Mfv.I.10.867/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kovács Ágnes ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Salgó Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen rendkívüli felmondás jogellenessége jogkövetkezményei iránt a Szegedi Munkaügyi Bíróságnál 5.M.667/
- szám alatt megindított és másodfokon a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.829/2007/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.829/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 /tízezer/ forint és 2.000 /kettőezer/ forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes keresetében az alperes
- szeptember 18-án kelt rendkívüli felmondása jogellenessége anyagi jogkövetkezményei megfizetését kérte. Arra hivatkozott, hogy valótlan a rendkívüli felmondás alkoholfogyasztásra vonatkozó indoka, mivel előző este egy névnapi ünnepségen ugyan jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztott, azonban a szondáztatás után elvégzett véralkohol vizsgálat eredménye csak 0,34 ezrelék lett, ami azt jelenti, hogy a munkába álláskor nem volt ittas, alkoholosan nem volt befolyásolt. A Szegedi Munkaügyi Bíróság 5.M.667/2006/
- felperes keresetét elutasította. számú ítéletével a Az ítéleti tényállás szerint a felperes könnyűgépkezelő munkakörben dolgozott az alperesnél, továbbá raktárkezelői feladatokat is ellátott.
- szeptember 7-én reggel a felperest targoncavezetésre osztották be. Az alperes délelőtt a felperes és két munkatársa alkoholszondáztatását rendelte el, amely a felperesnél alkoholfogyasztást igazolt, és a felperes által kért véralkohol vizsgálat 0,34 ezrelékes véralkohol szintet mutatott ki. Az alperes a rendkívüli felmondást azzal indokolta, hogy a felperes alkoholfogyasztást követően állt munkába, utalt az Mt.
- §
(1)bekezdés a) pontjának megsértésére, továbbá a felperes munkakörével összefüggő balesetveszélyre, és a jelentős károkozás lehetőségére. A munkaügyi bíróság az Mt. 96. §
(1)bekezdés a) pontja és a 103. §
(1)bekezdés a) pontja alapján jogszerűnek minősítette a munkáltatói rendkívüli felmondást, kiemelve, hogy az előző este történt italfogyasztás nem mentesíti a munkavállalót a másnapi, a munkavégzésre alkalmas állapotban történő munkába állásra vonatkozó kötelezettség alól. A felperes fellebbezése alapján eljárt Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.829/2007/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság egyetértett a munkaügyi bíróság által feltárt tényállásból levont jogi következtetéssel. A fellebbezésre tekintettel kifejtette még, hogy a felperes megszegte a munkavédelmi szabályzat
- pontjában foglaltakat, amely szerint csak teljesen alkoholmentes állapotban végezhetett volna munkát. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és "a jogszabályokkal összhangban álló új határozat hozatalát" kérte. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a tényállást ellentmondásosan és iratellenesen állapították meg, figyelmen kívül hagyták az iratokhoz csatolt szakértői véleményt, amely szerint a 0,34 ezrelékes véralkoholszint nem jelent ittas állapotot, pusztán minimális alkoholt jelez a szervezetben. Ez klinikai tünetekkel nem jár, tehát munkavégzésre képes és alkalmas állapotban volt. Arra is hivatkozott, hogy a becsatolt kollektív szerződés kivonat - amely számára "azonosíthatatlan" volt, csakúgy, mint a munkavédelmi szabályzat kivonat a hátrányos jogkövetkezmények között szót sem ejt a rendkívüli felmondásról. A hivatkozott belső szabályzatok tekintetében a Pp.
- §
(2)bekezdése megsértését állította, arra is utalva, hogy a munkavédelmi oktatáson "hivatalosan nem adták át" részére a munkavédelmi szabályzatot. Hangsúlyozta, hogy az eljárt bíróságok "összemosták" az előző napi alkoholfogyasztást és az ittas, vagy italos állapotot. Fontosnak tartotta még megemlíteni, hogy a rendkívüli felmondás sem a munkavédelmi munkavédelmi szabályzatra nem hivatkozott. törvényre, sem Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a ítélet jogerős a A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes kereseti előadása szerint egyműszakos munkarendben, állandó délelőttösként dolgozott az alperesnél, a munkaideje reggel 6 órától 14 óráig tartott. A nem vitatott jogerős ítéleti tényállás szerint a
- szeptember 7-én 10 óra 40 perckor elvégzett alkoholszondás vizsgálat alkoholfogyasztást mutatott ki, majd az ezt követő véralkohol vizsgálat 0,34 ezrelékes véralkoholszintet igazolt. A felperes előző este 10 óráig egy névnapi összejövetelen "sok töményt - Hubertust - és sört fogyasztott" (keresetlevél
- oldal utolsó bekezdés), a kora reggeli munkakezdéskor az előbbiek szerint bizonyítottan volt a szervezetében alkohol, és ennek mennyisége az alkohol felszívódására figyelemmel - nyilvánvalóan meghaladta a 4-5 órával később mért értéket. Az eljárt bíróságok helytállóan emelték ki, hogy a felperes balesetveszélyes munkakörére és a károkozás fokozott voltára tekintettel az Mt.
- §
(1)bekezdés a) pontjában előírt lényeges munkavállalói kötelezettség szempontjából (munkára képes állapotban megjelenni és munkavégzés céljára rendelkezésre állni) annak volt jelentősége, miszerint a szervezetében a munkakezdéskor és a munkavégzés alatt alkohol volt kimutatható. Az egységes és következetes bírói gyakorlat értelmében ilyen esetekben nincs perdöntő jelentősége az alkoholos befolyásoltság konkrét mértékének (EH 47.). Abban is egységes a gyakorlat, hogy a munkáltató a munkába álláskor, illetve a munkaidő alatt mindvégig teljes alkohol mentességet előírhat (EH 47.; BH 2001.243.), és ennek megszegése rendkívüli felmondással járhat. Ebből a szempontból semmiféle jelentősége nincs, hogy - amint az a felperes a 3. sorszám alatti írásbeli észrevételében elismerte - a munkakezdéskor "már csak posztalkoholos állapot állt fenn", vagy a munkaidő alatt történt az alkoholfogyasztás. Az a körülmény pedig, hogy a belső szabályzat példálózva felsorolja az Mt. 109. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményeket, nem zárja ki az Mt. 96. §
(1)bekezdés a) pontjában előírt együttes törvényi feltételek fennállása esetén a rendkívüli felmondást, mint a kötelezettségszegés következményeként alkalmazott legsúlyosabb szankció alkalmazását. A felülvizsgálati eljárásnak nem lehet tárgya olyan jogszabálysértés, új tény, körülmény, amelyre a felek a perben nem hivatkoztak [Pp. 270. §
(2)bekezdés, 273. §
(1)bekezdés, EBH 2002.653.]. A felperes az alperes által a perben becsatolt kollektív szerződés kivonat és munkavédelmi szabályzat kivonat hitelességét és a szabályzatok ismertségét nem tette kétségessé, ezért ezen hivatkozása a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A felülvizsgálati eljárás illetékét az ügyben irányadó 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- június
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő