Pfv.II.20.834/2012/
- A Kúria a dr. Czakó Károly ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Czikray Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen gyermektartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetése iránt a M. Városi Bíróságon 31.P.22.153/
- számon megindított és M. Törvényszék 1.Pf.22.266/2011/
- számú ítéletével elbírált perében az említett számú jogerős határozat ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak, külön felhívásra 50.000 (ötvenezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A peres felek házasságát a M. Városi Bíróság jogerős ítéletével felbontotta, a peres felek egyezsége szerint az
- november 12én született, akkor még kiskorú E. a felperes tartásába és gondozásába került, az egyetemi tanulmányokat folytató és eltartásra szoruló,
- április 23.-án született nagykorú É. az alperes háztartásában maradt. A felek egymással szemben gyermektartásdíj iránti igényt nem támasztottak.
- augusztusától mindkét gyermek az alperes háztartásában él. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ítéletével a felperest
- október
- napjától kezdődően gyermekenként havi 30.000 forint gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte. A per ideje alatt É. a M. Egyetem Műszaki Földtudományi Kar környezetmérnöki szakának, E. ugyanezen egyetem Bölcsészettudományi Kar anglisztika szakának az államilag finanszírozott helyű első alapképzést folytató nappali tagozatos hallgatója volt. É.-nek
- január
- napján L. H., E.-nek
- február
- napján Zs. nevű gyermeke született. A gyermekek családi jogállása rendezett. A nagykorú gyermekek nem élnek sem házastársi, sem élettársi kapcsolatban, kiskorú gyermekeikkel együtt az alperessel és annak élettársával élnek közös háztartásban. A gyermekek után egyenként 25.650 forint gyesben és 12.200 forint családi pótlékban részesülnek, egyéb jövedelmük nincs. A 2009/
- tanév első félévében mindketten szüneteltették nappali tagozatos tanulmányaikat, ún. passzív félévet töltöttek. Ezzel párhuzamosan É. az E. E. K. Főiskola Természettudományi Kar biológia szakán költségtérítéses levelező, E. a Gazdasági - és Társadalomtudományi Kar idegenforgalmi költségtérítéses szakmenedzser szakán nappali tagozatos tanulmányokat folytatott. É. a M. Egyetemen és az E. Főiskolán is lezárta a 2009/2010-es tanév II. félévét. E. a M. Egyetemen egyéni tanrendben folytatta tanulmányait, az E. Főiskolán hallgatói jogviszonya szünetelt, ún. passzív félévet töltött, mert a félévi költségtérítést nem tudta befizetni. A 2010/
- tanév első félévében É. hallgatói jogviszonya a M. Egyetemen passzív, az E. Főiskolán aktív volt. E. hallgatói jogviszonya a M. Egyetemen nappali tagozaton aktív volt, az E. Főiskolán tanulmányait szüneteltette, az előző szemeszterhez hasonlóan ún. passzív félévet töltött. A 2010/
- tanév második félévében É. a M. Egyetemen tanulmányait szüneteltette, ún. passzív félévet töltött, az E. Főiskolán levelező tagozaton
- júniusában biológia „Bsc" szakon tanulmányait befejezte és biológus szakképesítést szerzett. E. a M. Egyetemen, nappali tagozaton folytatta tanulmányait, szakképesítéssel nem rendelkezik. A felperes a gyermektartásdíjat munkáltatói letiltással teljesíti. A tartásdíjon felül a gyermekek eltartásához más módon nem járul hozzá. 2009 óta egyik gyermekkel sem tart kapcsolatot. A felperes keresetében mindkét gyermek után
- június
- napjával tartásdíj fizetési kötelezettségének megszüntetését kérte. Keresetét arra alapította, hogy a gyermekek 2009 júniusában felsőfokú tanulmányaikat befejezhették volna és szakképesítést szerezhettek volna, ezért további tartásra nem jogosultak. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy É. a mesterfokozat megszerzése céljából még folytatja tanulmányait, E. szakképesítéssel még nem rendelkezik. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesnek az É. utónevű gyermek után fennálló gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét
- június
- napjával megszüntette. Ítéletének indokolása szerint mindkét nagykorú gyermek
- júniusát követően életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges olyan főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytatott, amelyek folytán eltartásra jogosultak voltak. A jogvita elbírálása szempontjából szükségtelennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a gyermekek tanulmányi kötelezettségüknek miként tettek eleget és milyen tanulmányi eredményt értek el. A nagykorú gyermekek tartásra való érdemtelensége körében kiemelte, hogy a felperes és a gyermekek egymás iránt tanúsított kölcsönösen felróható magatartása miatt a gyermekek tartásra való érdemtelenségét nem lehet megállapítani. Az ítélet ellen mindkét peres fél terjesztett elő fellebbezést. A felperes fellebbezése az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatására irányult, kérte, hogy a törvényszék mindkét gyermek vonatkozásában
- június
- napjával szüntesse meg a tartásdíj fizetési kötelezettségét. Indokként előadta, hogy a gyermekek elvárható idő alatt felsőfokú tanulmányaikat nem fejezték be, és a levelező oktatás keretében folytatott tanulmányokra, a passzív hallgatói jogviszonyra sem jár tartásdíj. Az alperes fellebbezése az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatására irányult a tekintetben, hogy az É. utónevű gyermek esetében a tartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetésére a nyári szünet végeztével,
- augusztus
- napjával kerüljön sor. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és az
- április 23-án született É. utónevű gyermek vonatkozásában a felperest terhelő gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget
- augusztus
- napjával szüntette meg. Ítéletének indokolásában a következetes bírói gyakorlatra figyelemmel rámutatott, hogy minimális pihenést követően is időnek kell eltelni ahhoz, hogy a nagykorú gyermek megkapja az első jövedelmét. Az E. utónevű gyermek vonatkozásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok helyes és okszerű mérlegelésével állapította meg a tényállást és egyetértett az elsőfokú bíróságnak az abból levont jogszerű következtetésével is, azzal a pontosítással, hogy a nagykorú gyermekek tanulmányi eredménye adott esetben figyelembe vehető. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, másodlagosan az első- és a másodfokú határozatok hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Anyagi jogszabálysértésként a Csjt.
- §
(3)bekezdésében, 63. §
(1)bekezdésében, 66. §
(3)bekezdésében, 69. §
(1)bekezdésében és 69/C. §-ában foglaltak megsértésére hivatkozott. Sérelmezte, hogy az eljáró bíróságok nem a nagykorú gyermek tartására és általában a rokontartásra vonatkozó szabályok alapján vizsgálták a tartásra való rászorultság kritériumait. Nem vizsgálták a nagykorú gyermekek érdemtelenségét, nem tárták fel a szülők jövedelmi-vagyoni viszonyait, a gyermekek saját jövedelmét és vagyonát. Nem hívták fel a figyelmét a nagykorú gyermekeknek arra, hogy a kötelezett választása szerint pénzben és természetben is nyújthat tartást. Hivatkozott arra, hogy mindkét gyermek lakásingatlant kapott az alperestől, akinek több forrásból származó vállalkozói jövedelme van. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását. Álláspontja szerint a nagykorú gyermekek az elvárható módon, legjobb tudásuk szerint tanultak, és tanulmányaik folyamatosnak tekinthetők, hiszen minden félévet külön igazoltak. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartási igényének elbírálásakor irányadó, a Csjt. 60. §-ának
(2)bekezdésében foglaltak alkalmazásához a leglényegesebb szempontokat a Legfelsőbb Bíróság többször módosított XXIX. számú Polgári Elvi Döntése tartalmazza. Az ebben foglalt iránymutatások alapján az eljáró bíróságoknak gondosan vizsgálniuk kell az alábbi körülményeket: a nagykorú gyermek tanulmányainak szükségességét, ezzel összefüggésben a gyermek rászorultságát, - a tanulmányok folytatásának folyamatosságát, ami egyben az alkalmasság vizsgálatát is felveti, - a nagykorú gyermekkel szembeni elvárások, elsősorban az érdemtelenség fennállását. A nagykorú gyermek tanulmányainak szükségessége, ezzel összefüggésben a gyermek rászorultsága kapcsán a Kúria már számos eseti döntésében rámutatott, hogy a továbbtanulásnak számos olyan új formája jött létre az elmúlt évtizedekben, melynek kapcsán jelentősége van annak, hogy a továbbtanuló gyermek a felsőoktatási intézményben az egymásra épülő egységes alap- és mesterképzéseket megszerezze, vagy felsőfokú szakképzésben, illetőleg doktori képzésben vegyen részt. Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy életpályára felkészítő szükséges tanulmányoknak minősülnek az alap- és mesterképzések, illetve a felsőfokú szakképzések, mert ezek elengedhetetlenül szükségesek a választott pályán való elhelyezkedéshez. Ezért a tanulmányoknak erre az időszakára a nagykorú gyermek a tartásdíjra igényt tarthat, amennyiben arra rászorul. Jelen esetben helytállóan állapították meg a bíróságok, hogy a perbeli nagykorú gyermekek egymásra épülő, a magasabb szintű munkakörök betöltése, jobb anyagi feltételek mellett való elhelyezkedés tekintetében egymást jól kiegészítő, több intézményben végzett felsőfokú tanulmányai életpályára előkészítő szükséges tanulmányoknak minősülnek (BH.
- 104.), és szakképesítés hiányában E. rászorultsága a továbbiakban is fennáll, mert körülményei folytán nem várható el, hogy a tanulás mellett önálló jövedelemszerző tevékenységet folytasson, és olyan vagyonnal sem rendelkezik, amely miatt ne szorulna tartásra (BH 1997.27., BH 1998.386.). A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, és vizsgálandó, hogy a hosszabb megszakításnak mi volt az indoka, a nagykorú gyermek életpályája a kieső időben hogyan alakult. Jelen esetben az eljáró bíróságok helyes álláspontra jutottak, amikor nem tekintették a szükséges tanulmányok felróható megszakításának, hogy mindkét nagykorú gyermek szült és azt sem, hogy E.-nek két passzív félév után hallgatói jogviszonya azért szűnt meg, mert a költségtérítést nem tudta fizetni. A Kúria rámutat arra is, hogy a kötelezett tartási kötelezettsége a tanulmányok megszakítása alatt és abban az esetben szünetel, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva vagy arról maga képes gondoskodni, ami jelen esetben nem áll fenn. Az érdemtelenség kapcsán a Kúria kiemeli, hogy a nagykorú gyermek érdemtelenségét a szülővel szemben tanúsított, súlyosan kifogásolható magatartás miatt lehet megállapítani. A peradatok szerint a felperes és perbeli gyermekek közötti kapcsolat megromlásában, megszakadásában a szülői közrehatás megállapítható volt, így a nagykorú gyermekek és a különélő szülő kölcsönösen felróható magatartását együttesen mérlegelve jutottak arra a helytálló következtetésre az eljáró bíróságok, hogy a nagykorú gyermekek terhére nem állapítható meg olyan súlyú magatartás, ami az érdemtelenség jogkövetkezményét vonná maga után (EBH 2007.1609., BH 1995/647., LB Pfv.II.22.894/
- ). A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy az eljáró bíróságok nem jártak el jogszabálysértően, amikor a fent kifejtett szempontok megfelelően alapos vizsgálatával kizárólag az É. utónevű gyermek vonatkozásában szüntették meg a felperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét. A felperes felülvizsgálati kérelme kapcsán a Kúria megjegyzi az alábbiakat. A jogerős ítélet nem sérti a Pp.
- §-ában írt mérlegelési szabályt, nem mérlegeli felül az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, csupán néhány pontosítással visszautal arra, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és az abból levont jogi következtetései is helytállóak (jogerős ítélet
- oldal). Nem sértett jogszabályt a jogerős ítélet a rászorultság mértékének a vizsgálata során sem. Az elsőfokú bíróság részletesen vizsgálta a tényleges szükségleteket, a szülők jövedelmi-vagyoni viszonyait és a gyermekek saját jövedelmét is (elsőfokú ítélet 8-10.old.). Ugyanakkor az ítélkezési gyakorlatban kialakult elvek szerint a szülő tartási kötelezettsége - a nagykorú gyermek rászorultsága ellenére - nem korlátlan ideig áll fenn. E.-től elvárható, hogy szükséges tanulmányait a megadott időn belül befejezze. Együttműködése hiányában korlátozható vagy megszüntethető a szülő tartási kötelezettsége (EBH
- 317., BH
- 228.). A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme nem volt eredményes, ezért a pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint köteles az alperes felülvizsgálati költségének megfizetésére, figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendeletben foglaltakra. A per tárgyi költségfeljegyzéses volta folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket - pervesztessége folytán - az 1990. évi XCIII. (Itv.). 74. §
(3)bekezdésére tekintettel irányadó 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)bekezdése alapján az alperes köteles viselni. A le nem rótt eljárási illeték mértékének meghatározása a 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított Itv. 50. §
(1)bekezdésében foglaltakon alapul. Budapest,
- február
- Dr. Kőrös András s.k. a tanács elnöke, dr. Gyengéné dr.Nagy Márta s.k. előadó bíró, dr. Makai Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő