← Magyarország

Kfv.39320/2007/10 – Kúria

Kfv.II.39.320/2007/10.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kis Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal alperesnek ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Pap Kálmán ügyvéd által képviselt beavatkozott, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság

  1. június
  2. napján kelt 11.K.20.069/2007/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Komárom-Esztergom Megyei 11.K.20.069/2007/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az Államnak - külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes és az alperesi beavatkozó szomszédok. A felperes
  6. április 7-én panaszbejelentést tett, amelynek kivizsgálása során Tata Város Jegyzője, mint elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes már
  7. évben is tett azonos tartalmú bejelentést, annak kivizsgálásakor,
  8. augusztus 15-én tartott helyszíni szemlén megállapítást nyert, hogy a beavatkozó a lakó- és melléképülete (amely garázsként funkcionál) felújításán túl építési engedély nélkül csak a terasz és a tároló vonatkozásában végzett építési munkát. A szabálytalannak minősült építési munka tekintetében intézkedés történt, a
  9. január 10-én kelt - és a felperesnek megküldött XI-1097-2/
  10. számú határozatban egyúttal rögzítették, hogy a beavatkozó az ingatlanon álló építményeken (lakó- és melléképület)
  11. év során csak felújítási munka történt, amely nem engedélyköteles. A
  12. évben tett újabb panasz ugyanarra a melléképületre azaz garázsra vonatkozott, de olyan újabb körülmény nem merült fel, amely intézkedést igényelt volna. A hatóság előtt már ismert garázsépület felújítása tekintetében egy éven túl építésügyi intézkedés nem tehető az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
  13. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 48.§

(8)bekezdése alapján, a felperes által kért bontás elrendelésére indok hiányában nem kerülhet sor. A
  1. január 10-én az építésrendészeti ügyben hozott jogerős határozattal szemben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
  2. évi IV. törvény (Áe.) 71.§
(2)bekezdés c) pontja alapján felügyeleti intézkedés nem tehető, ezért a
  1. május 27-én kelt XI-2452/
  2. számú határozatával az intézkedés iránti kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  3. február 25én kelt 3-850/2/
  4. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. Ítélete indokolása szerint az alperes helytállóan állapította meg, hogy a felperesnek a
  5. évi panasza ugyanarra az építményre vonatkozott, amelyre vonatkozóan az építésügyi hatóság
  6. évben szemlét tartott, eljárást folytatott le. A beavatkozó a melléképületét (garázsát)
  7. évben újította fel, így a
  8. évben végzett építési munka tekintetében, amelyről a hatóság
  9. évben tudomást szerzett, a tudomásszerzéstől számított egy éven túl hatósági intézkedés nem tehető az Étv. 48.§
(8)bekezdése értelmében. A
  1. évben folyt eljárás eredményeként hozott határozat
  2. február 3-án jogerőre emelkedett. A felperes a határozatot, amely a melléképületet nem sorolta az engedély nélkül épített - vagy szabálytalanul felújított épületrészek közé fellebbezéssel nem támadta. A jogerős határozat felügyeleti intézkedéssel nem változtatható meg az Áe. 71.§
(2)bekezdés c) pontja kizáró rendelkezése folytán. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Kérte egyúttal az eljárási illeték fizetése alóli mentesítését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 206.§
(1)bekezdését, az Étv. 44., 48., 49.§-ainak közelebbről meg nem jelölt bekezdéseit, a 46/
  1. (XII.29.) KTM rendelet (R.) 9., 10., 28-35.§-inak közelebbről meg nem jelölt bekezdéseit, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/
  2. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) meg nem jelölt rendelkezését, az Áe. 71.§
(1)bekezdését. Iratellenesen állapította meg a bíróság, hogy az építésügyi hatóság
  1. évben az építkezésről tudomást szerzett. Iratellenes az a megállapítás is, hogy az építésügyi hatóság
  2. évben a garázsépítéssel kapcsolatban eljárást folytatott. Ez az eljárás csak a teraszra és a tárolóra vonatkozott, a garázsépítéssel a hatóság
  3. évben indult eljárásban nem foglalkozott, ezért a
  4. évben tett panasza kapcsán el kellett volna járnia és az intézkedésének a korábban hozott határozat nem lett volna akadálya. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet Az alperesi beavatkozó ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. A
  1. január 10-én kelt - és a felperes
  2. évben tett panasza folytán indult eljárásban hozott - XI-1097-2/
  3. számú határozat indokolása tartalmazza, hogy a beavatkozó a lakóházát és a melléképületét (garázst) is felújította, ez azonban nem építési engedélyköteles tevékenység, ha valóban csak felújítás történik. A határozathozatal előtt a
  4. augusztus 15-én tartott helyszíni szemlén az építésügyi hatóság vizsgálta a melléképületen, azaz a garázs épületén végzett felújítási munkát, és jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a garázsépület felújításra került, a régi falak nyomai fellelhetőek, bővítés - építési engedélyköteles átalakítás - nem látható. A szemlén fényképfelvételek is készültek, amelyeken a garázs épülete is rögzítésre került. Az építésügyi hatóság ezen a szemlén tudomást szerzett a garázsépület felújításáról, e tárgyban - szabálytalanság hiányában - építésügyi hatósági intézkedést nem tett. A
  5. január 10-én kelt és a felperes által is kézhez vett határozat ellen fellebbezés benyújtásra nem került, a határozat
  6. február 3-án jogerőssé vált. A felperes a perben csatolt közigazgatási iratok tanúsága szerint iratellenesen állította, hogy a garázs épületén végzett építési munkákról a hatóság a korábbi panasza kapcsán indult eljárásban nem szerzett tudomást. Az elsőfokú bíróság az ítélete ötödik oldala első bekezdésében tévesen rögzíti, hogy az építésügyi hatóság a garázs felújításáról
  7. évben tudomást szerzett, a tényleges tudomásszerzés időpontja helyesen
  8. augusztus
  9. napja, azonban ez a téves időpont megjelölés nem érinti a perben hozott ítélet helytállóságát, mert a tudomásszerzéstől az Étv. 48.§
(8)bekezdésében foglalt egy éves intézkedési határidő már eltelt, így a 2004. évben tett panasz kapcsán építéshatósági intézkedés nem lett volna tehető akkor sem, ha annak okai fennálltak volna. A felperes az újabb panaszbejelentésében nem állított olyan új tényt vagy körülményt, amely újabb intézkedés megtételét igényelte volna. Az Étv. 48.§
(8)és
(9)bekezdése folytán az ügyben építésügyi hatósági intézkedésnek a korábban vizsgált körülmények változatlanságára is tekintettel nincs indok, ezért a felperes kérelmét jogszerűen utasították el és az elsőfokú bíróság a felperes alaptalan keresetét törvényesen utasította el a Pp. 339.§
(1)bekezdése alapján. A felperesnek a felülvizsgálati kérelmében megjelölt egyéb jogsértései az Étv. 48.§
(8)bekezdése szerinti intézkedési kötelezettség kizártsága folytán nem merültek fel, és nem is voltak vizsgálhatók. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban az alperesi beavatkozónak költsége nem, az alperesnek jogi képviselet hiányában felszámítható költsége nem merült fel, ezért arról a Pp. 78.§
(2)bekezdése alapján rendelkezni nem kellett. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viselésére. A felperes személyes költségmentesség iránti kérelmét az elsőfokú eljárás során elutasították, ezért engedélyezett költségmentesség hiányában a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján a felperes köteles viselni a felmerült eljárási illetéket mind a kereseti, mind a felülvizsgálati illeték vonatkozásában, ezért az illetékviselés alóli mentesítésre irányuló kérelme nem teljesíthető. Budapest, 2008. október 1. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró Dr. Márton

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.