Kfv.III.37.366/2007/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Szőke Tibor ügyvéd által képviselt B. J.-né I.r., a Sz. M. II.r. felpereseknek a dr.Kurucz Mihály ügyvéd Pest Megyei Földhivatal alperes ellen földhivatali határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a személyesen eljárt K. J.-né beavatkozott - a Pest Megyei Bíróság
- április
- napján kelt 8.K.26.341/2005/
- számú jogerős ítélete ellen a felperesek által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 8.K.26.341/2005/
- számú ítéletét és az alperes
- február
- napján kelt 102/
- számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek 215.390./azaz kétszáztizenötezer-háromszázkilencven/ forint - szakértői díjat is magába foglaló - elsőfokú és 25.000.- /azaz huszonötezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt elsőfokú- és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperesek tulajdonában áll a 247 hrsz-ú kivett művelési ágú, beépítetlen terület megnevezésű ingatlan. A felperesek
- június
- napján kelt kérelmükben az ingatlan területi adatainak kiigazítását kérték. Az elsőfokú földhivatal
- november
- napján kelt 210-4/
- számú határozatában a nyilvántartási térképet a mellékletként csatolt változási vázrajz szerint kijavította. Ennek megfelelően a felperesek ingatlanának térmértéke 2106 m2-ről 2201 m2-re nőtt. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes
- február
- napján kelt 102/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának alapjául a földművelési és térképészeti tevékenységről szóló
- évi LXXVI. törvény /a továbbiakban: Ftv./
- § /7/ bekezdését, valamint az ingatlannyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
- § /1/ bekezdését, továbbá az Ftv. végrehajtásáról szóló 16/1997./III.5./ FM rendelet /a továbbiakban: Vhr./
- § /1/ bekezdés b/ pontját jelölte meg. A felperesek keresetükben az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérték. A Pest Megyei Bíróság a felperesek indítványára igazságügyi földmérő szakértőt rendelt ki, aki kiegészített szakvéleményében megállapította, hogy a község 247 hrsz-ú földrészletének térképi ábrázolását a földhivatal által elvégzett kiigazítás átvezetése után is térképezési hiba terheli, amelyből eredően területi adatai is ellentmondásos. A szakértő rámutatott arra, hogy a D-2 telekhatár szakasz D/ pontja vonatkozásában tűrési határértéket meghaladó ellentmondás áll fenn, amelynek ellentételezését a szomszédos ingatlanok közös térképi határvonalában megtalálta. A szakértő
- április
- napján megtartott tárgyaláson történt személyes meghallgatása során azt is kifejtette, hogy a városi bíróság polgári perben hozott
- számú ítélete a 240/7 és 245/2 hrsz-ú ingatlan ingatlan-nyilvántartási térképi határvonalát állapította meg, amely tartalmazza a felperesi ingatlan 2 számú sarokpontját, azonban nem határozza meg a 2-B pontok által meghatározott felperesi határvonalat. Azt a véleményét is megfogalmazta, hogy a 2 pont töréspont is lehet, ugyanis a telkek oldalhatárai az eredeti térképi ábrázolás szerint sem törésmentes egyenesek, az enyhe törések a térkép méretarányában szabad szemmel nem nagyon érzékelhetőek. A Pest Megyei Bíróság a szakértői bizonyítás lefolytatását követően hozott jogerős ítéletében a felperesek keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a polgári perben meghatározott 2-es számú sarokpont az Ftv.
- § /1/-/3/ bekezdései, illetve
- § /7/ bekezdése értelmében a földhivatalt köti, és nincs lehetőség e pont töréspontként való értékelésére sem. Utalt arra, hogy a felperesek a szomszédos ingatlanok tulajdonosaival szemben polgári perben érvényesíthetik a határvonal kiigazítása iránti igényüket. A földhivatali eljárásban a Vhr.
- § /3/ bekezdésére figyelemmel nincs lehetőség olyan ingatlan-nyilvántartási térképi határvonal megállapítására, amelyet a korábbi térképek és földmérési munkarészek nem tartalmaztak. A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérték. Álláspontjuk szerint a megyei bíróság tévesen hivatkozott a Vhr.
- § /1/ bekezdésére, a perbeli 247 hrsz-ú ingatlannal kapcsolatban ugyanis per nem volt folyamatban. Hivatkoztak a perben eljárt szakértő azon megállapítására, hogy a 247 hrsz-ú földrészlet térképi ábrázolását közigazgatási hatáskörben kijavítható térképezési hiba terheli. Kiemelték, hogy a jogerős ítélet ellentétes az Inytv.
- § /1/ és /2/ bekezdésében, a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- § /1/ bekezdésében, és a Vhr.
- § /1/ bekezdésében foglaltakkal. A felülvizsgálati kérelem alapos. A felperesek helyesen mutattak rá arra, hogy amennyiben a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki /Pp.
- § /1/ bekezdés/. A megyei bíróság által kirendelt szakértő írásban és szóban is kiegészített szakvéleményében egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 2-D szakasz vonatkozásában tűrési határt meghaladóan térképezi hiba állapítható meg. A térképezési hiba fennállta olyan szakértői kompetenciába tartozó kérdés, amelyet a bíróság a Pp.
- § /1/ bekezdése értelmében a maga összességében értékelhet, és meggyőződése szerint bírálhat el. A megyei bíróság azonban elmulasztotta részletes indokát adni annak, hogy miért nem látott lehetőséget a 2 pont töréspontként való értékelésére, annak ellenére, hogy a szakértő ezzel ellentétes álláspontot fejtett ki. Ugyancsak nem fejtett ki meggyőző indokolást a tekintetben, hogy a szakértő által megállapított térképezési hiba földhivatali hatáskörben miért nem javítható ki, holott a szakértői álláspont szerint a hibás térképi ábrázolás közigazgatási hatáskörben kijavítható térképezési hiba. A szakértői álláspontot támasztja alá a szakértő által
- sorszám alatt előterjesztett szakvéleményhez /
- oldal/ fűzött magyarázó vázlat, amely az általa megállapított határvonalhoz közel álló tényleges birtoklási vonalat rögzít. A szakértői véleményben foglaltak atekintetben is helytállóak, hogy a Vhr.
- § /3/ bekezdésében foglaltak nem zárják ki a térképezési hiba kijavítását a földhivatali eljárásban. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a városi bíróság
- számú ítélete a vizsgált 2-D telekhatár szakasz vonatkozásában kötőerővel bíró határvonal megállapítást nem tett. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- § /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Pp.
- § /1/ bekezdése alapján az alperes határozatát hatályon kívül helyezve az alperest új eljárásra kötelezte. A megismételt másodfokú eljárásban a felperesek kiigazítási kérelmét a perben lefolytatott szakértői bizonyítás és a felülvizsgálati ítélet indokolásában kifejtettek figyelembe vételével kell elbírálni. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperesek /szakértői díjat is magába foglaló/ elsőfokú és felülvizsgálati perköltségének megfizetésére, míg a le nem rótt eljárási illetéket a felperesek pernyertességére figyelemmel az állam viseli /6/1986./VI.26./ IM rendelet
- §-a/. Budapest,
- szeptember
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Darák Péter sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő