FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.123/2007/3. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sári Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe a dr. Tokody Miklós ügyvéd által képviselt az alperes oldalán beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2007. február 1. napján kelt 7.K.33.703/2006/7. számú ítélete ellen a felperes által 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak egyenként 20.000-20.000 (Húszezer-Húszezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására - 24.000 (Huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A … (a továbbiakban: ajánlatkérő) 2006. május 24-én a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) negyedik része szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított a társulás területén légi kémiai szúnyoggyérítésre. Az ajánlattételi felhívás 8.
- b)pontja a műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolásának módját írta elő az ajánlattevők és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra azonos módon öt pontban, a 9.
- b)pont az alkalmasságot kizáró tényezőket sorolta fel. Az ajánlattételi felhívás kizáró okokat nem tartalmazott. Az ajánlattételi határidőre két társaság, a felperes és az alperesi beavatkozó nyújtotta be ajánlatát. Az alperesi beavatkozó ajánlatában egyebek mellett becsatolta a … Kft.-vel egy darab légi jármű kizárólagos rendelkezésére bocsátására vonatkozó alvállalkozói szerződést, valamint a Polgári Légiközlekedési Hatóság által az alvállalkozó részére kiállított légi alkalmassági bizonyítványokat. Az ajánlatkérő 2006. június 8-án eredményt hirdetett, és június 9-én a nyertes ajánlattevővel, az alperesi beavatkozóval a szerződést megkötötte. A felperes hamis adatszolgáltatás miatt az alperesi beavatkozó kizárására és az eljárást lezáró döntés megsemmisítésére alapított jogorvoslati kérelmére eljárt alperes D.391/10/2006. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította. Döntését arra alapította, hogy a Kbt. 63. §
(1)bekezdésében foglalt főszabállyal ellentétben a Kbt. negyedik része szerint lefolytatott egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi felhívásnak nem kötelező tartalmi eleme a kizáró okok meghatározása. Az ajánlattételi felhívás kizáró okot nem tartalmazott, az ajánlatkérő nem írt elő a kizáró okok fenn nem állására vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettséget, ezért az alperesi beavatkozó a Kbt. 61.§
(1)bekezdésének e) pontja szerinti kizáró ok fennállásáról vagy annak hiányáról nem nyilatkozott, így hamis adatszolgáltatást nem valósított meg. Nyilatkozatot kizárólag a Kbt. 70. §
(1)bekezdése szerint tett. Az alkalmassági feltételeknek megfelelést illetően az alperes azt az álláspontot foglalta el, hogy az ajánlatkérő a műszaki-szakmai alkalmassági feltételek tekintetében azonos igazolási módot írt elő, így a feltételeknek a Kbt. 69. §
(4)bekezdése értelmében az ajánlattevőnek és alvállalkozójának a 66. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti alkalmassági követelményeken kívül együttesen kellett megfelelni. E követelménynek az alperesi beavatkozó ajánlata megfelelt, így érvényes ajánlatot tett. Az alperes határozatának elsődlegesen megváltoztatása és jogorvoslati kérelmének megfelelő döntés meghozatala, másodlagosan hatályon kívül helyezése és új eljárás lefolytatására kötelezése iránt előterjesztett keresetet az elsőfokú bíróság elutasította. Az alperes jogi érveit osztotta annak kiemelésével, hogy az ajánlattételi felhívás 8. és 9. pontja nem a Kbt. 60-62. §-a szerinti kizáró okokat, hanem a szerződés teljesítéséhez kötődő alkalmassági feltételeket írt elő. A Kbt. 61. §
(1)bekezdésének e) pontjára alapított érvelés ezért nem megalapozott. Az alkalmassági feltételeknek megfelelés módjával kapcsolatosan azt fejtette ki, hogy a feltett kérdésre a választ nem a felperes által kiemelt „és" kötőszó, hanem a Kbt. 69. §
(4)bekezdése adja meg, amelyik az azonos igazolási mód megjelölése esetén az együttes megfelelést feltételezi. A hamis adatszolgáltatás eleve nem kerülhetett megállapításra és nem volt összefüggés a Kbt. 70. §
(1)bekezdése szerint megtett nyilatkozat, az alvállalkozó igénybevétele, és a hamis adatszolgáltatás között sem. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes élt fellebbezéssel az ítélet megváltoztatása és kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatala, valamint perköltségei megállapítása iránt. A jogorvoslati kérelmen alapuló kereseti kérelemben foglaltak változatlan fenntartása mellett a Kbt. 69. §
(4)bekezdésének ismeretében is azt emelte ki, hogy az „és" kötőszó ajánlattételi felhívásban szerepeltetése jelentette a külön-külön, és nem az együttes alkalmasság igazolásának szükségességét. Az alperes és az alperesi beavatkozó fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletnek helyes indokai alapján történő helybenhagyását és perköltségeik megállapítását kérték. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és az annak alapján levont jogi következtetése is helytálló volt. Kifejtett indokaival a Fővárosi Ítélőtábla az alábbi pontosítással és a következők kiemelésével ért egyet. A hamis adatszolgáltatásra a felperes a Kbt. 61. §
(1)bekezdésének e) pontjával összefüggésben hivatkozott, amely rendelkezés értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozó, aki a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel jogosítvánnyal (….) nem rendelkezik. A Kbt. 44. címének hatálya alá tartozó egyszerű közbeszerzési eljárás 299. §
(2)bekezdése meghatározza az ajánlattételi felhívás kötelező tartalmi elemeit, ezek között a kizáró okok nem szerepelnek. Lehetőség van azonban ettől függetlenül a
(3)bekezdés értelmében kizáró okok meghatározására, de kizárólag a Kbt. 60.-
- §-ában foglaltakat lehet előírni. A kizáró ok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell. Az ajánlattételi felhívás kizáró okokat nem tartalmazott, nyilatkozattételt kizárólag a Kbt.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra vonatkozóan írt elő. Ebből az következett, hogy kizáró ok megjelölése hiányában annak fenn nem állásáról nyilatkozni (Kbt. 70. §
(2)bekezdése) nem kellett. A Kbt. 62. §
(1)bekezdésének b) pontja szerinti hamis adatszolgáltatás ezért valóban nem merülhetett fel. A kizáró okok megjelölésének hiánya azonban nem jelenti az ajánlattevőknek az eljárásban előírt egyéb adatszolgáltatási kötelezettsége során teljesített adatszolgáltatásakor a hamis adatszolgáltatás tilalmának kötelezettsége alóli felmentését. Az ajánlatkérőnek is fennáll a Kbt. 300. §
(6)bekezdésére figyelemmel a 81. §
(3)bekezdésében foglalt azon kötelessége, hogy az ajánlatok elbírálása során megállapítsa, mely ajánlatok érvénytelenek, van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni, akár hamis adat szolgáltatása miatt. Ez a szabály attól független, hogy kizáró okot az ajánlattételi felhívás nem tartalmazott. Az egyszerű eljárásra irányadó szabályok jelentette könnyebbséget nem lehet a Kbt. kogens szabályai alóli felmentő rendelkezésként értelmezni. A Kbt. 66. §-a határozza meg a pénzügyi és gazdasági, a 67. § pedig a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolására szolgáló módokat árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetére. A Kbt. 69. §
(4)bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőre és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóra vonatkozóan egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot írjon elő. Ha azonos igazolási módot ír elő, mint a perbeli esetben, a szerződés teljesítésére való alkalmasság minősítéséhez az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban az alkalmasság igazolásának azonos módját írta elő, ebből következően annak együttesen kellett megfelelni. Miután az igazolási módok meghatározása követte a Kbt. 69. §
(4)bekezdésének szóhasználatát, amelyben az „és" kötőszó szerepel, nem lehet a kiírásnak olyan értelmet tulajdonítani, mint amilyet annak a felperes tulajdonított. Nem volt előírva egymástól eltérő alkalmassági igazolási mód, ezért együttesen kellett megfelelni az előírásnak, ha az ajánlatkérő ettől eltérően kívánt volna rendelkezni, azt nevesítenie kellett volna. A Kbt. szó szerinti rendelkezésének átvételéből csak az következhet, hogy a Kbt.-vel azonos módon - tehát együttesen kívánta az alkalmasság igazolási módjait meghatározni. Ez okból megalapozatlan volt a fellebbezés az érvénytelenség, illetve a kizárás, mint jogkövetkezmény alkalmazásának megállapíthatóságát illetően is. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A felperest a Pp. 78. §
(1),
(2)és 79. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte az alperes másodfokú perköltségének megfizetésére. A sikertelenül fellebbező felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdésének c) pontja, a 46. §
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében köteles a feljegyzett fellebbezési illeték viselésére. Budapest,
- június
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Szőke Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró,