Pfv.VII.21.076/2008/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Krasznai István ügyvéd által képviselt szám székhelyű felperesnek a dr. Kováts E. Ágnes ügyvéd által képviselt szám székhelyű alperes ellen tervezői díj megfizetése iránt a Budai Központi Kerületi Bíróságon 10.P/g.I.20.814/
- szám alatt indult, és a Fővárosi Bíróság 3.Gf.75.755/2007/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. I n d o k o l á s : A felperes - korábbi nevén: P. Kft. - és a Gy. F. Rt. alperessel
- december 21-én kötött tervezési szerződésben elvállalta a B. II. Kerület, H. u.
- szám alatti telekingatlanon álló épület bontására vonatkozó bontási tervdokumentáció, és az építendő 6 lakásos társasház építési engedélyezési tervdokumentációjának elkészítését. Az alperes
- március 8-án átvette a felperestől a bontási, majd
- március 11-én az építési engedélyezési tervdokumentációt is. A felperes 2.025.000 forint + 506.250 forint ÁFA-ról kiállított szálmáját az alperes visszaküldte a felperesnek arra hivatkozva, hogy a tervek hiányosak. A felperes az átadott hibalista alapján kijavított építési engedélyezési tervdokumentációt
- április 1-én ismételten átadta az alperesnek, aki azonban további kijavítást kért, majd
- április 18-án a felperes hibás teljesítésére hivatkozva elállt a szerződéstől. A felperes keresetében 2.531.250 forint tervezői díj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, aki a felperes hibás teljesítésére hivatkozva a kereset elutasítását kérte. A bíróság jogerős ítéletében a keresetnek helyt adva 2.531.250 forint, és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest. A jogerős ítélet értelmében a felperes hibás teljesítését az alperesnek kellett volna bizonyítania, és az állítását alátámasztó bizonyítékokat egyebek mellett a hibásnak minősített tervdokumentációt - neki kellett volna szolgáltatnia. A bíróság arra hivatkozva, hogy az alperes felhívás és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés ellenére indokolatlanul és kizárólag önhibájából neki felróható okból nem szolgáltatott a bíróság által megállapított határidő alatt olyan bizonyítékot, amely az általa indítványozott bizonyítás lefolytatásához nélkülözhetetlen, a Pp.
- §
(6)bekezdése alapján a szakértői bizonyítást mellőzte, és a bizonyítatlanság hiányát az alperes terhére értékelte. Ennek folytán a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes nem tudta bizonyítani a felperes hibás teljesítését, így a tervezői díj teljes összegének megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 164. §
(1)bekezdését, a Pp. 177. §
(1)bekezdését, a Pp. 2. §
(1)bekezdését, a Pp. 8. §
(4)és
(5)bekezdését, a Pp. 206. §
(1)bekezdését, és a Pp. 166. §
(1)bekezdését. Érvelése értelmében - miután Gy. Zs. tanúkénti meghallgatására tett bizonyítási indítványnak a bíróság helyt adott - jogszabályt sértve mellőzte a tanú meghallgatását, és ezzel a bizonyításhoz való jogát csorbította. Szerinte a bíróságnak nem állt jogában egy korábban tanúként meghallgatni rendelt személy meghallgatását mellőzni kizárólag azon okból, mert az eljáró bíró úgy ítélte meg, hogy a hibás teljesítés tényét szakértő kirendelése útján lehet megítélni. Szerinte a bíróság nem volt olyan ismeretek birtokában, amelyek alapján minden kétséget kizáróan megállapíthatta, hogy csakis szakértő kirendelése mellett tud a kérdésben határozatot hozni. Kifogásolta, hogy a bíróság mellőzte a törvényes képviselőjének a meghallgatását, és ezzel szerinte sértette a tisztességes eljárás elvét. Arra hivatkozott, hogy jogszabályt sértve mellőzte a bíróság a szakértő kirendelését, különös tekintettel arra is, hogy a költségeket határidőben megelőlegezte. Véleménye szerint a szakértő kirendelése iránt ezt követően a bíróságnak már intézkednie kellett volna, és a szakértő a kirendelését követően a felektől bekérhette volna az iratokat, így a szakértői eljárás során is mód lett volna az iratok pótlólagos kézhezvételére. Érvelése értelmében a bíróság lényeges eljárási szabályt sértett, mivel úgy hozott határozatot, hogy az ügyet érdemben nem is vizsgálta. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. A Pp. 3. §
(4)bekezdése szerint a bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a bizonyítást elrendelő határozatához nincs kötve, ezért jogszabálysértés nélkül mellőzte a bíróság Gy. Zs. tanúkénti meghallgatását. A Pp. 177. §
(1)bekezdése alapján a bíróság akkor rendel ki szakértőt, ha a perben jelentős tény, vagy egyéb körülmény megállapításához, vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel nem rendelkezik. A szakértő a bíróság hiányzó szakértelmét pótolja valamely bizonyítandó tény meghatározásához vagy értékeléséhez. Miután az alperes az ellenkérelmében a felperes által elkészített építési és kivitelezési tervek alkalmatlanságára hivatkozott, a bíróság - szakértelem hiányában - jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli jogvita nem dönthető el szakértői bizonyítás lefolytatása nélkül. A felperes keresetét a bíróság az alperes részére szabályszerűen kézbesítette. Az alperes 7. sorszám alatt érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, és a jogi képviselővel eljáró alperesnek az eljárás során lehetősége volt érdemi nyilatkozatai megtételére, ezért alaptalanul hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a bíróság a Pp. 2. §
(1)bekezdésében foglalt tisztességes eljárás elvét megsértette. Az elsőfokú bíróság a
- augusztus 31-én megtartott tárgyaláson a
- sorszámú jegyzőkönyvbe foglaltan a Pp.
- §
(6)bekezdésében írt jogkövetkezményekre történt figyelmeztetéssel felhívta az alperes képviselőjét az általa hibásnak tartott tervdokumentáció teljes anyagának 15 nap alatt történő csatolására. Az alperes a felhívásnak a határidőn belül nem tett eleget. Miután az alperes a bizonyítékainak előterjesztésével alapos ok nélkül késlekedett, és e kötelezettségének a bíróság többszöri felhívása ellenére sem tett eleget, a bíróság a Pp. 141. §
(6)bekezdésének megfelelően jogszabálysértés nélkül határozott az alperes előterjesztésének bevárása nélkül. Mivel a szakértői bizonyítás lefolytatása az alperes mulasztásának következtében maradt el, alaptalanul sérelmezte az alperes a felülvizsgálati kérelmében, hogy a bíróság az ügyet érdemben nem vizsgálta. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdésének megfelelően kötelezte az alperest a felperes javára felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. Budapest,
- szeptember
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Kováts Rolandné s.k. bíró