Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.69/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- október
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: Az önbíráskodás bűntette miatt a vádlott ellen indult büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- április
- napján kihirdetett Kb.IV.140/2006/38 számú ítéletét helybenhagyja. A vádlottat kötelezi a másodfokú eljárásban (háromezerháromszáz) Ft bűnügyi költség megfizetésére. felmerült 3.300.- Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- április
- napján kihirdetett KB.IV.140/2006/
- számú ítéletével a vádlottat önbíráskodás bűntette miatt 1 évi végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, 100.000 Ft pénzmellékbüntetésre és lefokozásra ítélte. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, a vádlottat pedig kötelezte az ügyben felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.68/
- számú átiratában az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás helyesbítését, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta, mivel álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen minősítette a vádlott cselekményét és vele szemben arányos fő- és mellékbüntetéseket szabott ki. A nyilvános ülésen a vádlott védője perbeszédében fellebbezését továbbra is fenntartotta. Álláspontja szerint az első fokú ítélet tényállása megalapozatlan, mivel a bíróság helytelenül értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vád tárgyává tett cselekmény ún. helyszínes bűncselekmény, a vádlott bűnösségének bizonyítása azonban csak tanúvallomásokon alapszik. Kifogásolta, hogy nem került sor helyszíni szemle lefolytatására és nem kerültek beszerzésre egyéb objektív bizonyítékok. Megállapítható tehát, hogy az elsőfokú bíróság egy személy vallomására alapozta a vádlott bűnösségének megállapítását. Ezért elsődlegesen védence felmentésére tett indítványt, másodlagosan pedig a kiszabott büntetés mérséklésére. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az átiratában foglaltakat továbbra is fenntartotta. Indítványozta a tényállás iratok alapján történő helyesbítését, egyebekben pedig az első fokú ítélet helybenhagyását. Álláspontja szerint az ítélet ellen bejelentett fellebbezés az elsőfokú bíróság okszerű mérlegelő tevékenységét támadja, ezért az eredményre nem vezethet. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács a perrendtartás szabályai szerint folytatta le az eljárást, a lehetséges bizonyítékokat számba vette és azokat a logika szabályainak megfelelően értékelte. Foglalkozott a vádlott védekezésével, megvizsgálta a vallomását alátámasztó és azt cáfoló bizonyítékokat is. Mérlegelési jogkörében nem fogadta el a vádlott azon védekezését, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, ítéletének tényállását tanú1 és tanú2 vallomásaira alapozta. Meggyőző indokát adta annak, hogy a vádlott szavahihetőségét illetően miért támadtak kételyek és milyen egyéb objektív bizonyítékok támasztják alá az említett tanúk vallomásait. Ugyanakkor a katonai ügyész indítványa a tényállás helyesbítésére alapos. tanú2 vallomása alapján megállapítható, hogy a vádlott 104.000 Ft-ot vitt magával a helyszínről, ugyanilyen összegben jelentett be a sértett kártérítési igényt a tárgyaláson. Az első fokú ítélet tehát iratellenesen tartalmazza azt, hogy 100.000 Ft körüli összegben tulajdonított el a vádlott készpénzt a biliárdszalonból, ezért a tényállás a Be. 351.§
(2)bekezdés c/ pontja alapján megalapozatlan. A Be. 352.§
(1)bekezdés a/ pontja alapján az iratok tartalmára figyelmével a másodfokú bíróság akként helyesbíti az ítélet tényállását, hogy: „A vádlott 104.000 Ft-ot tulajdonított el a biliárdszalonból”. E helyesbítéssel az elsőfokú bíróság ítélete már mindenben mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa így fogadta el felülbírálata alapjául. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség további, tényállás helyesbítésére vonatkozó indítványát a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa nem tartotta alaposnak, figyelemmel tanú2 nyomozás és tárgyaláson tett vallomásaira. E vallomások szerint nem állapítható meg ítéleti bizonyossággal, hogy a vádlott egy szamuráj kardot mutatott fenyegetésként a sértettnek, csupán az, hogy egy ahhoz hasonló tárgyat. A vádlott felmentése érdekében bejelentett fellebbezés nem alapos. A Be. 351.§
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. A Be. 352.§
(3)bekezdése szerint a másodfokú bíróság csak akkor értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat, amelyre bizonyítást vett fel. Kivéve, ha az iratok tartalma vagy ténybeli következtetés alapján a vádlottat felmenti vagy az eljárást megszünteti. A vádlott és védője által bejelentett fellebbezés lényegében az elsőfokú bíróság okszerű mérlegelő tevékenységét támadta, ezért az előbb idézett törvényhelyek alapján a másodfokú bíróság e fellebbezéseknek nem adhatott helyt, nem értékelhette az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és helyesen minősítette azt a Btk. 273.§
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő önbíráskodás bűntettének. Az eljárás során felmerülhetett volna a vádlott cselekményének eltérő jogi minősítése, a Btk. 321.§ban írt rablástól történő elhatárolása. Súlyosabban minősülő bűncselekmény megállapítását azonban a katonai ügyészség nem indítványozta, az eljárás során lefolytatott bizonyítás e bűncselekmény bizonyítására nem terjedt ki. Az ítéleti tényállás szerint a vádlott a jogérvényesítés meg nem engedett erőszakos útján választotta, ezért cselekménye a Btk. 273. §
(1)bekezdésébe ütköző önbíráskodás bűntettének megállapítására alkalmas. Az elsőfokú katonai tanács helyesen vette figyelembe a bűnösségi körülményeket, alappal értékelte nyomatékos enyhítő körülményként a jelentős időmúlást és törvényesen döntött, mikor az első ízben bűnelkövető vádlottal szemben lehetőséget látott a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztésére. A vádlott cselekményének súlyához mérten állapította meg a szabadságvesztés tartamát a törvényben előírt börtön fokozatban. Helyesen alkalmazott az elsőfokú bíróság a vádlottal szemben pénzmellékbüntetést és katonai mellékbüntetésként lefokozást is. Az elsőfokú bíróság ítélete e fő- és mellékbüntetésekkel együtt inkább méltányosnak, mint eltúlzottnak tekinthető, ezért nem látott lehetőséget a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a vádlott büntetésének enyhítésére, miként arra a védő másodlagos indítványa irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. A fellebbviteli bíróság a Be. 338.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottat a másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1),
(2)és
(4)bekezdésén alapszik. Budapest,
- október
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
- október
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kígyósi Józsefné bírósági ügyintéző