Kfv.37359/2007/8 – Kúria

Kfv.IV.37.359/2007/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Pócsa Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának Elnöke alperes ellen hírközlési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság

1. május
2. napján kelt 2.K.34.818/2006/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 2.K.34.818/2006/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az elsőfokú hatóság
6. augusztus 5-én építési engedélyt adott ki K. I. ütem közösségi műsor- és jeltovábbító rendszer (KMJR) építésére, majd
7. augusztus 31-én e határozatát visszavonta, a visszavonást tartalmazó határozatot pedig az alperes
8. október 28-án kelt határozatával megsemmisítette. A
9. október 23-án kelt HN475-26/
10. számú határozatával az elsőfokú hatóság a felperest 5.159.129 Ft bírsággal sújtotta, mert a felperes az építési engedélyezés lezárta előtt megkezdte a II. ütem KMJR építését. A határozat indokolása szerint a hálózat K. községben 90 %-ban megépült, a Kft. kivitelezésében. A felperes fellebbezéssel élt a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a
11. január
12. napján kelt FK3301/
13. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Ezen határozatok ellen a felperes által benyújtott keresetet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság alaposnak értékelte, és a 14.K.20.406/2005/
14. számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra, új határozat hozatalára kötelezte. A megismételt eljárásban az alperes FK-14134-1/
15. számon a HN475-26/
16. számú elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a bírság összegét 4.751.458 Ft-ra csökkentette, figyelemmel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon beszerzett igazságügyi szakvéleményben foglaltakra. A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy nem a felperes épített, hanem a Kft., mégpedig anélkül, hogy erre szerződés lett volna; a felperes csak a terveket adta át. Hivatkozott arra, hogy az alperesi hatóságtól telefonon közölték, hogy a kábeleket nem kell leszerelni, hanem célszerű megegyezni a felperesnek a Kft-vel. A felperes álláspontja szerint a jogalkotó szándéka nem lehetett az, hogy a teljes beruházási költség után bírságot kelljen kiszabni; különös tekintettel arra, hogy az építésügyi hatóság később megadta az engedélyt. Pontosított keresetében előadta, hogy az elsőfokú hatóság
17. augusztus 5-én kelt - építést engedélyező - határozata a határozattal szembeni fellebbezés elutasítása miatt
18. augusztus 5-én emelkedett jogerőre. Ebből adódóan az elsőfokú hatóság
19. szeptember 23-án végzett helyszíni ellenőrzése során nem tehetett volna megállapítást arra nézve, hogy a kivitelezés
20. augusztus
21. előtt is az építési engedélyben foglalt előírások megsértésével történt. A per első tárgyalásán a felperes a jogorvoslati jog sérelmét is megjelölte azzal összefüggésben, hogy a megismételt eljárást nem az alperes elsőfokú hatósága folytatta le. Előadta, hogy 2004 őszén a költségek kb. 20-30 %-a jelenhetett meg csak ténylegesen a megvalósult építkezésen, vagyis az alperes nem tisztázta azt, hogy
22. október 28-ig mennyi volt pontosan az a költség, amit a 29/
23. /X. 6./ KHVM rendelet (a továbbiakban: KHVM rendelet)
24. §-a alapján figyelembe lehetett venni. Sérelmezte a felperes, hogy az alperes megsértette a célhoz kötöttség, közérdeknek való megfelelés, és a jóhiszeműség alapelveit és kiemelte, hogy közérdek-sérelem nem történt. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és azt elutasította. Ítéletének indokolásában elsődlegesen kifejtette, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
25. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
26. § /1/ bekezdésére figyelemmel megállapítható, hogy a megismételt eljárásra
27. november
28. napját követően függetlenül attól, hogy korábban az Áe., vagy a Ket. alapján járt el a hatóság - a Ket. szabályait kell alkalmazni; e tekintetben tehát az alperesi határozat törvényes. A Ket.
29. § /3/ bekezdésére hivatkozással leszögezte az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a megismételt eljárás során hozott döntéssel szemben kezdeményezett perben nem sérelmezheti alappal a jogorvoslati fórumrendszernek a bíróság ítéletével szükségképpen összefüggő alakulását. Hivatkozott az elsőfokú bíróság a Pp.
30. § /1/ bekezdésére és kifejtette, hogy a felperes vitatta a bírság jogalapját. E vonatkozásban az elsőfokú bíróság - az alperessel egyetértve - a Ket.
31. § /3/ bekezdése alapján utalt arra, hogy a Borsod-AbaújZemplén Megyei Bíróság ítéletének indokolásában a bírság jogalapja tekintetében határozottan akként foglalt állást, hogy a felperes mint építtető - a perbeli tényállás mellett bírságolható; e tekintetben tehát a Pp.
32. § /1/ bekezdése szerinti anyagi jogerő beállott. Megállapította azt is a bíróság, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság - azáltal, hogy a perben igazságügyi szakértőt rendelt ki abban a kérdésben is állást foglalt, hogy a KHVM rendelet
33. § /3/ bekezdés a/ pontja alapján mi minősül tényleges kivitelezési költségnek. Az ítélet indokolásából megállapítható, hogy a szakértői véleményt sem az alperes, sem pedig a felperes nem vitatta. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint tehát a Borsod-AbaújZemplén Megyei Bíróság ítéletének indokolásában az összegszerűség vonatkozásában tett megállapítás az alperest szintén kötötte, attól törvényesen eltérnie nem lehetett. Megjegyezte a bíróság ezzel kapcsolatban, hogy a Borsod-AbaújZemplén Megyei Bíróság - a szakvéleményben foglalt pontos összegszerűség ellenére - az alperes határozatát azért helyezte hatályon kívül, mert a bíróságnak azon hírközlési tárgyú ügyekben, amelyekben a közigazgatási eljárás kétfokú, nincsen megváltoztatási jogköre. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság tehát a perben lefolytatott bizonyítási eljárás során lényegében meghatározta azt a pontos összegszerűséget a szakvéleményre utalva, amelyet az alperesnek a megismételt eljárásban figyelembe kellett vennie. Az elsőfokú bíróság ezért - jelen per keretein belül - nem tartotta értékelhetőnek azon felperesi előadást sem, amely arra vonatkozott, hogy az elsőfokú hatóság a bírság összegének meghatározása körében az I., vagy II. ütem készültségét vette-e figyelembe. Hasonlóan az ellenőrzésről való tájékoztatás kapcsán tett felperesi előadás vizsgálatára is, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság előtt folyt perben nyílt csak lehetőség. Nem osztotta az elsőfokú bíróság a felperes azon álláspontját sem, amely szerint az építési engedélyezésről szóló elsőfokú határozat
34. augusztus 5-én jogerőre emelkedett. E tekintetben az elsőfokú bíróság csak utalt az Áe.
35. § /3/ bekezdésére, azzal, hogy e szempont részletesebb értékelése is a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon folyamatban volt perben lett volna lehetséges. Az elsőfokú bíróság összességében megállapította, hogy az alperes által megismételt eljárásban nem voltak a felperes által eljárási szabálysértésként megjelölt hibák. A bírság jogalapja, valamint összegszerűsége vonatkozásában alapvetően azért volt megalapozatlan a kereset, mert e tekintetben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság jogerős ítéletében már állást foglalt, attól az alperesnek törvényesen eltérnie a Ket.
36. § /3/ bekezdése alapján figyelemmel a Pp.
37. § /1/ bekezdésére is - nem lehetett. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ket.
38. § /3/ bekezdését, és tévesen alkalmazza a Pp.
39. §-át. Kifejtette, hogy a közigazgatási perben is kötelező az eljáró bíróságokra a keresethez kötöttség elvének alkalmazása, amiből következik, hogy a res judicata csak a kereseti kérelem keretei közötti viszonylatra értelmezhető; azokra a kérdésekre, amelyekre a kereset nem terjed ki, értelemszerűen nem kell alkalmazni. A Ket.
40. § /3/ bekezdése csak azokra a kérdésekre vonatkoztatható, amelyek az akkori keresetnek részét képezték. Az ítélet értelmezésének a keresetben nem szereplő kérdésekre való kiterjesztése a keresethez kötöttség elvével ellentétes. Kifogásolta a felperes, hogy az elsőfokú bíróság a korábbi közigazgatási per anyagát ilyen szempontból nem vizsgálta, azt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságtól be sem kérte. A kereset ismeretének hiányában nem is lehet eldönteni, hogy az akkori ítélet milyen keretek között, milyen keresetre értelmezendő, vagyis nem volt megállapítható, hogy tartalmát tekintve mi az ítélt dolog. A korábbi felperesi keresetben pl. nem szerepelt az a kérdés, hogy a felperes a jogalapot amiatt vitatja, hogy az engedély nélküli építkezés semmiféle közérdeket nem sértett. Az összegszerűség nem került vizsgálatra az I. és II. ütem összemosása tárgyában, míg az eljárási kérdések a korábbi tervben egyáltalán nem képezték részét a keresetnek. Így az sem szerepelt benne, hogy a
41. augusztus 5i HN475-9/
42. számú határozat visszavonásának megsemmisítése következtében
43. augusztus 5-én bekövetkezett-e a jogerő; vagyis e kérdésekben nyilvánvalóan nem hozhatott döntést a Borsod-AbaújZemplén Megyei Bíróság, így ezekben a kérdésekben az ítélet értelmezését sem lehet kiterjeszteni az alperes FK14.134/
44. számú határozatára. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi határozat eljárási hibáira a felperesnek csak jelen perben volt lehetősége keresetet előterjeszteni, így a res judicata szóba sem jöhet. A felperes álláspontja szerint a közérdek sérelmének hiányát mi sem bizonyítja jobban, hogy a módosított KHVM rendelet
45. § /2/ bekezdés j/ pontja értelmében az eljárás alapjául szolgáló építési tevékenység nem is engedélyköteles, tekintettel a felülvizsgálati kérelemhez mellékelt okmányra, amely tanúsítja, hogy a hálózat az áramszolgáltató kisfeszültségű hálózatának, tartószerkezetének és nyomvonalának igénybevételével létesült. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból - az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával - helytálló jogi következtetést vont le. A perben rendelkezésre állt iratanyag tanúsága szerint - ide értve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 14.K.20.406/
46. számú periratait is - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a
47. május
48. napján kelt 14.K.20.406/2005/
49. számú jogerős ítéletével az alperes
50. január
51. napján kelt FK330-1/
52. számú határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezte. Ezen jogerős ítélet rendelkező részéből és indokolásából kitűnően a hatályon kívül helyezés az alperes másodfokú határozatára vonatkozott, az alperes számára írta elő a megyei bíróság a másodfokú eljárás megismétlésének kötelezettségét. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának
53. számú állásfoglalása értelmében a kereseti kérelemhez kötöttség a közigazgatási perben is érvényesül. Ha a bíróság a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértést nem állapítja meg, más - a megjelölttől érdemben eltérő - jogszabálysértésre a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását nem alapíthatja. Ez azt jelenti, hogy a bíróság a felperes által a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértés körében kell, hogy vizsgálódjék, és ha a határozatot más vonatkozásban találja jogszabálysértőnek, erre nem alapíthatja döntését. Ebből az következik, hogy a bíróság megsérti a kereseti kérelemhez kötöttség Pp.
54. §-a szerinti szabályát a közigazgatási határozat felülvizsgálata során, ha az ítéletében a kereseti kérelmen, ellenkérelmen vagy fellebbezésen túlterjeszkedő okra, vagy jogszabályra alapítja döntését. E rendelkezésből következően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a felperes által indított korábbi perben csakis a kereseti kérelem keretei között vizsgálhatta felül a keresettel támadott alperesi határozat törvényességét. E vonatkozásban jogerős ítélet született, amelynek helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a Pp.
55. § /1/ bekezdése szerinti anyagi jogerejét. A közigazgatási perekben érvényesülő perindítási határidőre (30 nap) tekintettel a korábbi perben támadott közigazgatási határozatok felülvizsgálatára egyébként már ezen okból elkésettség okán - sem lenne törvényes lehetőség. Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságnak a Ket.
56. § /3/ bekezdés értelmezésére és alkalmazására vonatkozó jogi álláspontjával. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 14.K.20.406/2005/
57. számú jogerős ítélete - az abban előírt új eljárás tekintetében - a közigazgatási szervet kötötte a jogerős ítélet rendelkező része és indokolása is. Az alperes a megismételt eljárásban a bíróság által beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján döntött a bírság összegszerűsége tárgyában, a megyei bíróság által meghatározott módon és összegszerűségben, így az nem tekinthető jogszabálysértőnek. Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság - utalva a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra -, hogy az alperesnek a másodfokú eljárást kellett lefolytatnia; azaz a korábbi eljárásban hozott elsőfokú határozat elleni felperesi fellebbezést kellett ismételten elbírálnia - a megyei bíróság által adott iránymutatásnak megfelelően. A megismételt eljárás során helyesen került megállapításra, hogy az építést az építési engedély jogerőre emelkedése előtt megkezdték. A KHVM rendelet
58. § /1/ bekezdése és /3/ bekezdés a/ pontja alapján az eljáró hatóságnak nincs mérlegelési joga sem a bírság kiszabása, sem annak összegszerűsége tekintetében. Engedély nélküli építkezés esetén bírsággal kell sújtani az építtetőt. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy helyesen foglalt állást az alperesi hatóság és az elsőfokú bíróság is atekintetben, hogy az építtető felperes és a kivitelező Kft. közötti vita eldöntése nem tartozik az alperesi hírközlési hatóság hatáskörébe, az polgári peres úton rendezhető. A felperes kivitelező Kft. építkezésére hivatkozással nem mentesülhet - mint építtető - a bírságfizetési kötelezettség alól. Helytállónak értékelte a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet arra utalását, hogy az alperesi határozat jogszerű megállapítást tett atekintetben, hogy az elsőfokú határozat a bírság összegének meghatározását illtően jogszabálysértő volt, a fellebbezésre tekintettel sem tett eleget a tényállás-tisztázási kötelezettségének. A megismételt másodfokú eljárás során a tényleges kivitelezési költség összegének meghatározásakor az alperesi hatóság a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Bíróság eljárása során kirendelt Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatala Igazságügyi Szakértői Intézetének
59. február 28-án kelt igazságügyi mérnök-szakértői véleményében foglaltakat vette alapul a bírság meghatározása során, arra tekintettel, hogy a megismételt közigazgatási eljárás tartalmát meghatározó megyei bírósági jogerős ítélet indokolásában ezen szakvéleményt, az abban foglalt megállapításokat és összegszerűséget is aggálytalannak minősítette. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes a megismételt eljárás eredményeként hozott alperesi határozatot támadó - a jelen felülvizsgálati eljárás előzményét képező pert indító - keresetét is kizárólag arra alapította, hogy nem társaságuk épített, hanem a Kft., ők csak a tervet adták át nekik; a teljes beruházásköltség utáni bírságfizetés tekintetében pedig a jogalkotó szándékára hivatkozott. Téves a felperesnek az a felülvizsgálati kérelembeli érvelése, hogy a res judicata csak a kereseti kérelem keretei közötti viszonylatra értelmezhető. Közigazgatási perekben a bíróság a Pp.
60. § /1/ bekezdésének megfelelően a keresettel támadott határozat jogszerűségét vizsgálja felül, és jogszabálysértés megállapítása esetén a határozatot helyezi hatályon kívül - mint ahogy az a jelen esetben is történt -, és ír elő új eljárási kötelezettséget. A közigazgatási per speciális szabályaira (perindítási határidő, kereseti kérelemhez kötöttség szabályának érvényesülése, stb.) nem értelmezhető az a felperesi érvelés, hogy a korábbi perben támadott határozatokkal szemben akkor fel nem hozott kifogásait a megismételt eljárás során hozott határozattal szemben kívánja érvényesíteni. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítélete a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp.
61. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp.
62. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
63. § /1/ bekezdése szerint kötelezte. A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/
64. /VI. 26./ IM rendelet
65. § /2/ bekezdése értelmében köteles. Budapest,
66. október
67. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő