← Magyarország

Kbf.60/2008/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.60/2008/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. szeptember
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A garázdaság vétsége miatt az I.r. vádlott és társa ellen indult büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
  4. április
  5. napján kihirdetett Kb.IV.217/2007/
  6. számú ítéletét a II.r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
  7. április
  8. napján kihirdetett KB.IV.217/2007/
  9. számú ítéletével az I.r. és a II.r. vádlottakat garázdaság vétsége miatt - külön-külön 210 napi tétel, napi tételenként 400 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetések meg nem fizetése esetére, azok szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Az eljárás során lefoglalt bűnjelek lefoglalását megszüntette és azok megsemmisítését rendelte el. A katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette, az I.r. vádlott és védője 3 nap gondolkodási időt tartottak fenn nyilatkozatuk bejelentésére, majd az ítéletet tudomásul vették. A II.r. vádlott és védője fellebbezést jelentettek be a büntetőeljárás megszüntetése érdekében. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.63/
  10. számú átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt, mivel álláspontja szerint az megalapozott, amely alapján az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a II.r. vádlott bűnösségére, és törvényesen minősítette cselekményét garázdaság vétségének. Véleménye szerint az alkalmazott joghátrány is tükrözi a megállapított bűncselekmény valós tárgyi súlyát és a II.r. vádlott társadalomra veszélyességének fokát. A II.r. vádlott és védője által bejelentett fellebbezést ugyanakkor nem tartotta megalapozottnak. A másodfokú nyilvános ülésen a II.r. vádlott védője megismételte az elsőfokú eljárásban is hangoztatott jogi álláspontját. Ennek lényege szerint a védence által megvalósított cselekmény nem bűncselekmény, mivel annak társadalomra veszélyességi foka rendkívül csekély. Álláspontja szerint egy vitás közlekedési szituációban a II.r. vádlott helytelenül viselkedett, ezért azonban nem szükséges a büntetőjog eszközével fellépni vele szemben. Indítványozta, hogy társadalomra veszélyesség hiánya miatt a másodfokú bíróság a védencével szemben indított büntetőeljárást szüntesse meg. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség másodfokú nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az átiratában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartotta. Nem értett egyet a védő érvelésével, amely a társadalomra veszélyesség hiányára hivatkozott. Kiemelte az elkövetés körülményeit, annak helyszínét és mindezek alapján arra az álláspontra jutott, hogy a forgalmas területen erőszakos magatartást, dolog ellen erőszakot megvalósított vádlott cselekménye alkalmas volt arra, hogy megbotránkozást keltsen, ezért megvalósítja a garázdaság vétségét. Annak társadalomra veszélyessége pedig eléri a bűncselekményhez megkívánt szintet. Indítványozta további enyhítő körülményként figyelembe venni a II.r. vádlott büntetlen előéletét, de ezzel együtt is az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A II.r. vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában megismételte azt az eljárás korábbi szakaszában is hangoztatott védekezését, hogy részéről nem volt szándékos a másik autó szélvédőjének betörése. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. E felülbírálat azonban a Be. 349.§
(1)bekezdésére figyelemmel az ítéletnek csak a II.r. vádlottra vonatkozó részére terjedt ki, mivel az I.r. vádlott tekintetében az
  1. április
  2. napján jogerőre emelkedett. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendtartás szabályait betartotta, az ügy szempontjából lényeges bizonyítékokat számba vette és értékelési körébe vonta. Ítéletének tényállását mérlegelési jogkörében állapította meg. Az ítélet
  3. oldalán meggyőző indokát adta annak, hogy mely bizonyítékokat értékelt és miért vetette el a II.r. vádlott érdemi védekezését, mely szerint nem szándékos magatartásának eredményeként tört be a tényállásban írt gépkocsi első ajtajának üvege. Az elsőfokú bíróság ítélete tehát megalapozott, az mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa azt elfogadta felülbírálata alapjául. Az elsőfokú katonai tanács az általa megállapított tényállás alapján okszerűen következtetett a II.r. vádlott bűnösségére és helyesen minősítette cselekményét a Btk. 271.§
(1)bekezdésébe ütköző garázdaság vétségének. A II.r. vádlottnak és védőjének fellebbezése az eljárás megszüntetése érdekében, a cselekmény társadalomra veszélyességének hiánya miatt, nem alapos. A Btk. 10.§
(1)bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A 10.§
(2)bekezdése szerint társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami- társadalmi- vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti, vagy veszélyezteti. A vádlott cselekménye a másodfokú bíróság álláspontja szerint tényállásszerű, mivel az kimeríti a Btk. 271.§
(1)bekezdésében írt garázdaság törvényi tényállási elemeit. A II.r. vádlott egy vitás közlekedési szituációt követően forgalmas helyen, a forgalomban részt vevők jelenlétében fejtette ki erőszakos magatartását. Dolog elleni erőszakot alkalmazott, amely következtében egy gépjárműben ütései következtében 13.072 Ft kár keletkezett. Az ítéleti tényállásban írtak alapján e magatartását egyenes szándékkal valósította meg, hiszen több erőteljes ütést mért a gépkocsira. Az adott körülmények között kifejtett magatartásával az alapvető közösségi normákkal helyezkedett szembe, ezért a bírói gyakorlattal egyezően meg kellett állapítani, hogy az kirívóan közösségellenesnek minősül. Nem mentesíti a vádlottat a felelősség alól, hogy I.r. vádlott felróható magatartása miatt kiváltott indulat hatása alatt cselekedett. Botrányos magatartása tanúsításakor ő is a jogtalanság talajára lépett. Cselekménye nem nélkülözi a társadalomra veszélyességet, hiszen a tényállásban írtakhoz hasonló események, különösen Budapesten rendkívül elszaporodottak. A Legfelsőbb Bíróság 2007/284. számon közzétett eseti döntésében szintén arra az álláspontra jutott, hogy a vádlott által kifejtett cselekményhez hasonló magatartások alkalmasak a garázdaság törvényi tényállásának megvalósítására. Mivel a másodfokú bíróság álláspontja szerint a bűncselekmény fogalmi elemei - a tényállásszerűség, a bűnösség és a cselekmény társadalomra veszélyessége együttesen megvalósultak, nem foghatott helyt a védő azon indítványa, hogy a másodfokú bíróság védencével szemben a büntetőeljárást szüntesse meg. A másodfokú bíróság meg kívánja jegyezni, hogy amennyiben megállapításra került volna II.r. vádlott cselekményének táradalomra veszélyességének hiánya, úgy a védői indítványtól eltérően nem az eljárás megszüntetésének, hanem felmentő rendelkezésnek lett volna helye. Az elsőfokú bíróság helyesen vette számba a bűnösségi körülményeket, amely azonban mindenféleképpen kiegészítésre szorul azzal, hogy a II.r. vádlott javára enyhítőként kell értékelni a büntetlen előéletet. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács a cselekmény tárgyi súlyához és a II.r. vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokához mért pénzbüntetést szabott ki, annak napi tétel száma és az egy napi tétel összege egyaránt alkalmas a büntetési célok eléréséhez és tükrözi a vádlott személyi- jövedelmi viszonyait is. Az első fokú ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa azokat - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a II.r. vádlott vonatkozásában jogerős és végrehajtható. Budapest,
  3. szeptember
  4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.