Kf.27173/2008/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(3)bekezdésének

1. b)pontja sérelmének megállapítását és annak jogkövetkezményeit mellőzi. Kötelezi az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül egyenként fizessenek meg a felperesnek 50.000-50.000 (ötvenezer-ötvenezer) forint együttes első- másodfokú perköltséget. A kereseti és a fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A felperes 2006. április 3-án, 6907/2006. sorszám alatt ajánlattételi felhívást tett közzé tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás megindítására, élelmiszer alapanyag beszerzésére. A felhívásban a beszerzés tárgyaként a 2006. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó élelmiszer-szükséglet szállítását jelölte meg, mennyiségként megadta az éves - a szerződés szerint a teljes - szükséglet becsült értékét (22-27 millió forint). Az ajánlatkérő dokumentációt készített, melyben a beszerezni kívánt élelmiszereket három csoportba osztotta, úgymint:
2. a)állati eredetű élelmiszerek,
3. b)növényi eredetű élelmiszerek,
4. c)mirelit, tartósított áruk, szárított áruk, mindezeket 269 tételsort tartalmazó táblázatba sorolta, egyebek mellett a termék nevének, mennyiségének megjelölésével. Az alperesi beavatkozó nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben többek között a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. §

(2)bekezdésére és 58. §

(7)bekezdésére hivatkozott azzal, hogy jogsértő volt a beszerzés tárgyának meghatározása. Az alperes a D.247/10/

1. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt.
2. §

(3)bekezdés b) pontját, ezért megsemmisítette a felperes ajánlattételi felhívását és a közbeszerzési eljárásban azt követően hozott döntéseit. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította. A felperessel szemben 500.000,-Ft pénzbírságot szabott ki. A jogsértést abban látta, hogy a felperes a felhívás helyett csak a dokumentációban határozta meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét olyan pontossággal, hogy az ajánlattevők eldönthessék kívánnak-e ajánlatot tenni az adott eljárásban. Az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt a felperes terjesztett elő keresetet, annak részbeni megváltoztatását és az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelmének elutasítását kérte. Rámutatott arra, hogy az alperes álláspontja tulajdonképpen azt jelentené, hogy az ajánlattételi felhívásban a dokumentációban szereplő 269 élelmiszer tételsort közzé kellett volna tennie, amelyre az éves statisztikai összegzések mintáiról szóló 2/2006.(I.13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM r.) mintán, terjedelmi okokból nyilvánvalóan nincs lehetőség. A minta alapján a felhívásban a beszerzés teljes mennyiségét vagy értékét kell megadni, az alperesi határozatban elvárt részletességű kiírás az ajánlattételi dokumentációra tartozó lehet. Az ajánlattételi felhívásban kellő részletességgel határozta meg az általa megrendelni kívánt élelmiszereket, a beszerzés tárgyát és mennyiségét, az megfelelő információt nyújtott a lehetséges ajánlattevők számára. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A Kbt. alapelveire és a Kbt. 299. §

(3)bekezdésének b) pontjára utalással kifejtette, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban a beszerzés tárgyát és mennyiségét olyan tartalommal kellett volna megjelölnie, mely alapján az ajánlattevők dönteni tudnak a közbeszerzési eljárásban való részvételről. A felperes ajánlattételi felhívásának vizsgált pontjai ezt a feltételt nem teljesítik, mert a felperes elmulasztotta meghatározni a beszerzés pontos tárgyát és mennyiségét, így nem jelölte meg, hogy a

1. május 15-től
2. december
3. napjáig terjedő időszakra milyen jellegű élelmiszereket, milyen mennyiségben kíván beszerezni. Az ajánlattételi felhívás nem tartalmazta a beszerezni kívánt főbb élelmiszercsoportokat és azok mennyiségét sem. Mindez azt jelenti, hogy az ajánlattételi felhívás alapján nem volt megállapítható, hogy a felperes által indított eljárás milyen jellegű és mennyiségű élelmiszerek beszerzésére irányul, és ennek következtében az ajánlattevők számára nem volt eldönthető, hogy képesek-e az ajánlatkérői igények teljesítésére és kívánnak-e indulni a közbeszerzési eljárásban tekintettel a gazdasági tevékenységükre, tevékenységi körükre, szállítási kapacitásukra. Az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció viszonyát az elsőfokú bíróság úgy határozta meg, hogy míg az ajánlattételi felhívás a beszerzéssel kapcsolatos főbb ajánlatkérői rendelkezéseket, előírásokat tartalmazza, addig az ajánlattételi dokumentáció rendeltetése azokat részletezni. Az ajánlattételi dokumentáció a megfelelő ajánlattételt segíti elő, rendeltetése a felhívás szerinti beszerzés részletes szerződési feltételeinek rögzítése, a felhívásban közölt ajánlatkérői igény, a beszerzés tárgyának és mennyiségének részletezése a felhívással összhangban. A dokumentáció készítése azonban nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatkérő az egyszerű közbeszerzési eljárásban a felhívás helyett, a dokumentációban határozza meg a beszerzés pontos tárgyát és mennyiségét. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása a kereseti kérelemnek megfelelő döntés meghozatala érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést. Kereseti indokaival egyezően a jogi álláspontja továbbra is az volt, hogy a közzétett hirdetménye a lehetséges ajánlattevők számára kellő mélységű információt tartalmazott, nem sértett Kbt. rendelkezést. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció rendeltetését, viszonyát és okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a dokumentáció készítése nem eredményezheti azt, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a felhívás helyett a dokumentációban határozza meg a beszerzés pontos tárgyát és mennyiségét. Az alperesi beavatkozó a helyes tényálláson alapuló, és jogi érveit tekintve is megalapozott ítélet helybenhagyását kérte azzal, hogy a gyakorlatban ilyen kiírással még nem találkozott. Perköltséget igényelt. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú eljárás során feltárt tényekből az elsőfokú bíróság döntésétől az alábbiak szerint eltérő jogi álláspontra jutott: A Kbt.
4. §

(6)bekezdése sorolja fel azokat a törvényi rendelkezéseket, melyeket az egyszerű közbeszerzési eljárásban is alkalmazni kell. A kötelezően alkalmazandó szakaszok között a dokumentáció készítési kötelezettségre vonatkozó Kbt.

1. §-a nem szerepel. Ebben az eljárásban tehát nincs az ajánlatkérőnek kötelezettsége arra, hogy dokumentációt készítsen. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy egyszerű eljárásban az ajánlatkérő ne dönthetne a dokumentáció készítése mellett. Az ajánlatkérő által választott, a Kbt. Negyedik rész szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban a Kbt.
2. §

(1)bekezdése szerint a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése lehet. A Kbt. 299. §

(3)bekezdésének b) pontja értelmében a közbeszerzés tárgyának, illetőleg mennyiségének meghatározása az ajánlattételi felhívás kötelező eleme. Kötelező kellék a műszaki leírás, illetőleg minőségi követelmény is. Előbbi a Kbt.

1. §
2. pontja szerint olyan műszaki leírások összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. A pernek nem volt tárgya az ajánlattételi felhívás műszaki adattartalma, illetve a dokumentáció jogszerűségének a megítélése. A jogkérdés vizsgálata nem végezhető el azon az alapon, hogy a dokumentáció szerinti műszaki leírásból miként következik a közbeszerzés tárgya, ennélfogva a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az elsőfokú bíróságnak azt az ítéleti érvelését, amely a dokumentációból nyerhető adattartalom alapján kívánta az ajánlattételi felhívás jogszerűségét cáfolni. Az ajánlattételi felhívásban meghatározott beszerzési tárgynak olyannak kell lennie, hogy az az ajánlattételi felhívás tartalmából mindenki számára azonos módon megállapítható legyen. A beszerzés tárgya meghatározza a hirdetmény további részében foglaltakat. Az elsőfokú bíróság által az ajánlattételi felhívással szemben megfogalmazott igény - azaz, eldönthető legyen a közbeszerzési eljárásban való részvétel kérdése - megítéléséhez azonban az ajánlattételi felhívás egésze ad iránymutatást. Ez okból annak eldöntése, hogy a beszerzés tárgyának meghatározása az alapelvi követelményekkel összhangban, megfelelő módon, terjedelemben történt-e meg, a kiírást a maga rendszerében kell vizsgálni és ahhoz a jellemző adatokat hozzá kell rendelni. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az ajánlattételi felhívás II.1.
3. pontját is vizsgálat alá vette az ajánlattételi felhívás II.2.
4. pontjával együtt. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy teljes élelmiszerszükséglet volt a beszerzés tárgya, amely egy évre szólt. Ezen elvárások egybevetéséből a potenciális ajánlattevő tudhatta, hogy mennyi időre, milyen mennyiségben és mit kell szállítania. A teljes éves élelmiszerszükséglet elegendő információt nyújtott, mint általánosan használt termékcsoport-kategória. A teljes, éves élelmiszerszükségleten belül a felperes nem kívánt különböző termékcsoportokat kiemelni. Dokumentáció kiadása mellett döntött, ahol az általa beszerezni kívánt egyes élelmiszer tételeket felsorolta. Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy az ajánlattételi felhívásban a beszerzés tárgyának és mennyiségének ilyen formán történő meghatározását a beszerzés tárgyának jellege és a tervezett időszak terjedelme indokolta. Az a körülmény, hogy ezek részletezése a dokumentációban történt meg nem jelenti a beszerzés tárgyának és mennyiségének alkalmatlan meghatározását az okból, hogy elégtelen információt nyújtott az ajánlattevők számára. Mindezek alapján a felperes ajánlattételi felhívásában a beszerzés tárgyának és mennyiségének meghatározása alkalmas volt annak a kívánalomnak a teljesítésére, hogy abból a lehetséges ajánlattevők felmérhessék a közbeszerzési eljárásban való részvételük lehetőségeit. Ezt meghaladó elvárás az ajánlattételi felhívással szemben nem támasztható. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
5. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
6. §

(2)bekezdése alapján megváltoztatta, a közigazgatási határozat részbeni megváltoztatásával a jogsértés megállapítását és annak jogkövetkezményeit mellőzte. A pervesztes alperest és alperesi beavatkozót, a Pp. 78. §

(1)és

(2)bekezdése, valamint a Pp. 79. §

(1)bekezdése továbbá a Pp. 83. §

(1)bekezdése értelmében kötelezte a sikeresen fellebbező felperes javára első- és másodfokú együttes perköltség megfizetésére. A kereseti és a fellebbezési illetéket az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §

(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentessége folytán, a költségmentességről szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. október
3. napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke,. Szőke Mária s.k. előadó bíró Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő