Kf.27211/2008/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. §

(3)bekezdését és a Kbt. 91. §

(1)bekezdését. Megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a ... és az … ajánlata érvényességének megállapítására és nyertesi személyére vonatkozó részét. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította, továbbá az elkésett kérelmi elemek tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntette. A felperesi beavatkozót 1.000.000 forint bírsággal sújtotta. Megállapította, hogy a felperes ajánlata négy okból nem felelt meg az ajánlati felhívás - és dokumentációban foglalt feltételeknek, ezért ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítani. Az ajánlat nem tartalmazott minden hatályos jogszabályt, nem tartalmazta az államtitkári rendelkezéseket, nem felelt meg a tárgyszó szerinti keresés követelményeinek, mert a keresés nem a hatályos jogszabályokban valósult meg, hanem már hatályon kívül helyezett jogszabályokat is találatként mutatott be, a kulcsszó témakör alapján történő keresés pedig csak a jogszabályok címére vonatkozóan valósult meg, a keresés bekezdésen, illetve joganyagon belüli találatot nem mutatott. A felperes részben eljárási, részben anyagi jogi jogsértésre alapított keresetében kérte a határozat felülvizsgálatát, az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, perköltsége megállapítását. Eljárásjogi szabálysértésként azt jelölte meg, hogy az alperes túlterjeszkedett a jogorvoslati kérelmen, amikor az eljárást lezáró döntés egészének megsemmisítése helyett azt csak részben, a felperes és a … ajánlata érvényessége megállapítására és nyertesei személyére vonatkozóan semmisítette meg. A terhére megállapított anyagi jogi jogsértések mindegyikét vitatva azt emelte ki, hogy az alperes összemosta a tárgyszó és kulcsszó szerinti keresést, és önkényesen kibővítette a műszaki dokumentáció előírásait, ezáltal téves megállapításokat tett. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, az alperes javára a felperest perköltség, míg az állam javára kereseti illeték megfizetésére kötelezte. Az eljárási szabálysértést illetően kifejtette, hogy az alperes nem terjeszkedett túl a jogorvoslati kérelmen, amikor az eljárást lezáró döntésnek csak a felperesre és a …-re vonatkozó részét semmisítette meg. Az eljárást lezáró döntés ténylegesen több egymással összefüggő, mégis konkrétan elválasztható külön-külön döntésből áll, melyek közül az alperesnek azt a döntést kell megsemmisíteni, amelyik jogsértő volt. Nincs szó arról, hogy az összegzésben szereplő valamennyi döntést lehetne csak egyszerre, együttesen megsemmisíteni még akkor is, ha az összegzésben megjelölt döntések közül egy vagy több döntés minősül csak jogszabálysértőnek. Az anyagi jogszabálysértéseket illetően az alperesi megállapításokat megalapozottnak minősítette. Egyebek mellett a tárgyszó és kulcsszó keresés feltételeivel kapcsolatos kifogásokra azt emelte ki, hogy a felperes maga sem vitatta, a tárgyszó szerinti kereséssel kapcsolatos elvárásokat ajánlata nem teljesítette, mert a tárgyszó szerinti keresés nem a hatályos adatbázisban valósult meg. A tárgyszó szerinti keresés és az időbeli hatály szerinti keresés egymástól eltérő keresési funkció, ezért az a keresés, amely a nem hatályos jogszabályok körében mutat találatot, nem felel meg az alapkövetelményeknek. A kulcsszó keresés feltételeit a dokumentáció IV.

1. e) pontja írta elő és a jogszabály címében és szövegében meglévő valamennyi szó, szótöredék, és/vagy logikai szókapcsolattal összekötött szavak keresését kérte megoldani bekezdésen és joganyagon belül egyaránt. Elfogadhatatlan az a kulcsszó, témakör szerinti keresés, amely csak a jogszabályok címére vonatkozóan valósul meg, de bekezdésen, joganyagon belül találatot nem mutat. E tények fennállását a felperes maga nem cáfolta. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett az ítélet megváltoztatása és kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatala iránt. Fellebbezésében kizárólag az elsőfokú bíróság ítéletének az eljárást lezáró döntéssel és a tárgyszó, kulcsszó kereséssel kapcsolatos megállapításaival foglalkozott részletesen. Keresetében foglalt érvei változatlan fenntartásával azt emelte ki, hogy az elsőfokú bíróság azzal, hogy az eljárást lezáró döntést több ajánlatkérői döntés együttesére redukálta, lényegében minden ajánlatkérői döntést eljárás során hozott döntésnek minősített át, amellyel kiüresítette az eljárást lezáró döntés fogalmát. Az eljárást lezáró döntés az a döntés, amely egészben, vagy részben az eljárás eredményét határozza meg. Utalt az alperes gyakorlatára, amely szerint a nyílt közbeszerzési eljárás esetén az eljárás eredményét az alperes akkor is teljes egészében megsemmisítette, ha a jogsértés csak az egyik ajánlattevő ajánlatának érvényességét érintette, valamint az elsőfokú bíróságnak egy más ügyben hozott végzésére, amelyben jelen határozatával ellentétes tartalmú okfejtést vezetett le. A tárgyszó és kulcsszó kereséssel összefüggésben megismételte keresetlevelében kifejtett érveit. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására és a felperes perköltségben marasztalására irányult. Határozatban kifejtett érvei változatlan fenntartásával azzal érvelt, hogy a jogorvoslati kérelem alapján, annak keretei között járt el. A kérelmező ajánlata érvényességét és nyertesi személyét támadó jogorvoslati kérelem nem került előterjesztésre, ezért jogsértés hiányában a határozat erre vonatkozó döntését nem semmisíthette meg. Állította, hogy a felperes a keret-megállapodás eljárás sajátosságait nem vette figyelembe, amelynek az a lényege, hogy több nyertesi személy kerül megnevezésre, ezért tartalmilag több eljárást lezáró döntés van, amelyek helyessége, jogszerűsége egymástól függetlenül is vizsgálható. A tárgyszó és kulcsszó kereséssel összefüggésben arra hivatkozott, hogy az érvényességi követelményeket a dokumentáció és műszaki leírás alapján állapította meg, melynek a felperes ajánlata nem felelt meg. A felperesi beavatkozó észrevételt nem terjesztett elő. A felperes keresete nem alapos. Az elsőfokú bíróság körültekintően, a felperes kereseti érveit mérlegre téve és pontról-pontra cáfolva fejtette ki jogi álláspontját az eljárásjogi és anyagi jogsértést illetően. Kifejtett indokaival a másodfokú bíróság is egyetértett, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
3. §

(2)bekezdése és a Pp. 254. §

(3)bekezdése szerint annak helyes indokaira figyelemmel hagyta helyben. A felperes fellebbezésében nem adott elő olyan tényt, körülményt, amelyet az elsőfokú bíróság ne vizsgált volna ítélete meghozatalánál, illetve ami az első fokú ítélet megváltoztatására alapot szolgáltatott volna. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezésben kiemelt első fokú ítéleti megállapításokkal kapcsolatban csupán visszautal az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokolására, annak kiemelésével, hogy a Kbt.

1. Címében szabályozott keretmegállapodásos eljárás olyan speciális eljárás, amelynek sajátosságai nyílt eljárás alkalmazása mellett nem hagyhatóak figyelmen kívül. Jelen eljárás a keretmegállapodásos eljárás első szakasza volt, melynek célja a keretmegállapodás megkötése. Helyesen hivatkozott ezért az alperes ellenkérelmében arra, hogy a jogsértés megállapítása nem volt kihatással az ajánlatkérőnek a harmadik nyertes személyével és ajánlatának vizsgálatával kapcsolatosan tett megállapításaira, így voltak olyan az eljárás e szakaszát lezáró döntési elemek (részek), melyek a jogsértő döntésrészek megsemmisítése mellett érintetlenül maradhattak. A felperesi érvelés a nyílt eljárás szabályainak alkalmazására igaz, ahol az ajánlatok sorrendiségét a másik ajánlat befolyásolja. A sikertelenül fellebbező felperest a Pp.
2. §

(1);

(2)és 79. §

(1)bekezdése értelmében kötelezte az alperes másodfokú perköltségének megfizetésére, míg a feljegyzett fellebbezési illeték viseléséről az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény 39. §

(3)bekezdésének c) pontja, a 46. §

(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM r. 13. §

(2)bekezdése értelmében rendelkezett. Budapest,

1. október
2. napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Szőke Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró,