szeptember
- napján, a feltételes szabadság megszüntetésére nem került sor, a büntetést
- november
- napjával kell kitöltöttnek tekinteni. Ezen időpontot követően az újabb bűncselekmény elkövetéséig a terhelten szabadságvesztés büntetést nem hajtottak végre. [9] Mivel az utolsóként kitöltöttnek tekintendő büntetés időpontjától,
- november 4-étől az ügyben elbírált cselekmények elkövetési időpontjáig, vagyis
- október
- napjáig több mint három év eltelt, a terhelt sem visszaesőnek, sem többszörös visszaesőnek nem minősül. Ehhez képest a Kecskeméti Városi Bíróság ítéletének a II. rendű terhelt többszörös visszaesői minőségét megállapító rendelkezése törvénysértő. [10] Mivel a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható (Be.
- §) a Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot a Be.
- §-a szerint alaposnak találta és a törvénysértést megállapította. [11] A jogorvoslati eljárás során a terhelt kirendelt védője közreműködésével felmerült bűnügyi költséget a Be.
- §-a értelmében az állam viseli. [12] A Kúria határozata ellen a fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró Dr. Horváth Mária s.k. bíró