Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.416/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a ………………….. által képviselt …………………. Nyrt. …………………. felperesnek, ……………………. által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.sz.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében, mely perbe dr. Kelényi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kelényi Zsuzsanna ügyvéd ……………… által képviselt …………. Kft. ………………….. a felperes pernyertessége érdekében, míg ……………. jogtanácsos által képviselt ………………….Egyetem ……………….. az alperes pernyertessége érdekében beavatkoztak, a Fővárosi Bíróság
- évi április hó
- napján kelt 12.K.30.469/2008/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperesi beavatkozó, mint ajánlatkérő
- július 12-én eredményt hirdetett az Európai Unió Hivatalos Lapjában ……………… közzétett közbeszerzési eljárásban a „………… által alkalmazott integrált gazdálkodási információs rendszer üzemeltetése, 3 rétegű architektúrára történő fejlesztése; vezetői Információs Rendszer, valamint integrált pályázat nyilvántartási- és projektmenedzsment rendszer kialakítása; az integrált gazdálkodási információs rendszer funkcionalitásának folyamatos bővítése és a meglévő funkciók korszerűsítése” szolgáltatási szerződés elnyeréséről. Az alperesi beavatkozó döntése ellen a felperes
- július 12-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyet kiegészített. A kizárólagos jog sérelmére hivatkozással előterjesztett jogorvoslati kérelmet az alperes érdemben nem vizsgálta, e vonatkozásban a jogorvoslati eljárást - elkésettség okán - a
- augusztus 9-én kelt D.356/17/
- számú határozatával megszüntette azzal a tájékoztatással, hogy határozata ellen a kézbesítésétől számított nyolc napon belül jogorvoslatnak van helye. Egyebekben a jogorvoslati kérelmet érdemben vizsgálta és ugyanazon határozatában elutasította azzal, hogy a határozat érdemi részének felülvizsgálatát 15 napon belül lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A felperes a határozatot
- augusztus 15-én átvette, ellene a bírósági felülvizsgálati kérelmét
- augusztus 24-én nyújtotta be az alperesnél. Az alperes a keresetre tett nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy a határozat eljárást megszüntető rendelkezése vonatkozásában a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő
- augusztus 23-án eredménytelenül letelt a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130.§-ának
(1)bekezdés h/ pontja alapján a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását kérte. Az alperes nyilatkozatára tekintettel, a felperes a per megszüntetését kérte, nem vitatva, hogy a határozat szerinti jogorvoslati határidő a keresetlevél benyújtásakor már letelt. Az elsőfokú bíróság eljárási kérdésben a felperes keresetét alaposnak találta. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 317. §ának
(1)bekezdésére utalással kifejtette, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A döntés formáját illetően a Kbt. nem tartalmaz speciális szabályokat, ezért a közbeszerzési ügyekben is érvényesül a Ket. 71.§-ának
(1)bekezdése, miszerint a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes helytelen formában jelenítette meg a döntését, amikor az elkésettség körében - vagyis nem az ügy érdemébe tartozó kérdésben - határozatot hozott. Az alperes által hivatkozott határozati formában ugyanis csak akkor hozható meg a döntés, amennyiben abban a hatóság a kérelmi elem érdemi vizsgálata alapján foglal állást, tehát az ügyet érdemben lezárja. Az alperes érdemi ellenkérelmében nem is vitatta - a Ket. 30.§ b/ pontja szerinti - végzésre tartozó kérdések határozati formában való megjelenítését, hanem a jogsértés csekély súlyára helyezte a hangsúlyt, amely hiba álláspontja szerint az ügy érdemét, az ügyféli jogokat, jogorvoslati lehetőséget nem érinthette. Az alperes érvelésével szemben az elsőfokú bíróság megállapította, a döntési forma helytelen megválasztása súlyos eljárási szabálysértésnek minősül, mely korlátozza az igénybe vehető bírósági jogorvoslatot, ebből következően a döntés nem alkalmas a bíróság előtti érdemi vitatásra. Az eljárási jogszabálysértés a bíróság előtti eljárásban nem orvosolható, ezért az alperes határozatának a jogorvoslati eljárást részben elkésettsége okán megszüntető rendelkezését hatályon kívül helyezte, és e vonatkozásában az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte, nem érintve a határozat egyéb rendelkezéseit. Az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy a per megszüntetésének nem volt helye, mivel a határozati formából következően nem vitásan perben kellett elbírálni a keresetet, a perindításra vonatkozó Kbt. 347.§-ának
(1)bekezdése szerinti 15 napos határidő pedig megtartott volt. A formakényszer megsértése olyan súlyos, a bírósági fórumrendszert alapjaiban érintő eljárási szabálysértés, amelyet a bíróságnak hivatalból is figyelembe kell vennie, lévén az ilyen módon meghozott döntések alkalmatlanok az érdemi bírósági felülvizsgálatra. Az alperesnek a megismételt eljárásban a jogorvoslati kérelem elkésettségéről végzéssel kell döntenie, amennyiben a döntés alapján a kérelem elkésett marad, az ebben a kérdésben hozott végzéssel szemben a Kbt. 345.§
(3)bekezdése szerinti jogorvoslatot kell biztosítani. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében az alperes az ítélet hatályon kívül helyezését és a Pp. 157.§-ának a/ pontja alapján a Pp. 130.§
(1)bekezdés h/ pontjára utalással a per megszüntetését kérte. Előadta, hogy határozata tartalmazza az eljárást megszüntető rendelkezés elleni jogorvoslat lehetőségére a tájékoztatást a 8 napos határidő feltüntetésével, valamint az irányadó és alkalmazott jogszabályhelyeket, így a Kbt. 345.§
(1)bekezdését is. A felperes ennek ellenére a jogorvoslatra nyitva álló határidőn túl terjesztette elő a keresetlevelét. Az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtettekkel arra tekintettel sem értett egyet, hogy a felperes a per megszüntetése iránt kérelmet terjesztett elő, amelyben nem vitatta az alperesi nyilatkozatban szereplő, a jogorvoslati kérelem elkésettségére történő hivatkozást. A felperes kérelmének megfelelően a pert a Pp. 157.§-ának e/ pontja alapján, a Ptk. 160.§-ában foglaltak szerinti elállás miatt kellett volna megszüntetni, amennyiben az elsőfokú bíróság a jogorvoslati kérelmet határidőben előterjesztett keresetként kezelte. Álláspontja szerint a közigazgatási perben is érvényesülnie kellett volna a kereseti kérelemhez kötöttség elvének a KK. 34. számú állásfoglalásra is tekintettel, azaz az elsőfokú bíróság csak és kizárólag a keresetben megjelölt jogsérelem fennállása felől hozhatott volna döntést, míg eljárási jogszabálysértés miatt akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az súlyos, és bírósági eljárásban nem orvosolható. A jogorvoslati eljárásban hozott határozata nem érdemi kérdésben hozott döntést is tartalmazott, nem tekinthető súlyos jogszabálysértésnek. A bírósági joggyakorlatra utalással kifejtette, hogy a peres eljárásokban sem tekinthető az ügy érdemi elbírálására kiható, súlyos eljárási jogszabálysértésnek az olyan döntés, amikor a bíróság az érdemi döntését tartalmazó ítéletében határozott végzéssel eldöntendő kérdésben. Az alperesi beavatkozó a fellebbezési észrevételében osztotta az alperes által előadottakat, hangsúlyozva, hogy a felperes maga elismerte, hogy a jogorvoslati kérelme elkésett és kérte a per megszüntetését. Kifejezett nyilatkozat hiányában is, a bejelentést tartalmát tekintve a Pp. 3.§-ának
(2)bekezdése szerint a keresettől való elállásnak kellett volna tekinteni, és a pert ezen az alapon megszüntetni. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság megtartotta a tárgyalást, a megszüntetést kezdeményező kérelemről határozatot nem hozott. Fenntartotta, hogy az alperes határozata maradéktalanul megfelelt a végzésekre irányadó rendelkezéseknek. A felperes, valamint a felperesi beavatkozó a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő. Az alperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezésben és a fellebbezési észrevételben előadottak alapján mindenek előtt azt vizsgálta, hogy fennállt-e a per megszüntetésére okot adó körülmény a Pp. 157.§-ának e/ pontja alapján a keresettől való elállás folytán, és megállapította, hogy ezen a jogalapon a per megszüntetésének nem volt helye. A Pp. 2.§-ának
(1)bekezdésében szabályozottakból következik, hogy a felperes jogosult úgy dönteni, hogy a perbevitt jogvitában nem kéri a bíróság érdemi döntését, és ezért a keresetétől eláll. A tárgyi esetben azonban a felperes a keresettől való elállásra egyértelmű nyilatkozatot nem tett, a bejelentése pontosításra nem szorult, hiszen a keresetlevél elkésettsége merült fel per gátló akadálynak, és erre tekintettel a Pp. 130.§-ának
(1)bekezdés h/ pontjára utalással a per megszüntetésének lehetősége a Pp. 157.§-ának a/ pontja alapján. Ez utóbbi kérdés eldöntéséhez azonban - függetlenül a felperes nyilatkozatától - a bíróságnak vizsgálnia kell hivatalból is a közigazgatási hatóság eljárást lezáró döntés fajtáját, mely meghatározza a bírósági (a peres vagy nemperes) eljárás jellegét és ennek függvényében a további jogorvoslat igénybevételének lehetőségét, anélkül, hogy ezzel a keresetlevélben foglaltakon túlterjeszkedne. A közbeszerzési jogorvoslati eljárás megindításával kapcsolatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 325.§-ának
(3)bekezdésének a Ket. 30.§ d/ pontjának egybevetésével a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - akkor is elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem elkésett, vagy erre tekintettel a Kbt. 325.§-ának
(4)bekezdése és a Ket. 31.§
(1)bekezdés a/ pontja szerint az eljárást megszünteti. A végzés ellen a Kbt. 345.§-a szerint jogorvoslatnak van helye, melyet a Kbt. 345.§ának
(3)bekezdése alapján a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el, végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Az alperes eljárási szabálysértésével kapcsolatosan, a fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság eljárásjogi kérdésben helyesen foglalt állást, a jogsértő döntést a bíróság nem orvosolhatta, ugyanis a döntésre kötelezett hatóságnak csak az a döntése alkalmas a törvényi cél betöltésére, joghatás kiváltására, amely biztosítja, hogy a törvény által arra feljogosítottak a bírósági eljárás keretében az ügy szerinti valóságos bírósági jogvédelmet megkaphassák. Amennyiben az alperes a jogorvoslati kérelem elkésettségét állapítja meg, annak következményéről a Ket. fent ismertetett szabályai szerint végzéssel dönthet. A bíróság a közigazgatási határozatok törvényességét a Ket. eljárásra vonatkozó szabályaira is figyelemmel vizsgálja. A közigazgatási perek sajátosságából eredően, a Pp. 324.§-a szerint a Pp. I-XIV fejezet rendelkezéseit a Pp. XX. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ebből eredően a konkrét eset megnevezése nélkül nem lehet analógiát vonni az ítéletbe foglalt eljárási kérdésben hozott döntéssel. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperesnek és a felperesi beavatkozónak a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ebben a kérdésben a másodfokú bíróságnak rendelkeznie nem kellett, míg a fellebbezési illetéket az alperes és az alperesi beavatkozó személyes illetékmentességére tekintettel a 6/
- (VI.26) IM. rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,
- évi október hó
- napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, bíró, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Losonczy Erzsébet s.k. előadó