Mfv.10743/2007/5 – Kúria

Mfv.I.10.743/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bródy János ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a dr. Horváth Károly ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt - mely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a jogtanácsos által képviselt beavatkozó - a Szegedi Munkaügyi Bíróságnál 2.M.169/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.21.346/2007/
2. számú közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes és a beavatkozó által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő k ö z b e n s ő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.21.346/2007/
3. számú közbenső ítéletét hatályában fenntartja. I n d o k o l á s : N. A. munkatársával D. Zs.-vel
4. június 10-én az M-
5. számú tömlőfelépítő gépen 3 colos tömlő alsó felépítését végezte. A gépet a szervizer kocsi kezelőállásáról N. A. irányította, munkatársa a felvezetőgép mögötti területen kézzel húzta le a szövetbetét közül a fóliaelválasztó réteget. Utólag ki nem deríthető okból N. A. mindkét keze a forgatott csőmag és a felvezetendő szövetréteg közé szorult, és a csőmag a munkavállalót felrántotta a tömlőfelépítő gép asztalára, a gép a kezét beszorítva több alkalommal feltekerte és megforgatta. A munkavállaló a baleset következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A felperesek (az elhunyt N. A. házastársa és édesanyja) keresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest I. rendű felperes vonatkozásában havi 40.000 forint, de legalább a N. A.-val azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók átlagkeresete 30%ának, a gyerekek vonatkozásában havi 35.000-35.000 forint, de legalább az azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók átlagkeresete 20-20%-ának, míg II. rendű felperes vonatkozásában havi 15.000 forint, de legalább az azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók átlagkeresete 10%-ának megfelelő járadék megfizetésére, 6.000.000 forint tíz évi időtartamra vonatkozó kiesett mezőgazdasági termelés egyösszegű megváltására, a lakóház befejezésére fordított munkadíj címen 300.000 forint, temetéssel felmerülő 53.000 forint, továbbá I. rendű felperes részére 10.000.000 forint, míg II. rendű felperes részére 5.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Hivatkozásuk szerint az alperes kártérítési felelőssége a bekövetkezett baleset miatt fennáll. A Szegedi Munkaügyi Bíróság 2.M.169/2007/
6. számú közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes N. A.
7. június 10-i munkabalesetével okozati összefüggésben bekövetkezett károkért 20%os mértékben kártérítési felelősséggel tartozik. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a szakértő helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy a kockázatértékeléssel, az érintésvédelmi felülvizsgálattal összefüggésben a gépvizsgálati okmányok kiállításával kapcsolatban mulasztó munkáltatót, illetve az okmányok kiállításáért felelős személyeket csupán közvetett felelősség terheli a munkabalesetért. Ugyanakkor tévedett, amikor D. Zs. munkatárs vonatkozásában is csak a közvetett felelősséget állapította meg. Az igazságügyi szakértő a véleményében kifejtette, hogy a bekövetkezett munkabalesetért N. A. munkavállalót terheli közvetlen felelősség. A munkajogi kártérítési felelősség körében a szakértőnek ezt a megállapítását úgy kell érteni, hogy N. A. kirívóan súlyos gondatlansággal végezte munkáját, mert a munkáltatónak a munkavédelem körébe tartozó utasításait, a technológiai utasításban foglaltakat nem tartotta be. A következetes bírói gyakorlat értelmében (MK
8. számú állásfoglalás c) pontja) a munkavállaló súlyosan gondatlan, szabályszegő magatartása - kiemelkedő súlyú vétkes közrehatása - esetén a munkavállalóra kedvezőtlenebb kármegosztás alkalmazásának van helye (20-80%-os arányban). A fellebbezés folytán eljárt Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.21.346/2007/
9. számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét akként változtatta meg, hogy az alperes N. A.
10. június
11. napján bekövetkezett munkabalesetével okozati összefüggésben kártérítési felelősséggel tartozik 70%-os mértékben. A jogerős közbenső ítélet szerint a munkáltató objektív felelősségének mérve nem aszerint alakul, hogy milyen arányban áll egymással a munkavállalónak és a munkáltatónak a kár bekövetkezésében való vétkessége, mert a munkáltató a munkavállaló káráért vétkesség nélkül is felel. A munkavállaló vétkességéhez igazodó kárviselés arányának meghatározásánál az eset összes körülményeit tekintetbe kell venni, így nem hagyható figyelmen kívül, hogy a munkáltató a kár bekövetkezésében vétkes magatartásával maga is közrehatott. A munkáltató ilyen magatartása lényegesen csökkenti a munkavállaló vétkes magatartásának súlyát, és így - az eset összes körülményének értékelése mellett - kihat a kárviselés arányára. Minderre figyelemmel valamennyi körülményt értékelve a másodfokú bíróság a kármegosztás arányát a munkáltatóra terhesebben 70-30%-os arányban találta megállapíthatónak. A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes és a beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogszabályokkal összhangban álló új határozat meghozatalát kérte, másodlagosan a jogerős határozat hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Érvelése szerint a másodfokú bíróság a közbenső ítélet megváltoztatása során egyrészről iratellenesen az elsőfokú bíróság nem létező tényállási megállapítását mellőzte, másrészről a szakértői véleményre, annak több pontjára iratellenesen hivatkozott, továbbá figyelmen kívül hagyta a Legfelsőbb Bíróság azon a másodfokú bíróság ítélkezésre kiható döntéseit, amely szerint a bizonyítékok okszerű mérlegelése a másodfokú bíróságot is köti. Az indokolatlan felülmérlegelés következtében eltérő tényállás megállapítása, és emiatt más jogkövetkezmény levonása az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértés. A beavatkozó felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő, az elsőfokú ítéletet helybenhagyó határozat meghozatalát kérte, míg másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra, és új határozat hozatalára utasítását indítványozta. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság olyan megállapítást mellőz az elsőfokú ítéletből, amely abban nem szerepel. A jogerős közbenső ítélet a szakvéleményből olyan megállapításokat idéz, amelyeket az nem tartalmaz, pl. a vészleállító berendezés, a fékerő szabályozó, illetve a lábpedállal kapcsolatos megállapítások. További érvelése szerint annak a következtetésnek a levonása, mely szerint D. Zs. eljárása közrehatott a sérelmet szenvedett munkavállaló halálában, orvosszakértői kompetenciába tartozó körülmény, azonban ilyen bizonyítás az eljárás során nem volt. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
12. §