(1)bekezdés e./ pontja szerinti határozott kereseti kérelemnek az előterjesztésére, és mindkét peres fél vonatkozásában megjelölte a bizonyítandó körülményeket, és az eljárásban igazságügyi könyvszakértőt is bevont. …....... igazságügyi könyvszakértő írásban előterjesztett szakértői véleményében meghatározta, hogy az alperes felperes felé
- évi I. -III. negyedévére iskolatársulási költség előlege címén a társulási megállapodás alapján 3.376.572,- Fttal tartozik. Előadta …....... Község Önkormányzata nem a Társulási Megállapodás szerint járt el, mivel a megállapodás értelmében március 25.-i, május 25.-i és november 25.-i esedékességgel kellett volna a számlát kiállítania a jóváhagyott költségvetés tervszámai alapján, az éves teherviselés ¼ - ¼ részének megfelelően a társulási szerződés 12/d. pontja alapján a körzeti iskolára vonatkozóan. Az 1 főre jutó kiadások és bevételek a különdíj és a felújítási alapképzés figyelembe vételével az éves fizetendő összeg az elszámolások alapján 4.502.094,- Ft. Ennek megfelelően negyedévente leszámlázandó összeg 1.125.524,- Ft lett volna az alperes felé, melynek összege ¾ évre számítva 3.376.572,- Ft-nak felel meg. A tagiskolára vonatkozóan a megállapodás értelmében a bevételek és kiadások különbözete teljes egészében …....... Község Önkormányzatát terhelik és a kiadások 1 %-ának megfelelő kezelési költség is. Jelen esetben ez az összeg 2.878.000,- Ft. Ennek 1 %-a 111.570,- Ft. Az együttes összege a két tételnek 2.989.570,- Ft. Az első negyedévre eső összeg 247.392,- Ft lett volna, még a ¾ éves összeg 2.242.176,- Ft-nak felel meg. A ¾ évre összesen a körzeti iskola és a tagiskola működéséhez szükséges hozzájárulás összege ezért összesen 5.618.748,- Ft. A
- évre vonatkozó éves elszámolás szerinti alperesi tartozást illetően azt állapította meg a szakértő szakvéleményében, hogy a
- évre vonatkozóan már a teljes évre vonatkozóan, már a teljes évre való elszámolást figyelembe kellett vennie a számítása során. De számításba kellett venni a …....... Község Önkormányzata által elnyert ÖNHIKI-s támogatást is, hiszen az a forráshiány alapján került elbírálásra és a forráshiány része a tagiskola és a körzeti iskola fedezet hiánya is. Előadta arányaiban a két intézmény elszámolásaiban is számolni kell a plusz támogatás bevételeivel. Mindezek alapján a körzeti iskola miatti térítési díj összegét figyelembe véve a különdíjat és a felújítási alapképzést is, 1.596.316,- Ft-ban határozta meg. A tagiskola vonatkozásában viszont figyelembe vette az ÖNHIKI-s többletbevétel arányos összegét is. Ennek megfelelően az …....... Község Önkormányzat által fizetendő összeg itt nincs, mivel 142.490,- Ft többletbevétel van a felperesnél, és ezért az alperesnek nincs fizetési kötelezettsége. Ez az összeg viszont levonódik a körzeti iskolához fizetendő 1.596.318,- Ft-ból, és így a fizetési kötelezettség 1.453.826,- Ft, amely térítési díjból az önkormányzat már előleg címén
- szeptember 25.-én 500.000,- Ft-ot átutalt a felperesi önkormányzatnak, majd
- évben átutalt további 784.100,- Ft-ot. Ennek megfelelően az alperes fizetési hátraléka
- év vonatkozásában 172.826,- Ft. Megállapította a szakértő könyvvizsgálati módszerekkel azt is, hogy …......... Község Önkormányzata megsértette a Társulási Megállapodás 12/d. pontját, mivel a vizsgált időszakban nem a megállapodásban rögzítettek szerint járt el a negyedéves számlázások során, de az éves elszámolás során sem. Megsértette abban a vonatkozásban a 12/c. pontot is, hogy nem vette figyelembe az általa elnyert ÖNHIKI-s támogatást arányosan a 2002-es évi elszámolás során. A Társulási Megállapodás 12/a. pontját annyiban sértette meg felperes, hogy a jogszabályokon és a hatósági előírásokon alapuló karbantartásokról, felújításokról nem tájékoztatta utólag a társult önkormányzatokat. Hivatkozott viszont szakértő arra, hogy ezek kötelező jellegű változások voltak, amelyek ellen nem tehetett volna egyik szerződő fél sem semmit, tehát sem a felperes, sem pedig a társ önkormányzatok. Megállapította a szakértő azt is, hogy az ÖNHIKI támogatás iránti igényét az alperes az elfogadott költségvetés alapján kell, hogy benyújtsa, nem pedig a beszámoló alapján. Abban igaza van az alperesnek, hogy az előző
- évi elszámolás várható tervezett összegére fel kellett volna hívnia az alperes figyelmét a felperesnek, hogy a
- évi költségvetés tervezésénél magasabb összeggel tudjon tervezni. Szóbeli kiegészítésében előadta azt is, hogy támogatási igényt csak a ténylegesen felmerült és kifizetett kiadások alapján lehetett volna az alperesnek beállítani. Ez azonban nem jöhet szóba az alperes vonatkozásában, hiszen a költség hozzájárulások nem kerültek kiegyenlítésre, igaz kiszámlázásra sem. Az alperesi észrevételek figyelembe vételével szakértő kiegészítő szakértői véleményt is benyújtott a bíróságon, melyben előadta a felperes a Társulási Megállapodásban írtak alapján annak 12/d. pontja szerint állította ki alperes felé a kiegyenlíteni kért számlákat. Ismételten hivatkozott arra, hogy a megállapodás 12/a. pontját megszegte ugyan a felperes, de mindazokat az észrevételeket, amelyekre az alperes hivatkozik, a szakvéleménye összesítésénél, végleges álláspontja kialakításánál figyelembe vette. Hivatkozott arra, hogy a Társulási Megállapodás 12/a. pontja nem tartalmazott kitételt, illetve kivételt a jogszabályi változásokból adódó kötelező változásokra. Éppen abból adódóan, hogy jogszabályi kötelezettségből adódóan változott az eredeti előirányzat, az alperesnek ugyan úgy tisztában kellett lennie a változásokkal, mint a felperesnek. Szakértő véleménye szerint az alperesnek jogszabályok ismeretében lehetősége lett volna felperes figyelmét felhívni az egyeztetés szükségességére, illetve annak elmaradására, tehát ezen a téren mindkét fél mulasztása fennáll, de ez alperes fizetési kötelezettségét nem érinti. Hivatkozott továbbá arra az ügyben megtartott tárgyaláson, hogy szakvéleménye elkészítésénél, az összegszerűség meghatározásánál figyelemmel volt arra, hogy az alperes a részítélet kapcsán milyen összegeket fizetett meg a felperesnek. Figyelemmel volt a …....... Önkormányzat által elnyert ÖNHIKI támogatásra. Figyelemmel volt a 12/a. pont kapcsán a kötelező jogszabályi változásokra. Hivatkozott arra ha a
- évi költségvetés kapcsán plusz előirányzatot kapott akár a felperes, akár az alperes annak a költségvetésben, illetőleg a beszámolóban szerepelnie kellett, s akkor mindezt nyilván a szakvélemény készítésénél figyelembe is vette. Felperes szakvélemény kézhezvétele után kereseti kérelmét akként tartotta fenn, hogy kérte az alperest a
- I.-III. negyedéves időszakra vonatkozóan a Társulási Megállapodás alapján előlegként fizessen meg 3.376.572,- Ft-ot, ennek
- december hó
- napjától a kifizetés napjáig járó évi 11 %-os késedelmi kamatát, továbbá fizessen
- évre vonatkozó elszámolás alapján 172.826,- Ft tőkét és ennek
- július
- napjától a kifizetés napjáig járó 11 % késedelmi kamatát. Fizesse meg továbbá a részítéletben már megítélt és alperes által megfizetett 781.000,-Ft tőke után
- július
- napjától
- június
- napjáig évi 11 %, valamint ugyancsak a részítéletben megítélt és alperes által megfizetett 1.641.000,-Ft után
- december hó
- napjától
- szeptember hó
- napjáig járó évi 11 %-os késedelmi kamatát. Kérte továbbá az alperest 5 %-os mértékben perköltség megfizetésére kötelezni. Itt kérte figyelembe venni a Fővárosi ítélőtábla által megállapított II. fokú eljárási költséget is. Alperes a felperes leszállított kereseti kérelmének is teljes egészében történő elutasítását és a felperesnek 5 %-os mértékű perköltség megfizetésére történő kötelezését kérte. Az alperesnek bizonyítási indítványa volt, hogy a bíróság a
- január hó 15-i tárgyaláson iratokhoz csatolt pótelőirányzat tárgyú irat, valamint a 2003-as évi bérfejlesztésre figyelemmel, továbbá figyelemmel arra is, hogy a szakértői vélemény
- oldalán ugyan összesítve vannak a számadatok, de abból alperes nem tudja végigvezetni és levonni a szakértő által tett jogkövetkeztetést, további szakértői bizonyítást rendeljen el. Előadta, álláspontja szerint mellőzhetetlen, hogy a szakértő mindkét önkormányzatnál a helyszínen eljárjon. Bíróság kérdésére előadta, hogy tematikusan szakértő által figyelembe veendő iratanyag a január 15-i tárgyalásra nem került összeállításra. Természetesen vannak olyan anyagok, amelyeket a bírósági eljárás során nem csatoltak be az iratokhoz, és az alperes a szakértői véleményre tett észrevételeiben sem hivatkozott rá. Ugyanakkor szükségesnek tartja az alperes, hogy a szakértő ezeket az iratokat is megnézze, és figyelembe vegye szakvéleménye kialakításánál. A felperes az alperes bizonyítási indítványának elutasítását kérte. Előadta, valószínűsíthető - figyelemmel a szakértőnek a tárgyaláson tett nyilatkozatára is, hogy a szakvélemény elkészítése során mindazokra figyelemmel volt, amelyekre az alperes észrevételeiben hivatkozik. …....... igazságügyi szakértő is arra hivatkozott, hogy az összes irat, amely a szakvélemény elkészítéséhez szükséges volt a …....... Önkormányzatnál rendelkezésre állt, s az becsatolásra került a peres iratokhoz. Ez az iratanyag elégséges információt tartalmazott ahhoz, hogy a felperes kereseti kérelmét illető kérdésre megalapozott szakvéleményt tudjon előterjeszteni. Hivatkozott arra is ha a szakvélemény előkészítése során, illetőleg annak elkészítése során felmerült volna annak szükségessége, hogy a felektől, és konkrétan az alperestől további adatra, vagy iratra van szüksége, úgy természetesen azt kérte volna az alperestől, illetőleg akár egy személyes egyeztetésre is meghívta volna a feleket. Erre azonban okot a szakvélemény elkészítése során nem látott. Fentebb kifejtettekre figyelemmel a bíróság az alperes további bizonyítási indítványát elutasította, melynél figyelemmel volt a Pp.
- §. /4/ bekezdés azon rendelkezésére, mely szerint a bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő. Jelen esetben az alperesnek megfelelő idő állt rendelkezésére -különös figyelemmel arra is-, hogy a szakértőhöz általa felteendő kérdéseket írásban terjesztette elő a bíróságon, és ahhoz nem csatolta a
- január 15-i tárgyaláson felhívott iratokat, de azokat még erre a tárgyalásra sem hozta magával, kivéve egyetlen pótelőirányzat tárgyú iratot. A Ptk.
- §. /1/ bekezdése értelmében a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. Ugyanezen §. /2/ bekezdése szerint a felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyan ilyen módon elő kell segíteni a teljesítést. A bíróság a rendelkezésre álló adatokból, - figyelemmel az eljárásba bevont igazságügyi könyvszakértő aggálytalannak elfogadott szakvéleményére is, egyértelmű tényként állapította meg, hogy az alperes
- évi CXXXV. törvény
- §a alapján kötött Társulási Megállapodásban foglaltak ellenére a szakértő által meghatározott összegekben szerződési kötelezettségének nem tett eleget. Ezért a bíróság felperes leszállított keresetének helyt adva kötelezte alperest a rendelkező részben írt tőkeösszegek, valamint azon tőkeösszegek után fizetési határidőtől kifizetésig járó késedelmi kamat megfizetésére. Kötelezte továbbá a bíróság az alperest arra is, hogy a Nógrád Megyei Bíróság részítélete alapján kifizetett tőkeösszegek után is fizesse meg a rendelkező részben írt időpontoktól annak kifizetéséig járó késedelmi kamatot. A bíróság a perben pervesztes alperest a Pp.
- §. /1/ bekezdése alapján kötelezte, hogy felperesnek a rendelkező részben írt összegű perköltséget fizesse meg, mely 303.000,-Ft a másodfokú eljárásban megállapított perköltségből és jelen megismételt elsőfokú eljárásban megállapított perköltségből, továbbá a szakértői vélemény elkészítésénél felmerült 46.000,-Ft egyéb költségből áll. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp.
- §. /1/ bekezdésén alapszik. Balassagyarmat,
- év január hó
- napján. Szőllősné Dr. Juhász Erzsébet sk., bíró A kiadmány hiteléül: kiadó