Mfv.I.10.852/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sarkadi Erika ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Taraszovics Ilona ügyvéd által képviselt alperes ellen rendkívüli felmondás jogellenessége jogkövetkezményei iránt a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságnál 6.M.41/
- szám alatt megindított és másodfokon a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Mf.20.471/2007/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 4.Mf.20.471/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes keresetében az alperes
- november 27-én kelt rendkívüli felmondása jogellenessége anyagi jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte. A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 6.M.41/2004/
- számú ítéletével megállapította a rendkívüli felmondás jogellenességét, és kötelezte az alperest végkielégítés, felmentési időre járó átlagkereset, elmaradt munkabér, valamint tíz havi átlagkeresetnek megfelelő átalány-kártérítés megfizetésére. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes gépműhelyvezetőként dolgozott az alperesnél. A munkáltató a perbeli rendkívüli felmondást - a felülvizsgálati kérelemmel érintett
- pontjában - azzal indokolta, hogy a felperes az ügyvezető ellen szervezkedett, negatív hangulatot keltett, vádaskodott, rontotta a vezetője hitelét és a munkahelyi légkört. A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felrótt kötelezettségszegés valós, és okszerűen alátámasztja a rendkívüli felmondást, a kötelezettségszegés azonban nem éri el a törvény által megkívánt mértéket, különös tekintettel arra, hogy a felperes tagja volt az alperesi gazdasági társaságnak. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Mf.21.162/2005/
- számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatva a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság a perbeli bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy a rendkívüli felmondásban megjelölt első indok önmagában megalapozta a jognyilatkozatot. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.152/2006/
- számú végzésével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy ha a rendkívüli felmondás több indokából egyetlen bizonyított indok megfelel a törvényben előírt együttes feltételeknek, a további indokok vizsgálata szükségtelen. Amiatt ítélte megalapozatlannak a jogerős ítéletet, mert a másodfokú bíróság kellő indokolással nem támasztotta alá a következtetését. A másodfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott 4.Mf.20.471/2007/
- számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és a tényállás kiegészítése alapján a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság abból indult ki, hogy az ügyvezető személye elleni szervezkedéssel, a munkahelyi légkör megrontásával kapcsolatos indokot már a munkaügyi bíróság is bizonyítottnak minősítette, és az ezzel indokolt rendkívüli felmondást arra tekintettel nem találta megalapozottnak, mert megítélése szerint a felperes tagsági jogával élt, és el akarta számoltatni az ügyvezetőt. A másodfokú bíróság ez utóbbi körben azonban megállapította, hogy a felperes nem volt tagja a kft.-nek, csupán üzletrésszel rendelkezett, és ilyen minőségében nem bírálhatta az ügyvezetőt oly módon, ami lejáratta őt a munkavállalók előtt. Kifejtette, hogy a felperes nem azzal követett el kötelezettségszegést, hogy kritikát gyakorolt, hanem azzal, amilyen módon ezt tette. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ez a kötelezettségszegés súlyánál rendkívüli felmondást. fogva önmagában megalapozta a A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, mivel álláspontja szerint a megismételt eljárásban hozott jogerős ítéletben tett megállapítások iratellenesek, ésszerűtlenek, logikailag ellentmondóak, és ezáltal sértik a Pp.
- §
(1)bekezdését. Az egyes tanúnyilatkozatokat részletezve azt hangsúlyozta, hogy azok nem bizonyítatták a neki felrótt magatartást. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Pp. 270. §
(2)bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálata jogszabálysértés miatt kérhető, ez a jogszabálysértés mind anyagi, mind pedig eljárásjogi szabályra vonatkozhat a Pp. 275. §
(4)bekezdésben meghatározottak szerint. Nem szolgálhat azonban felülvizsgálati eljárás alapjául a tényállás megállapítása során a perbeli bizonyítékok bírói mérlegelésének újra értékelésére vonatkozó kérelem, mivel a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelése nem lehetséges [Pp. 206. §
(1)bekezdés]. Az ügy érdemét érintő lényeges eljárási jogszabálysértést ebben a körben a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, iratellenes, és logikailag ellentmondó értékelése valósíthat meg (BH 1996.44.). Az adott esetben ilyen jogszabálysértés megállapítására a felülvizsgálati érvelés nem adott kellő alapot. A másodfokú bíróság helytállóan indult ki abból, hogy a rendkívüli felmondás
- pontjában megjelölt magatartást már az elsőfokú bíróság bizonyított kötelezettségszegésnek minősítette, és csupán a kötelezettségszegés kellő súlyát nem látta megállapíthatónak a felperes tagsági viszonyára hivatkozással. Az elsőfokú bíróságnak a bizonyított kötelezettségszegésre vonatkozó megállapítását a felperes nem támadta, mivel fellebbezést csak az alperes nyújtott be. A másodfokú bíróság arra is helytállóan mutatott rá, hogy önmagában az üzletrésszel rendelkezés nem ad alapot a munkaviszonyban álló munkavállaló számára az Mt.
- §
(1)bekezdése c) pontjában előírt lényeges kötelezettsége megsértésére. A munkaviszony bizalmi jellegére, a jogviszonyban érvényesülő alá- fölérendeltségre, a munkavégzés hatékonyságát biztosító megfelelő szervezettség alapján képező munkafegyelemhez fűződő kiemelkedő munkáltató érdekre figyelemmel amelyhez a jól működő munkáltató esetén a munkavállalónak is alapvető érdeke fűződik - döntő jelentősége van a felettes és a munkavállalók kölcsönös együttműködésén alapuló munkahelyi légkörnek. Ezért a munkavállalónak a felettesét már munkavállalók előtt alapos ok nélkül rendszeresen lejárató, a felettese tekintélyét aláásó, és így a munkahelyi légkört megrontó magatartása rendkívüli felmondás jogszerű alapját képezheti [Mt. 96. §
(1)bekezdés a) pont]. A másodfokú bíróság helyesen emelte ki, hogy a felperes nem önmagában az ügyvezető bírálatával valósította meg a minősített kötelezettségszegét, hanem azzal, amilyen módon ezt tette. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A felülvizsgálati eljárás illetékét az ügyben irányadó 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- június
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő